Románia és Magyarország nyugdíjhelyzete meglehetősen hasonló, azonban egy szeptemberben esedékes rendkívüli nyugdíjemelési program következtében a román nyugdíjak nagyon közel kerülhetnek a magyar nyugdíjakhoz a Bankmonitor szakértői szerint.
Gyakori téma a magyar sajtóban, hogy egy-egy kiragadott gazdasági mutatószám tekintetében éppen hogyan alakul a verseny hazánk és keleti szomszédunk között. A Bankmonitor nyugdíjszakértői a Transtelex segítségével ezért átfogóan megvizsgálták, hogy milyen helyzetben vannak a nyugdíjasok Magyarországon, illetve Romániában.
Mennyi pénzt kapnak a nyugdíjasok Romániában és Magyarországon?
Romániában idén áprilisban 4,75 millió nyugdíjast tartottak nyilván, közülük 3,81 millió fő kapott teljes öregségi nyugdíjat, a fennmaradó közel 1 millió ember egyéb típusú ellátásokban részesült. A 19 milliós népességből tehát pontosan 25 százalékra tehető az ellátottak aránya. Az átlagos ellátás összege 2248 lej (kb. 178 ezer forint), míg az öregségi nyugdíjak átlaga ennél valamivel magasabb, 2506 lej (kb. 198 ezer forint) volt. Fontos, hogy Romániában a 2000 lej (kb. 158 000 forint) fölötti nyugdíjak esetében a küszöböt meghaladó részből 10 százalék adót kell fizetni, azaz például 2500 lejből csak 2450 lejt kap kézhez a nyugdíjas.
Magyarországon nagyságrendileg hasonló számokkal találkozhatunk. Idén áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal 2,41 millió ellátottról számolt be, akik közül 1,99 millió fő kapott öregségi nyugdíjat, és kb. 400 ezer fő egyéb típusú ellátást. A legutóbbi népszámlálásból kiindulva a magyar népesség kb. 9,6 millió főre tehető, tehát az ellátottak aránya ugyancsak 25 százalék. Az összes ellátás átlagösszege 212 ezer forintra rúgott, az öregségi nyugdíjak átlaga pedig megközelítette a 232 ezer forintot. Magyarországon a nyugdíjak összegtől függetlenül teljesen adómentesek, ráadásul a magyar idősek 13. havi nyugdíjban is részesülnek.
Hány éves korban mehetünk nyugdíjba?
Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknak és nőknek egységesen 65 év, ennél korábban alapesetben nem lehetséges a nyugdíjba vonulás. Egyetlen kivétel van ez alól: a „Nők40” néven elhíresült korkedvezmény, melynek keretein belül 40 évnyi szolgálati idő megszerzésével 65 évnél fiatalabb korban is nyugdíjba lehet menni, mégpedig levonás nélkül – de csak a nőknek!
Romániában a férfiakra szintén 65 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik, míg a nők számára éppen most zajlik a standard nyugdíjkorhatár fokozatos emelése. Jelenleg 62 év és 2 hónap a nők nyugdíjkorhatára, amely 2030-ban eléri a 63 évet. Korkedvezményekre a romániai nyugdíjrendszer is lehetőséget ad, például a gyermeket nevelő nők minden gyermek után 6 hónap korkedvezményre jogosultak. Ezenkívül 40 évnyi járulékfizetési időszak megszerzése esetén férfiak és nők egyaránt nyugdíjba mehetnek akár több évvel korábban is, de ilyenkor a nyugdíjat levonás terheli.
Milyen forrásokból származhat nyugdíjkiegészítésünk?
A modern nyugdíjrendszerekben a járulékok azonnali szétosztására épülő „felosztó-kirovó” nyugdíjpillér mellett gyakran további pillérek is szerepet kapnak az időskori jövedelem biztosításában. Magyarországon ilyen volt a magánnyugdíjpénztári pillér, de az a 2010/11-es nagyszabású átalakítás következtében gyakorlatilag elveszítette a jelentőségét. Megmaradt azonban az önkéntes nyugdíj-előtakarékosságra alapozó pillér, melynek keretein belül a magyarok a saját adózott jövedelmükből tehetnek félre pénzt idős korukra. Az ilyen típusú öngondoskodást az állam is támogatja: az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek vagy a NYESZ-tulajdonosok személyi jövedelemadó-visszatérítésben részesülhetnek.
Hasonlóképpen Romániában is léteznek tőkefelhalmozásra épülő kiegészítő nyugdíjpillérek: továbbra is fennáll a kötelező magánnyugdíj-pillér, jelenleg több mint 8 millió fős tagsággal, és 100 milliárd lejt meghaladó vagyonnal. 2024-től a bruttó bér 4,75 százalékát utalják ezekbe a magánnyugdíj-alapokba, a megtakarításokat pedig jellemzően államkötvényekbe és tőzsdei részvényekbe fektetik. (Érdekesség, hogy a közelmúltban felmerült a második pillér magyar mintára történő „államosítása”, de ezt végül elvetették.) Ezenkívül önkéntes nyugdíj-előtakarékossági pillér is elérhető, ahol a foglalkoztatói hozzájárulásokat adókedvezmény ösztönzi.
Óriási nyugdíjemelés készül Romániában
Az Európai Uniótól várt források egyik feltételeként Románia vállalta egy nyugdíjreform, azon belül is egy rendkívüli nyugdíj-újraszámítási program megvalósítását. A program egyik fő célja, hogy mérsékelje a méltánytalan nyugdíjkülönbségeket, tehát az azonos munkakörben azonos ideig dolgozók azonos nyugdíjat kapjanak.
Bár 2024. év elején az infláció kompenzálására már érkezett 13,8 százalék nyugdíjemelés, szeptembertől az újraszámításnak köszönhetően újabb pénzesőre számíthatnak a román nyugdíjasok. Becslések szerint bizonyos nyugdíjasok akár 70-80 százalék környéki nyugdíjemelést tapasztalhatnak, míg másoknak ennél kevésbé, vagy akár egyáltalán nem fog nőni a nyugdíja. (Az újraszámítás következtében senkinek a nyugdíja nem csökkenhet.) Az új nyugdíjtörvény alkalmazásának hatására az átlagnyugdíj egy év leforgása alatt akár 40 százalékkal, 3000 lej fölé is nőhet, miközben a nyugdíjkiadások előző évhez viszonyított növekedése akár a 25 milliárd lejt – kb. 2 ezer milliárd forintot – is meghaladhatja.
De még ez sem lesz elegendő a magyar átlagnyugdíj utoléréséhez a Bankmonitor nyugdíjszakértői szerint, különösen akkor, ha a 13. havi nyugdíjat is figyelembe vesszük. Ez utóbbival korrigálva a magyar átlagnyugdíj idén meghaladja a havi 250 ezer forintot – Románia ettől egy hajszálnyival még el lesz maradva. (PIAC&PROFIT)
