Az orosz–ukrán háború előtt jobban teljesítettek a magyar védelmi és hadiipari cégek, mint az elmúlt két évben a 2023-as cégbeszámolók alapján.
Magyarország deklaráltan nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de abból sem tudtak hasznot húzni a hazai gyártók, hogy egész Európában a hidegháború óta nem látott fegyverkezés indult. Tavaly a legnagyobb szereplők szinte mind veszteségesek voltak itthon.
Még a koronavírus-járvány előtti években a kormány nagy reményekkel jelentette be a magyarországi hadiipari fejlesztések sorát, amelyeket nem egyszer a gazdaság újabb húzóerejeként jellemeztek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Hungarian Defence Industry Summit még idén is a magyar „gazdasági motor egy újabb hengerének” nevezte az iparágat. A kabinet 2016 óta sorra csábította az országba a külföldi védelmiipari szereplőket, köztük olyan cégeket, mint a még gyárépítésben lévő Airbus harcihelikopter-építő, vagy a német Rheinmetallt. Utóbbival ráadásul a kormány 2020-ban vegyesvállalatot hozott létre.
Az ütemérzék nem is volt rossz a kabinettől, ha azt vesszük alapul, hogy az európai hadiipar teljesen felpörgött az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta: az EU- és NATO-tagállamok sorra emelik védelmi kiadásaikat, sőt még az uniós költségvetésből is támogatásokat akarnak irányítani a haderőfejlesztésekre és -kapacitásbővítésekre. Ezt már az európai hadiipari cégek beszámolói vissza is igazolják, a már említett német Rheinmetall például történetének legnagyobb profitjáról jelentett – a csoportszintű bevétel az előző évhez képest 12 százalékkal, 7,2 milliárd euró közelébe emelkedett, a profit pedig 19 százalékkal 918 millió euróra ugrott –, míg a francia fegyvergyártók növekvő megrendelésállományának köszönhetően az ország a világ második legnagyobb fegyvergyártójává lépett elő a Sirpi kutatóintézet számításai szerint.
Az európai védelmi ipar reneszánsza részben annak köszönhető, hogy az EU-országok többsége folyamatosan szállítja a fegyvereket Ukrajnába, ezért a kieső készleteket pótolják a kormányok az új felszerelések beszerzése mellett. Másrészről szinte naponta jelentik be a térség államai az újabb katonai eszközök beszerzését és haderőfejlesztéseket.
UTÓBBINAK AKÁR NYERTESEI IS LEHETTEK VOLNA A MAGYARORSZÁGI GYÁRTÓK, EHHEZ KÉPEST A LEGTÖBB SZEREPLŐ KOMOLY VESZTESÉGGEL ZÁRTA A 2023-AS ÉVET.
Több iparági szakértő szerint sokrétű problémával szembesültek a magyar szereplők, ami ezt okozta: részben az itthon gyártott eszközök nagy részére nincs kereslet, másrészt a hazai honvédelmi beszerzések is lassan futnak fel, továbbá amerikai és európai piaci szereplők sokkal hatékonyabban lobbiztak.
Az első problémára több forrásunk is az itthon gyártott Lynx-platformot említette, amely egy nagyo új, szinte még prototípus gyalogsági harcjármű. Mivel sosem vett részt éles bevetésen – már pedig a konstrukciós hibák ilyenkor jönnek elő – sok ország inkább kipróbált eszközöket választott. Erre pédaként egyikük Szlovákia példáját említette, amely a német fejlesztésű eszköz helyett a kipróbált, a hidegháború óta használt svéd CV90 platformot választotta inkább.
