Új adók bevezetése is felmerült, a szállítmányozási árak a jövőben jelentősen emelkedhetnek.
A globális hajózási ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy foglalkozzon a klímavédelmi szempontokkal, így bevezessenek egyfajta éghajlatvédelmi hozzájárulást a szektorban.
Egyre komolyabb viták folynak a tengeri szállítmányozás kapcsán arról, hogy a szektornak is többet kellene tennie az éghajlatvédelemért. Az IMO londoni – hétfőn kezdődő egyhetes – ülésén arról is vitát folytatnak majd, hogy a szennyező hajókra nemzetközi szén-dioxid-adót vetnének ki, és az ebből származó bevétel egy részét a sebezhető országok kaphatnák meg az éghajlattal kapcsolatos károkért – írja a Portfolio, idézve a Politicót.
A kártérítésre való összpontosítás kritikákat váltott ki, mivel egyesek szerint fennáll a veszélye, hogy háttérbe szorulnak a hajózás környezetbarátabbá tételére irányuló erőfeszítések.
Az IMO jelentős változásról dönthet, öt évvel az első éghajlati célok kitűzése után a szervezet várhatóan 2050-re nulla kibocsátási célt fogad el a találkozón. A kampányolók azonban azzal érvelnek, hogy a 2030-ra és 2040-re vonatkozó köztes célokra van szükség a szén-dioxid-mentesítéshez vezető folyamatosság biztosításához.
A találkozón a jövőbeli viták irányítására szolgáló átfogó elveket is megvitatják, beleértve egy lehetséges „a szennyező fizet” megközelítést is.
A kártérítésre való összpontosítás ellenére a szigetországok hangsúlyozzák, hogy továbbra is a dekarbonizációnak kell prioritást élveznie. (…) A cél egy olyan bevételi mechanizmus létrehozása, amelyet vissza lehet fektetni a hajózási ágazatba, hogy fenntartható megoldásokat találjanak. Végső soron az a cél, hogy 2050-re a hajózási ágazatban nulla kibocsátást érjenek el, és így megszűnjön az adókból származó bevételek generálásának szükségessége.
Azonban ahogy a koronavírus-válság alatt látszott, a szállítmányozási díjak emelkedése jelentős inflációs tényezővé válhat – jegyzi meg a gazdasági oldal. (Infostart)
