Lezárult az a kényelmes másfél évtized, amikor stagnált az amerikai villamosenergia-kereslet, s elég volt szénerőműveket leállítani, hogy csökkenjen az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása.
A gombamód szaporodó adatközpontok igényét nem fedezik a megújulók és az atomerőművek.
Két közös vonásuk van a gyorsan fejlődő amerikai Georgiában megtelepülő vállalkozásoknak: az egyik, hogy az ipartelepítést a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia fűti, a másik, hogy minden cég extra mennyiségű villamos energiát igényel.
Klímavédők kongatják a vészharangot
Élesen ütköznek Georgia államban a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem érdekei. Attól lehet tartani, hogy az új ipari projektek áramellátása az eddiginél is több fosszilis tüzelőanyag elégetését igényli. Miközben a kormányzat a gazdaság zöldülése mellett is letette a voksát.
Az állam fő közműszolgáltatója, a Georgia Power tizenhatszorosára növelte energiakeresleti prognózisát, amelyet földgázüzemű erőművek segítségével terveznek kielégíteni. Óriási vitákat váltott ki, hogy a Power terve évtizedekig magasabb szén-dioxid-kibocsátást eredményezne.
Egyes vállalatok most arra törekszenek, hogy egyedi megújulóenergia-megállapodásokat kössenek fejlesztésük támogatására. De a legnagyobb energiafaló létesítmények az adatközpontok, s úgy tűnik, rövid távon nem lesz annyi zöldenergia, amennyi ellátná a szervereket árammal. Olyan nagy iparági szereplőkről van szó, mint például az Alphabet (Google), amely két évtizede működtet adatközpontokat Georgiában, fokozatosan bővítve lábnyomát. Míg a Microsoft 2021-ben hozott létre egy új amerikai adatközpont-régiót Atlanta mellett. Az Amazon Web Services pedig nemrégiben földet vásárolt, hogy szerverfarmokat telepítsen.
Más államokban is hasonló a helyzet.
Az Egyesült Államok energiafelhasználása várhatóan 4,7 százalékkal bővül a következő öt évben, míg korábban csupán 2,6 százalékos növekedést becsültek
– figyelmeztet a Grid Strategies tanácsadó cég. Hozzátéve: lezárult az a kényelmes másfél évtized, amikor stagnált az amerikai a villamosenergia-kereslet, s csupán a szénerőművek leállításával csökkenteni lehetett az energiaszektor kibocsátását.
Mindenki a mesterséges intelligenciára fogad, de ki fizeti a számlát?
Egy generáció óta nem láttunk ilyet, Amerikát sokkolja a villamosenergia-rendszer túlterheltsége
– mondta Arne Olson, az Energy and Environmental Economics tanácsadó cég vezető partnere.
A Wall Street hatalmas fogadásokat tesz a mesterséges intelligenciára, ami a gazdasági növekedés motorja lehet a jövőben. A washingtoni adminisztráció dollármilliárdokkal ösztönzi a hazai csipfejlesztéseket. A vállalati Amerika meg éppen a fosszilis tüzelőanyagokról próbál leválni. A három törekvés egyszerre nem valósulhat meg.
Lassítani kell a tempót, vagy a fel kell adni a zöldcélokat.
Nem véletlen, amit Pat Wilson, a georgiai gazdaságfejlesztési tárca miniszteri biztosa mond, hogy ha valaki ipartelepítési céllal jelentkezik náluk, a beszélgetés legfőbb témája az üzem energiaellátása. Minden más szempont másodlagos.
Georgiában a megújulók még a Vogtle atomerőmű új blokkjaival együtt sem tudják biztosítani a gyorsan növekvő gazdaság energiaigényét. Sőt, az európainál olcsóbb amerikai energiaárak még német vállalatokat is átcsábítanak a tengerentúlra. (vg.hu)
