Nehéz volt gyerekek sorsa, valamint a gyerekek nevelése Magyarországon.
A nehéz körülmények okai között szerepelnek a korlátozott óvodai férőhelyek, az akadozó egészségügyi ellátás, továbbá az is, hogy megduplázódott a gyermekpornográfia áldozatainak száma.
Kiderült, milyen volt a magyar gyerekek sorsa hazánkban, miután megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése. Ebből kiderült, 2023-ban elképesztően nehéz volt gyereknek lenni és gyereket nevelni. Az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak. Miközben a gyerekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, és a képesség fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek.
A jelentésből kiderül, hogy a gyerekek harmada nem fér hozzá helyben óvodai neveléshez. Emellett tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akiknek a szüleik sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert.
Soha korábban nem volt ennyi betöltetlen háziorvosi hely, mint 2023-ban. Már évek óta nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a lakóhelyükön nem jutnak hozzá háziorvosi ellátáshoz. Ez a szám 2023-ban már 103 731. Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 5 százalék alatti a helyben háziorvosi ellátáshoz hozzá nem férők aránya, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben 20 százalék ezeknek a gyerekeknek az aránya.
Az akadozó egészségügyi ellátások ténye azért is aggasztó, mert az adatok szerint minden 5. iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája. A gyerekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott, a napi gyümölcs- és zölségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt.
A gyerekek átlagosan kevesebbet aludtak 2023-ban mint 2018-ban (hétköznap alig több, mint 7,5 órát). A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya pedig 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent.
Az egészségkárosító magatartások terén is romlott a helyzet: a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg életében, ami jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest. Az iskoláskorú gyerekek közel ötödére jellemző a rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás. A 9-11. évfolyamon tanulók 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát, és minden 10. gyereknél előfordult már visszaélésszerűen szer (nyugtató vagy altató) használata.
A jelentésből kiderült ezen felül az is, hogy a gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő, miközben 2023-ban is a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak 7-ben, és a fővárosban volt elérhető. A növekvő szerhasználati adatokhoz képest különösen aggasztó, hogy a gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátásban is tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma. Járóbeteg-ellátás továbbra is csak két vármegyében érhető el.
Végül a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kiemelte, hogy a korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatává vált gyerekek száma a 0-13 éves korcsoportban. Emellett nőtt a 18 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma is, és több bűncselekménynek váltak áldozatává is a gyerekek. A gyermekvédelmi rendszernek több mint 110 000 veszélyeztetett gyerekről volt tudomása 2023-ban, és a szexuálisan bántalmazott gyerekek 79,6 százalékát a saját családjában érte erőszak. (168.hu)
