Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

35 éve történt a Tienanmen téri vérengzés, amiről azóta sem szabad beszélni Kínában

Külföld
2024.06.04.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
32

A harcjárművek elé kilépő férfi világhírű lett, de a mai napig nem tudni, hogy ki volt és mi történt vele. 

Arról sincsenek pontos információk, hogy hányan haltak meg, amikor 1989. június 4-én vérbe fojtották Pekingben a hetek óta tartó tüntetéseket – a becslések néhány száztól több ezerig terjednek. A kínai vezetés igyekszik mindent elkövetni azért, hogy a történtek az évfordulókon se kerüljenek szóba.

2024. június 4-én, a Tienanmen téri vérengzés 35. évfordulóján Kínában természetesen nem zajlanak hivatalos megemlékezések: az ország vezetése most is azon az állásponton van, hogy helyes lépés volt vérbe fojtani a demokratikus reformokért zajló tiltakozást. A harmincadik évfordulón, 2019-ben Vej Feng-ho kínai védelmi miniszter egy szingapúri konferencián, a közönségből érkező kérdésre válaszolva azt felelte, hogy a katonai beavatkozásnak köszönhető az a stabilitás és fejlődés, ami Kínát az azóta eltelt évtizedekben jellemezte.

A megemlékezések elmaradása nem jelenti azt, hogy a kínai vezetés tudomást sem vesz az évfordulóról. Minden évben működésbe lép a cenzúra: algoritmusok sokasága és emberek tízezrei dolgoznak azon, hogy megtisztítsák az internetet minden olyan bejegyzéstől, ami a történtekre utal. 2019-ben a BBC arról tudósított, hogy őrök szállták meg azt a pekingi temetőt, ahol az egyik áldozat nyughelye található, az oda érkezők adatait felírták, édesanyját pedig rendőrök kísérték a sírhoz.

Vezércikk a pártlapban

Az 1989 tavaszán kezdődött, június 4-én vérbe fojtott tiltakozások előzménye épp az volt, hogy Teng Hsziao-ping vezetésével Kína az 1980-as években jelentős változáson ment keresztül. A „szocialista piacgazdaság” bevezetése sokakban felébresztette a politikai nyitás reményét. A reformok vezéralakjának tekintett pártfőtitkárt, Hu Jao-pangot 1987-ben lemondatták, de sokak szemében továbbra is ő jelképezte a változást. Halálának hírére 1989. április 17-én egyetemisták tízezrei gyűltek össze a pekingi Tienanmen téren további reformokat és szabadságjogokat követelve.

A következő napokban a tiltakozás más városokra is átterjedt, a diáktüntetőkhöz munkások és tisztviselők csatlakoztak, akik az infláció, a lakhatási helyzet, az alacsony bérek miatt demonstráltak. A helyzet megosztotta a pártvezetést: a keményvonalasok Li Peng miniszterelnök vezette csoportja úgy gondolta, hogy a tiltakozók a kormány hatalmának aláásásán mesterkednek, míg a Csao Ce-jang pártfőtitkár vezette, kisebbségben levő frakció úgy gondolta, hogy a diákok szándéka jó, hazafiságuk elismerésre méltó, legfeljebb cselekedeteik helyessége kérdőjelezhető meg. Míg Li Peng azon az állásponton volt, hogy csírájában kell elfojtani a tiltakozást, Csao Ce-jang meggyőzte a pártvezetést, hogy várjanak, amíg lezajlik a Hu Jao-pangra való megemlékezés.

Április 22-én Hu Jao-pang búcsúztatására több mint százezer egyetemi hallgató gyűlt össze a Tienanmen téren. Követeléseket akartak átadni Li Pengnek, de nem jártak sikerrel. Amikor április 25-én Csao Ce-jang hivatalos látogatásra Észak-Koreába utazott, Li Peng összehívta a pártvezetést, ahol meggyőzték Teng Hsziao-pinget arról, hogy a diákok meg akarják dönteni őt és a Kommunista Pártot.

Másnap a pártlapban vezércikk jelent meg „a zavargásokkal szembeni fellépés szükségességéről”, ami az előző nap kialakított véleményt tükrözte: eszerint „eltervezett összeesküvés” zajlik annak érdekében, hogy az embereket megtévesztve felfordulásba taszítsák az országot. Ezzel azonban olajat öntöttek a tűzre, fokozódott a tiltakozás.

Gorbacsovra várva

Csao Ce-jang szövetségesei egyeztetéseket javasoltak a tüntetőkkel és azt hangoztatták, hogy a kormánynak reagálnia kell a jogos panaszokra. Li Pengék ugyanakkor azt szorgalmazták, hogy állítsák helyre a rendet, mielőtt bármilyen követelésnek engednének.

A tiltakozás május elejére csillapodott: negyedikén a diákok bejelentették, hogy visszatérnek az egyetemekre, de kitartanak reformköveteléseik mellett. Voltak azonban, akik újabb tüntetéseket és éhségsztrájkot szerveztek, miközben a kínai vezetés épp Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár pekingi látogatására készült.

