Orbán Viktor mély tisztelettel köszönte meg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök díszvendégként hívta meg Magyarországot a hsziameni kereskedelmi vásárra. Megnéztük, mi is ez.
Orbán Viktor a Hszi Csin-pinggel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján – a konkrétumokban nemigen bővelkedő gazdasági megállapodások mellett – külön megköszönte, hogy Magyarország meghívást kapott a Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásár díszvendégeként Hsziamenbe, „ahová Magyarország el is fog menni és legjobb tudása szerint mutatja meg, mire vagyunk képesek”. Az elmúlt napokban a hvg.hu-n és a HVG hetilap hasábjain is több cikkben elemeztük a találkozó gazdasági vetületét, ám arról eddig sehol sem esett szó, mi az az esemény, amelyre a meghívásunkat ennyire mély tisztelettel üdvözölte a magyar miniszterelnök.
Kínában több tucat nagy és sok ezer kis kereskedelmi vásárt, expót, kiállítást rendeznek évente, így azt próbáljuk megítélni, hogy ezek között az említett hsziameni milyen jelentőséggel bír.
A Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásárt (China International Fair for Investment & Trade – CIFIT) évente, szeptember elején rendezik a délkelet-kínai Fucsien tartomány Hsziamen városában, idén 24. alkalommal. A rendezvény állami, Kína Kereskedelmi Minisztériumának Befektetés-ösztönző Ügynöksége (CIPA) szervezi. Az eseményt az UFI-The Global Association of the Exhibition Industry (Nemzetközi Vásárok Szövetsége) is nyilvántartja.
A kantoni Canton Fair, a sanghaji China International Import Expo és a sencseni China Hi-Tech Fair mellett a hsziamenit Kína négy legjelentősebb befektetési és kereskedelmi kiállítása között tartják számon. Valamennyi kínai kiállításra jellemző, hogy díszvendégeket hívnak meg, esetenként akár hat-nyolc ország is képviselteti magát egy nagyobb eseményen. A rendszerint szeptember 8-11. között tartott CIFIT eddig általában egy-két díszvendéget tüntetett ki évente. Kivételnek számít a tavalyi, amelyre Szerbia, Brazília és Katar is ebben a státuszban érkezett.
Az idei eseményre eddig Magyarország kapott díszvendégi meghívást, mellette Dánia részéről várható, hogy kiemelt szerepben és projektekkel vesz majd részt három kulcsfontosságú iparág, az élettudományok, a zöld innováció és a csúcstechnológia területén – ami, lássuk be, elég tág meghatározás. Magyarországgal kapcsolatban – azon túl, hogy Orbán megígérte, igyekezni fogunk – nem derült ki, milyen fő témát visz majd.
Remélni lehet csak, hogy a keleti nyitásunk hozadékaképpen megkötött üzletek nagyobb sikert érnek majd el, mint például a Túró Rudi kinti bevezetése, amit részben állami, eximbankos hitelből próbáltak beindítani, és amelyből végül büntetőeljárás lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét. Az mindenesetre kiderült, hogy milyen nehézségekkel jár a hatalmas kínai piacra betörni.
Visszatérve a CIFIT-re: a díszvendégi státuszt úgy kell elképzelni, hogy – a hihetetlenül nagy, 120 ezer négyzetméteres területen – a kiemelt országok a többiekénél nagyobb pavilonokat rendeznek be, kormányzati delegációkkal érkeznek, és a kiállítás fő témája köré szervezik bemutatóikat. A tavalyi kiállítás a sokat mondó intelligens gyártás, a digitális gazdaság, az új energia és a vidék versenyképességének fejlesztése témák köré szerveződött.
Azt is hangsúlyozni kell, hogy nem ez az első eset, hogy Magyarország díszvendégként szerepel kínai nemzetközi vásárokon. A 2018 novemberi első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) 12 másik díszvendég országa mellett hazánk is ebben a kiemelt szerepben vett részt a sanghaji rendezvényen; 2019 áprilisában szintén díszvendég volt a 13. Honan Kína Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásáron, majd legutoljára épp öt évvel ezelőtt, 2019 május 16-19. között volt szintén díszvendége egy hasonló, de a CIFIT-nél kevésbé jelentős kínai expónak, a 2. Nyugat Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásárnak (2nd Western China International Fair for Investment and Trade – WCIFIT). Akkor Jakab István, az Országgyűlés alelnöke utazott ki a körülbelül 50 magyar vállalatot, és több mint 100 fős magyar delegációt felvonultató, legnagyobb külföldi küldöttség élén Csungkingba. Hazánk akkor az 500 négyzetméteres országpavilonjában túlnyomóan ingatlanfejlesztő, élelmiszeripari, borászati, valamint turisztikai vállalatokkal volt jelen.
A hsziameni kiállítás már csak a város nemzetközi gazdasági szerepe miatt is sokkal jelentősebb ez utóbbinál. Hsziamen Kína délkeleti partján a Tajvani-szorosnál, a Tajvanhoz tartozó Kinmen-szigetektől mindössze 6 kilométerre fekszik. Ez Kína egyik leggazdagabb és legélhetőbb, zöld kertvárosokkal övezett nagyvárosa, kereskedelmi, kikötői és technológiai központ, amely környező városaival együtt nagyjából 10 millió fős. Fejlődése a nyolcvanas évek elejétől indult meg robbanásszerűen, miután 1978-ban a kínai kormány reform- és nyitási politikájának első nyertesei között volt. 1979. augusztus 26-án Teng Hsziao-ping hivatalosan is kijelölte Kína első négy különleges gazdasági övezetét, ahol a kommunista párt kísérletképpen engedélyezte a külföldi befektetők megjelenését. Ezek négy tegnerparti város, Sencsen, Csuhaj, Szantou és Hsziamen voltak, amelyek sikerei először további tengerparti, majd 1988 után a belső területek városainak nyitásához is mintát adtak.
Hsziamen – Sencsen mellett – azóta is az egyik leggyorsabban fejlődő kínai város, GDP-je 8,1 százalékkal nőtt 2020 és 2021 között – de a megelőző tíz év átlaga is 7,8 százalék volt –, ezzel pedig abban az évben elérte a 111,26 milliárd dollárt. A városi statisztikai hivatal adatai szerint ez az éves érték 2022-ben 4,4 százalékra, tavaly 3,1 százalékra mérséklődött, ami oda vezetett, hogy 2023-ban az elmúlt évtizedekben először múlta alul az országos átlagot, mivel Kína egyik legfontosabb kereskedelmi és kikötővárosaként hatványozottan sújtotta a globális kereslet lanyhulása. (hvg.hu)
