A boszniai energiaminisztérium szerint valami bűzlik, mert az FGSZ-es szerződést nem sokkal korábban az FGSZ számára kedvezően módosították.
A bosznia-hercegovinai gázcégeknek kemény kártérítést kell fizetniük a magyar gázhálózat üzemeltetőjének, mert felrúgták a tranzitszerződést, mikor az orosz Gazprom az ukrán-magyar útvonalról a Török Áramlatra tette át a szállításokat.
A svájci választottbíróság nem adott helyt a magyar FGSZ Földgázszállító Bosznia-Hercegovina kormányával szembeni követeléseinek – jelentette be a boszniai energetikai minisztérium. A tárca egy április végén záródott választottbírósági eljárásra utal, amelynek az lett a vége, hogy a boszniai Energoinvest és BH-Gas vállalatoknak 11 millió dollár (aktuális árfolyamon közel 4 milliárd forint) kártérítést kell fizetniük.
Az ügy előzménye, hogy az orosz Gazprom 2021 elején értesítette Bosznia-Hercegovinát, hogy a továbbiakban nem a megszokott tranzitútvonalon (Ukrajna, Magyarország, Szerbia) fogja teljesíteni a gázszállításokat, hanem a Török Áramlat vezetéken keresztül. (Ennek folytatását, szerbiai szakaszát 2021 januárjában nyitották meg.)
Az FGSZ arra hivatkozva nyújtott be keresetet, hogy a tranzitszerződés egyoldalú felmondásával jelentős tranzitdíjaktól esett el. A bosnyákok erre reagálva ellenkeresetet nyújtottak be, amelyben azt vélelmezték, hogy 2019 és 2021 között az FGSZ a megállapodásban foglaltakhoz képest jóval több tranzitdíjat szedett be a bosnyák cégektől.
A választottbíróság mindkét félnek igazat adott, a két fizetési kötelezettség eredője, hogy még mindig a boszniai vállalatok tartoznak az FGSZ-nek.
A boszniai energetikai tárca közleményében további jogi lépéseket helyezett kilátásba, felemlegetve, hogy
az FGSZ-szel kötött tranzitszerződést 2020-ban módosították, és a módosítás a korábbiakhoz képest sokkal kedvezőbb helyzetbe hozta az FGSZ-t a másik fél egyoldalú szerződésbontása esetére. A 2020-as módosítás pedig ugyebár közvetlenül az előtt történt, hogy a Gazprom a Török Áramlatra terelte volna a szállításokat, megszüntetve a magyarországi tranzitot.
A minisztérium szerin a 2020-as szerződésmódosítással kapcsolatos „rossz döntések az egész Bosznia-Hercegovinai Föderációnak is hatalmas kárt okoztak.”
Abban, hogy a Gazprom Ukrajna helyett a déli útvonalra terelte a gázszállítások nagy részét Magyarország is erősen érintett. Egyrészt korábban Magyarországnak fontos szerepe volt az orosz gáz elosztásában – például ugyebár Bosznia-Hercegovina felé – ami komoly tranzitdíj-bevételeket jelentett. Másrészt 2021 vége, az új hosszú távú gázszerződés életbe lépése óta a Gazprom Magyarországot is délről, illetve Ausztria felől látja el, vagyis Ukrajna kihagyásával. Ebbe a magyar kormány nemhogy beleegyezett, de a magyar külügy még fel is háborodott, amiért Kijev tiltakozni merészelt az Ukrajnát kedvezőtlen helyzetbe hozó megállapodás miatt. (hvg.hu)
Magyarország hosszú távra szerződött le a Gazprommal
Tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződést kötött az orosz állami gázszolgáltatóval, a Gazprommal Magyarország – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint a szerződés „ebben a bizonytalanságokkal teli világban” képes garantálni Magyarország energiaellátásának biztonságát.
A külügyi tárca vezetője azt is közölte, hogy tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.
Szijjártó az árat konkrétan nem közölte, csak annyit mondott, hogy
jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél.
Hozzátette azt is, hogy az EU gázfelhasználásának 48 százaléka tavaly a Gazpromtól származott, s 2021 első hét hónapjában 23 százalékkal nőttek a vállalat európai irányú szállításai. A második helyen a norvég források álltak az előző évben 24 százalékkal. „Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is” – jelentette ki Szijjártó. (MTI)/hvg.hu