Teng Hsziao-ping ragaszkodott ahhoz, hogy a tüntetők Gorbacsov érkezése előtt hagyják el a Tienanmen teret, amiről Csao Ce-jang is igyekezett meggyőzni őket, de nem járt sikerrel. Május 13-án mintegy 160 diák kezdett éhségsztrájkba a téren arra hivatkozva, hogy a kormány nem reagált a követeléseikre.

A pártvezetés meglehetősen kényelmetlenül érezte magát amiatt, hogy a Pekingbe május 15-én megérkező Gorbacsovot nem tudták a Tienanmen téren fogadni, sőt, 16-án már több mint háromezren csatlakoztak az éhségsztrájkhoz. Csao Ce-jang azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az április 26-i vezércikkben foglaltakat, és engedjen a diákok párbeszédre vonatkozó követeléseinek. Li Peng azonban úgy vélte: egyre nyilvánvalóbb, hogy egy szűk kisebbség tör a Kommunista Párt és a szocialista rendszer megdöntésére.

Nem hitték, hogy lőni fognak

Május 17-én Teng Hsziao-ping felvetette a hadiállapot bevezetését a rend helyreállítására. Ezt másnap a pártvezetés el is fogadta, miután Li Peng találkozója a diákvezetőkkel nem járt eredménnyel. Május 19-én a hadiállapot bevezetéséről értesülvén a diákvezetők ülősztrájkot hirdettek a Tienanmen térre, ahol egymilliónál többen jelentek meg. Csao Ce-jang is elment és egy utolsó, sikertelen kísérletet tett a tüntetők meggyőzésére – ez volt az utolsó nyilvános szereplése. Aznap este Li Peng a tévében kihirdette a hadiállapotot.


Fotó: Chip HIRES/Gamma-Rapho via Getty Images

Május 20-án a kínai haderő bevonult Pekingbe, de a tüntetők a konvojok útját állták. A katonák parancsot kaptak, hogy ne lőjenek a civilekre akkor sem, ha provokálják őket. Néhány nap után elhagyták a várost, ezután a tüntetések lényegében rendfenntartók jelenléte nélkül folytatódtak. Miközben a Tienanmen téren ünnepi volt a hangulat, a pártvezetés június 2-án jóváhagyta, hogy erővel vessenek véget az „ellenforradalmi zavargásnak”.

Június 3-án híre ment a demonstrálók között, hogy százezrével érkeznek katonák a városba. A pekingiek az utcákra mentek, hogy újra megállítsák őket, barikádokat emeltek minden nagyobb kereszteződésben. Miután a katonák megpróbálták áttörni az akadályokat, a tiltakozók egyre agresszívebben ellenálltak: voltak, akik kővel dobáltak, és egy buszt is felgyújtottak. Az azonban váratlanul érte őket, amikor a katonák lőni kezdtek a fegyvertelen civilekre.

Június 4-én, éjjel egy óra körül érték el a katonák a Tienanmen teret. Parancsba kapták, hogy reggel hat óráig ki kell üríteniük a területet. Az ott lévő néhány ezer tüntetőnek felajánlották a szabad távozás lehetőségét. A diákvezetők szavazásra bocsátották a kérdést, hogy elhagyják-e a teret, vagy maradjanak, vállalva a következményeket. A többség a távozás mellett döntött. Reggel azonban újabb tüntetők próbáltak bemenni a térre. A katonák távozásra szólították fel őket, és amikor nem engedelmeskedtek, tüzet nyitottak rájuk.

Elhurcolták

Senki nem tudja, hogy hány halálos áldozata volt az eseményeknek: a Kínai Vöröskereszt 2600 halottról számolt be, de ezt az adatot rögtön vissza is vonták a kormány nyomására. A hivatalos tájékoztatás szerint 241-en vesztették életüket, köztük katonák.


Fotó: Peter Charlesworth/LightRocket via Getty Images

Június 5-én reggelre a hadsereg teljes egészében ellenőrzése alá vonta Pekinget. Aznap azonban, miközben egy tankoszlop lassan elhagyta a Tienanmen teret, egy szatyrokat cipelő, fegyvertelen fiatal férfi kilépett a harcjárművek elé. Nem taposták el: az első tank megpróbálta kikerülni, de a férfi megint elé lépett. Miután ez többször megismétlődött, a tank megállt. A fiatal férfi felmászott rá, valamit beszélt a legénységgel, majd lemászott. Ezután ismeretlen emberek elhurcolták a tankok útjából.

Máig nem tudni, hogy ki volt ő és mi lett vele. A brit Sunday Express szerint Vang Vejlin, egy 19 éves egyetemista volt a tankot megállító férfi, akit „politikai huliganizmusért” letartóztattak. Bebörtönzéséről és kivégzéséről is jelentek meg értesülések, ezeket azonban sehol nem erősítették meg. (rtl.hu)

KÜLFÖLD
KÍNA
ÉVFORDULÓ
TIENANMEN TÉRI VÉRENGZÉS
diktatúra
tüntetés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.06.04. - 15:49
32
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element