Sereghajtók vagyunk szinte minden szempontból.
Idén év elején 14 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. A mérték alaposan meglepte az elemzőket, nem vártak ekkora növekedést még a tavalyi átlagosan 2,9 százalékos reálbér-csökkenés után sem. A kormányzat abban reménykedik, hogy a keresetek emelkedése gyorsan átcsap fogyasztásba, így idén végre beindulhat a gazdasági növekedés. Vagyis ha a fizetéseket nézzük, idén lényegesen többet költhetnek a magyarok mint tavaly – ugyanakkor ha kicsit tágítjuk a látókörünket kiderül, hogy a magyar bérek még így is a régiós keresetek alsó harmadában vannak – derült ki a Mazars adótanácsadó nemrégiben megjelent kelet-közép-európai adókalauzából. A cég minden évben elkészíti kiadványát, amely az országok béreit és adórendszereit hasonlítja össze, ezzel is segítve az ügyfelei esetleges befektetési terveit.
A Mazars által összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a szűkebben vett régióban a magyar minimálbér a negyedik legalacsonyabb volt tavaly, annak ellenére, hogy már a megemelt decemberi 266 800 forintos bruttó minimálbért vették figyelembe. (Mint ismert, a kormány az idei minimálbér emelést már decemberre előrehozta, mintegy jóléti intézkedésként.) A bruttó 266,8 ezer forintos legkisebb fizetés – 388 forintos euróárfolyamon kalkulálva – nettó 456 eurós magyar minimálbért eredményezett, ami a V4-országokkal összevetve a legkisebb összeg, tavaly Szlovákiában 526, Csehországban 666, Lengyelországban pedig 743 euró volt a legkisebb fizetés (Romániában és Szerbiában 404.). A különbség minden bizonnyal tovább nő, hisz ezekben az országokban idén is emelhetik a fizetéseket, ám idehaza, mivel már megtörtént, nem.
A magyar kormány célkitűzése volt korábban Ausztria utolérése. Az osztrák jövedelmek azonban még mindig jóval az uniós átlag felett vannak, így inkább csak érdekességként lehet megemlíteni, hogy a nyugati-szomszédunkban ugyan nincs egységes országos minimálbér, de a statisztikák szerint a legkisebb fizetés tavaly nettó 1843 euró volt, ami négyszerese magyarnak.
Euróban nézve nem csak a minimálbéreket, de az átlagos béreket nézve is messze a régiós átlag alatt teljesít a magyar gazdaság. Ez persze nem olyan nagy meglepetés, ha meggondoljuk, hogy az elmúlt három évtizedben a magyar gazdaság mindig az alacsony bérekkel, illetve a mérséklet bérköltségekkel igyekezett versenyképes maradni. Ráadásul az elmúlt éveket a forint folyamatos leértékelődése kísérte, így érte el a gazdaságpolitika, hogy a fizetések forintban emelkedni tudtak, eközben a nemzetközi összehasonlításban a költségek kismértékben emelkedtek.
Más országokban nem a helyi deviza leértékelését használták a versenyképesség fenntartásra, hanem termelékenységet növelték, így ott a bérek euróban is emelkedtek, ezért alakulhatott ki mára jelentős hátrány lengyel, cseh vagy akár a balti gazdaságokkal szemben.
A Mazars adatbázisa szerint tavaly novemberben Magyarországon az átlagbér versenyszférában bruttó 621 ezer forint volt – ez átszámítva nettó 1062 eurós fizetést jelentett, ami szűkebb régióban a ötödik legalacsonyabb adat, amivel megelőzzük a szlovákokat, ahol 970 euró volt az átlagos fizetés. De a képzeletbeli versenyben tavaly még mögöttünk végzett Románia (895 euró) és Bulgária is (798 euró). A többi környező országban mindenütt jobban éltek, legyen szó a horvátokról ( 1122 euró), a lengyelekről (1257 euró) vagy a csehekről (1410 euró). A régióban legmagasabb fizetések Ausztriában voltak, ott az átlag nettó 3253 euróra jött ki, ami több mint háromszorosa volt a nettó magyar átlagfizetésnek. A Mazars szakértői azt is megvizsgálták, hogy mi a helyzet, ha figyelembe vesszük a háromgyermekesek adókedvezményét. A bőkezű magyar kormánynak köszönhetően ez volt az egyetlen eset, amikor az 1316 eurós magyar fizetés bekerült az átlagba, s feljött a régiós középmezőnybe.
Vagyis a magyar nettó bérek csak az esetben válnak versenyképessé, ha nem kell utánuk adót fizetni – ez azonban széles körben nem lehetséges, hisz a személyi jövedelemadó a magyar adórendszer egyik fontos pillére. Szóba jöhetne az egykulcsos 15 százalékos szja átalakítása, csökkentése, de épp az a helyzet, hogy a magyar adókulcs régiós összehasonlításban viszonylag alacsony. A régió országaiban egyaránt alkalmaznak egy-, és többkulcsos szja-rendszert, az egykulcsos inkább a EU-n kívüli országokban használatos. Az unión belül egykulcsos személyi jövedelemadó Romániában, Bulgáriában van 10-10 százalékkal, illetve Észtországban, ahol 20 százalék az adókulcs – vagyis ezen téren a középmezőnyben vagyunk. Az uniós országok többségében a progresszív jövedelemadót részesítik előnyben, egyes országokban a legmagasabb jövedelmeket akár 50-55 százalékos adó is terhelheti, mint például Ausztriában vagy Szlovéniában.
Stabil sereghajtó pozíció
Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol). A GKI Gazdaságkutató 20 éve az EU-ban elemzéssorozatából kiderül, hogy Magyarországon az előző két évtizedben euróban közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67 százalékát viszik haza a magyar munkavállalók. Ezzel a 27 tagország közül a 22. helyen áll Magyarország. Némiképp más következtetéseket vonhatunk le, ha a béreket nem vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, hanem abszolút értékben. Ez jól jelzi, hogy külföldre utazva, vagy külföldi termékeket vásárolva mennyit ér a fizetésünk. A 2004-2022 közötti időszakban a cseh fizetések kilőttek, a magyar, a szlovák és a lengyel bérek lényegében együtt nőttek, miközben a román bérek nem közelítettek a magyarokéhoz. Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek a vizsgált időszak alatt, ami inflációval korrigálva évi 3,1 százalékos reálkereset növekedést jelent. 2022-ben azonban így is csak az EU-s átlag 41 százalékán (az osztrák 30 százalékán) álltunk, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul e mutatót nézve.
(Népszava)