Azt egy katonai forrásunk kiemelte, hogy a hazai költségvetésben már GDP-arányosan 2,1 százalékosra tervezték meg a honvédelmi kiadásokat, de korábban ambíciózusabb célokat fogalmazott meg a kabinet 2024-re, öt éve például még 2,5 százalékos szintre utaltak a kabinetben. Bár jelentős a büdzsébe – legutóbbi tudásunk szerint – betervezett 1309,5 milliárdos összeg, ennek egy jelentős része nem új eszközök, vagy a lőszertartalékok feltöltésére megy, például a katonainfrastruktúra fejlesztésére 205,3 és egyéb működési kiadásokra 395,4 milliárd forintot szánnak. Tényleges haderőbővítési kiadást csak a légierő képességeinek 280, vagy a szárazföldi kapacitások 428,8 milliárdos fejlesztése jelent.
TAVALY RÁADÁSUL ENNÉL MINTEGY 100 MILLIÁRD FORINTTAL KEVESEBB, 625 MILLIÁRDOS ÖSSZEGET AKARTAK ELKÖLTENI EZEKRE A TERÜLETEKRE.
A harmadik magyar cégeket sújtó tényező pedig abból adódik, hogy főleg az amerikai hadiipari szereplők hatékonyan házaltak a saját termékeikkel, de a francia, cseh, svájci és német lobbisták is aktívan kampányolnak az általuk fejlesztett harceszközökkel. Egyik forrásunk szerint a magyar hadiipar ellen azt is felszokták hozni a konkurensek, hogy mivel erősebb kapcsolat van a hazai és az orosz vezetés között, ezért van ok az óvatosságra. Ez a bizalmatlanság sok más területen – például az információmegosztás – esetében is jellemző a NATO-ban a pletykák szerint.
Mégis ki mennyi veszteséget halmozott fel?
Az egyre kiterjedtebb magyar védelmiipar tehát nehéz helyzetbe került, és egyelőre még várat magára az, hogy a fegyverkezési láz itthon is nyereséggé változzon. Áttekintve a legnagyobb gyártókat, kivételesnek mondható, ha egy-egy cég profitot, pláne milliárdos eredményt ért el. Az összképet még javíthatja, hogy a legjelentősebb gyártók közül néhány még nem adta le 2023-as beszámolóját a május 31-i határidőig.
A Magyarországon páncélozott gyalogsági harcjárműveket, például a már említett Lynxet is gyártó Rheinmetall Hungary Zrt. 2021-ben még csak 64,29 millió forintos árbevételt könyvelhetett el, azóta pedig ez folyamatosan emelkedetett: 2022-ben elérte a 14,1 milliárd forintot, majd 2023-ban ismét növekedést produkált, 27,4 milliárd forintra ugrott a forgalom. Az adózott eredmény viszont nem követte le teljesen az árbevétel dinamikája: 2021-ben 3,69 millió forintos veszteséget termelt a cég, míg 2022-ben már 1,6 milliárd forintos profitot tudhatott magáénak. 2023-ban azonban ismét veszteségbe fordultak, 5,34 milliárd forintos mínuszt hozott a német tulajdonú hadiipari cég.
A Rheinmetall exportja 5,83 milliárd volt 2022-ben, ami 7,47 milliárd forintra emelkedett tavaly, de ezt legnagyobb részt a német anyacég felé teljesítették.
A német hadiipari óriás esetében jövőre akár be is indulhat a nyereségtermelés, mert tavaly csak augusztusban avatták fel az új várpalotai üzemüket, ahol a gyártás még csak most indulhat be igazán.
A Hirtenberger Defence System (korábban HDT) Kft. 2021-ben 170,5 millió forintos árbevételt ért el, ami a következő évben, 2022-ben 4,963 millió forintra csökkent, de tavaly ismét növekedést produkált a cég, elérte a 231,7 millió forintos forgalmuk volt. Az adózott eredmény 2021-ben 220,1 millió forint volt, 2022-ben azonban már 623,47 millió forintos veszteséget termelt a cég, a mínusz pedig tavaly csak tovább nőtt, 680,25 millió forintra.
