Nem tudjuk, hogyan jöhetett létre.
Túl nagy és túl könnyű az 1232 fényévre keringő világ. Nem tudjuk, hogyan jöhetett létre, de a légkör elemzése alapján lehet, hogy kapunk rá magyarázatot.
A Nature Astronomy hasábjain közölt beszámoló szerint nagyon különös bolygóra bukkantak a Tejútrendszer egyik csillaga körül az MIT és a belga Liége-i Egyetem munkatársai. A WASP-193b lajstromjelű planéta 50 százalékkal nagyobb a Naprendszer legnagyobb bolygójánál, a Jupiternél, sűrűsége mégis csak a tizede.
A WASP-193-b az eddig ismert legkisebb tömegű exobolygók egyike, egyedül egy kisebb Neptunusz-szerű égitest, a Kepler-51d könnyebb nála. A most felfedezett planéta egyszerre nagy és könnyű, ezzel a Naprendszeren kívül eddig ismert 5400 bolygó közül is a különösebbek közé tartozik.
Nagyon nagyon ritkán találnak ilyen hatalmas és alacsony sűrűségű égitesteket. Van egy csoport, amit puffasztott Jupiternek neveznek, 15 éve rejtély, hogy mik ezek. A bolygó ebben a csoportban is kirívó eset
– magyarázta Khalid Barkaoui, az MIT posztdoktori hallgatója.
Ezt a bolygót jelenleg nem tudjuk hova tenni a keletkezéselméletben. Nem tudjuk megmagyarázni, hogyan jött létre a klasszikus evolúciós modellek alapján. Erről a légkör alaposabb vizsgálatával tudhatnánk meg valamit.
– mutatott rá Francisco Pozuelos, az Andalúziai Asztrofizikai Intézet kutatója.
A bolygót a Wide Angle Search for Planets, vagy WASP programban fedezték fel, amely a Föld déli és északi féltekéjén elhelyezkedő obszervatóriumok széles látószögű eszközeivel vizsgálta többezer csillag fényének változását. A méréseket először 2006 és 2008 között, majd 2011 és 2012 között végezték.
A különös bolygót az 1232 fényévre található WASP-193 csillag körül észlelték, amit 6,25 naponta kerül meg, részlegesen kitakarva annak fényét. A tömegét a keringési sebességből és a fény színképére gyakorolt torzító hatásból igyekeztek kikalkulálni. Később nagyobb felbontású teleszkóppal is megvizsgálták, de kiderült, hogy a bolygó nem gyakorol számottevő gravitációs húzást a csillagra. Nagyobb bolygók esetében ez nagyon markáns és önmagában árulkodó – ebben az esetben azonban négy évet töltöttek a csillagászok a meglepően alacsony tömeg számainak megerősítésével.
Az eredmény szerint a WASP-193b átlagos tömege köbcentiméterenként 0,059 gramm. A Jupiter ennél jóval sűrűbb, 1,33 gramm köbcentiméterenként, a Föld pedig 5,51 gramm. Az exobolygó tömege leginkább a falunapi vattacukorhoz közelít, amelynek sűrűsége körülbelül 0,05 gramm/cm3. A tudósok kiemelték, hogy ettől eltekintve a bolygó nem eperízű kristálycukorból, hanem túlnyomórészt gázokból áll.
Hogy a Jupiternél több tízezer kilométerrel magasabb légkör hogyan jött létre és mi tartja össze, jelenleg rejtély. Előnye ugyanakkor, hogy a könnyű gázgömb annyi fényt ereszt át, hogy könnyen elemezhető a pontos összetétele. (Index)
