Több mint húsz éve először jelentett veszteséget az orosz energetikai óriáscég, a Gazprom. Elemzők szerint a több milliárd dolláros mínusz annak a jele, hogy hatnak a nyugati szankciók és hogy a Kína felé fordulás nem kompenzálja az elvesztett európai bevételeket.
Nyugaton meglepetést keltett vagy igyekszenek nem tudomást venni róla, hogy az oroszok nem igazán érzik az ukrajnai invázió miatt ellenük bevezetett szankciók gazdasági hatásait. A folytatódó viszonylagos jólétről szóló hírek lehetnek a háborús propaganda hatásai. Ahol viszont nehéz kétségbe vonni a számokat, az az állami mamutcég, a Gazprom könyvelése, amely maga közölte, hogy 1999 óta először veszteséget termelt.
Az európai otthonokat egykor földgázzal ellátó és a Bajnokok Ligáját is szponzoráló energetikai vállalat hétmilliárd dolláros deficitben van. Mindez az európai országokkal folytatott kereskedelem meredek visszaesésének, az ukrajnai háború miatt bevezetett szankcióknak köszönhető.
A Gazprom, illetve az orosz gazdaság is azzal válaszolt a szankciókra, hogy India és Kína felé fordult. Ez azonban nem ellensúlyozza a kiesett európai piacokat – írja a Reuters. A cég gondjai tükrözik Moszkva Kínával való partnerség korlátait, teszi hozzá a hírügynökség. A korlátok annak ellenére fennállnak, hogy Moszkva a vártnál könnyebben viseli a szankciókat, mivel képes volt a tengeri úton folytatott olajexportot más vevőkhöz irányítani.
A Gazprom saját adatai és a Reuters számításai szerint 2022-ben – az első háborús évben – mintegy 63,8 milliárd köbméter gázmennyiséget szállított Európába. Ez tavaly további 55 százalékkal esett vissza és már csak 28,3 milliárd köbméterről van szó.
A szám különösen drámai a 2018-as csúcshoz képest, amikor a Gazprom több mint 200 milliárd köbmétert küldött az EU-ba és más államokba, például Törökországba. A nyugati lépések nyomán Kína felé forduló Oroszország arra törekszik, hogy 2030-ra évi 100 milliárd köbméterre növelje a vezetékes gázeladásokat a Szibéria Ereje nevű vezetéken, illetve annak tervezett új ágán keresztül.
Az idei év végre kitűzött cél azonban mindössze 38 milliárd köbméter, miközben a még nem üzemelő és Mongólián áthaladó, 2-es számú vezeték 50 milliárd köbmétert exportál majd.
A kínai export azonban nem zökkenőmentes. "Bár a Gazpromnak lesz némi többletbevétele az exportból, de nem lesz képes teljesen ellensúlyozni az elvesztett európai üzletet" – állítja Kateryna Filippenko, a Wood Mackenzie gáz- és LNG-kutatási igazgatója.
A moszkvai székhelyű BCS brókercég szerint 2015 és 2019 között az Európába irányuló Gazprom-eladások bevételei átlagosan havi 3,3 milliárd dollárra rúgtak havi 15,5 milliárd köbméteres szállítások mellett.
Ezzel áll szemben a Gazprom tavalyi 22,7 milliárd köbméteres éves kínai exportja, amiből 6,5 milliárd dollárt termelt, azaz kevesebb pénzt, mint ami két hónap alatt befolyt Európából. Michal Meidan oxfordi energiakutató szerint Kína ugyan felvevőpiac Moszkvának, de nem olyan jövedelmező és nem fogja felváltani Európát. (Infostart)