Tavaly a cég 185,7 millió forint értékben exportálta termékeit, ezeket a megrendeléseket viszont az osztrák kapcsolt vállalkozásuk felé teljesítették.
A 2022 őszén állami tulajdonba került HSC Aerojet Zrt. 2021-ben még nem ért el árbevételt, 2022-ben azonban már 73,7 millió forintot tudhatott magáénak, ami aztán az előző évben ismét nullára csökkent. Az adózott eredmény a háború előtti évben 329,2 millió forintos veszteséget mutatott ki, a következő évben ezt már 1,3 milliárd forintos profittal sikerült kozmetikázni. Tavaly azonban ismét veszteséges volt a cég, 1,2 milliárd forintos bukást mutatott ki a beszámoló.
Mint ismert, a HSC Aerojet az a magyar cég, amely egy évvel ezelőtt megvásárolta (leányvállalatán, a Vodochody Holdings HU Kft.-n keresztül) a cseh katonai kiképző és könnyű harcászati repülőgépeket gyártó cseh Aero Vodochody a.s.-t. A vállalat közvetve (a Magyar Aerojet Befektetési Zrt.-n keresztül) 80 százalékban a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdona volt, 20 százalékban pedig a cseh Omnipol a.s.-é miellőt az állam megszerezte az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-n keresztül.
A HT Division Zrt. többek között pilóta nélküli rendszereket gyárt, valamint a török Gidrán licencét megszerezve 4x4-es páncélos harcjárműveket épít. A cég 2021-ben közel 1,72 milliárd forintos árbevételt ért el, ami a következő évben jelentősen növekedett, elérte a 23,2 milliárd forintot, de tavalyi teljesítményéről nem sokat tudunk: 2023-as évről szóló beszámolóját még nem adta le.
Az adózott eredmény 2021-ben 271,8 millió forintos veszteséget mutatott ki, majd a háború első évében már 2,64 milliárd forintos profitot tudhatott magáénak a cég. A cég tavalyelőtt nem fizetett ebből osztalékot a két tulajdonosának, Szíjj László magyar építőipari vállalkozónak és Suat Gökhan Karakus török üzletembernek.
A kézi lőfegyvereket, köztük mesterlövész puskákat gyártó SERO International Zrt. 2021-ben 121,4 millió forintos forgalmat produkált, ami a következő évben növekedett, elérte a 183,29 millió forintot. Tavaly, az orosz-ukrán háború második évében tovább növekedett az árbevétel, 210,16 milliárd forintra. Az adózott eredmény 2021-ben és 2022-ben 4 millió forint körül alakult, de tavaly már csak 2,6 millió forint nyereséget mutattak ki.
A siroki székhelyű, kiskaliberű lőszergyártó, az MFS Defense Zrt. 2021-ben 15,22 milliárd forintos árbevételt ért el, ami a következő már elérte a 24,375 milliárd forintot, itt 2023-ból szintén nem áll rendelkezésre adat az árbevételről a nem leadott beszámoló miatt. Az adózott eredmény 2021-ben 462 millió forintos volt, de tavalyelőtt már 1,08 milliárd forintos veszteséget termelt a cég.
A repülőgép-szerkezeteket építő, egri gyárral rendelkező MUBEA (korábban RUAG) Aerostructures Hungary Zrt. 2021-ben 19,50 milliárd forintos árbevételt ért el, ami egy évre rá már 27,8 milliárd forint közeli forgalmat mutatott ki. 2023-ban azonban enyhén csökkent az árbevétel, 27,3 milliárd forintot jelentettek csak. Az adózott eredmény 2021-ben 896,54 millió forintos volt, a következő évben már 3,4 milliárd forintos profitot tudhatott magáénak a cég. 2023-ban az eredmény kicsivel maradt csak az 1,1 milliárd forinttól. A cég osztalékot nem fizetett, hanem az eredménytartalékba helyezte azt. (Portfolio)
