Szabó Péter ugyan nem írta alá az isztambuli ülés zárónyilatkozatát (neve nem szerepel az aláírók között), de a többi igazságügyi vezetővel együtt találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel.
Bár korábban az ellenkezőjét ígérte, Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke mégis részt vett a múlt héten a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) tag-, illetve megfigyelő államai igazságügyi tanácsai vezetőinek isztambuli ülésén. A május 22-24. közötti találkozón való részvételről az OBT május 21-én közleményt adott ki, amely szerint az ülésen – az OBT képviseletében – Szabó Péter a bírói tanácsot bemutató előadást fog tartani. Mindez azért meglepő, mert az OBT elnöke két hónapja, a Szabad Európán március 25-én megjelent interjújában még azt mondta, nem veszt részt a konferencián. „Talán még nem tudja a friss döntésemet, hogy ezen a bizonyos májusi isztambuli rendezvényen nem veszek részt” – mondta akkor a portálnak.
A részvétel azért kerülhetett szóba, mert már az OBT február 14-i ülésén kiderült, hogy a tanács meghívót kapott a TÁSZ májusi rendezvényére. A február 14-i ülés nyilvános jegyzőkönyve szerint az OBT több tagja is ellenezte, hogy az OBT elnöke részt vegyen az ülésen; Kozlovszky Ágnes például az OBT-nek az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában (ENCJ) meglévő tagságának elsőbbségére figyelmeztetett. Az ugyancsak OBT-tag Varga Zs. András Kúria-elnök pedig azt mondta, hogy egy hasonló türk meghívás elől a Kúria udvariasan kitért. De nem csak az esetleges részvételt kifogásolta néhány OBT-tag, hanem azt is, hogy Szabó Péter OBT-elnök erről nem kéri ki a testület véleményét – az OBT-tagok nem szavazhattak a kérdésről –, ahogy más ügyekről is egyedül dönt elnökként. „Én természetesen meghallgatok valamennyi véleményt, viszont úgy gondolom, hogy a döntést végsősoron nekem kell meghozni. Kérném valamennyi tagot, hogy ezt respektálni szíveskedjenek” – mondta az ülésen Szabó. A hatásköri vita oda vezetett, hogy a januárban megválasztott bírói tanács egyik tagja, Gergye Tamás áprilisban lemondott OBT tagságáról. Ismert, a tavaly nyáron hatályba lépett törvénymódosítás kibővített az OBT, illetve elnökének jogköreit, de az addig féléves rotációban működő OBT-elnökséget két három évre szóló elnöki mandátum váltotta fel (a tanács tagjainak hat évre szól a megbízatása). Szabó egyébként a február 14-i ülésen arra hivatkozott, hogy „(…) az OBT a magyar államszervezet része, és Magyarország a Türk Államok Szervezetének megfigyelő státuszban lévő tagja, Magyarország prioritásnak tekinti az ebben a szervezetben történő részvételt.”
A TÁSZ-államok angol nyelvű sajtójának beszámolója szerint az OBT-elnök ugyan nem írta alá az isztambuli ülés zárónyilatkozatát (neve nem szerepel az aláírók között), de ahogy kiemelt képünkön is látszik (Szabó Péter bal szélen), a többi igazságügyi vezetővel együtt találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. (Népszava)
