A bérnövekedéssel és a munkaerő kihasználtságának a további emelkedésével eljutottunk arra a pontra, hogy gazdasági növekedést valójában csak hatékonyságnöveléssel lehet elérni, ennek kulcsa a technológia használata - véli Vinnai Balázs.
Az IVSZ elnöke szerint a Digitális Állampolgárság Program jó úton halad, az AI gyökeresen átalakítja a munkát, az IT-szektorban a leépítések elsősorban azért történnek, mert a bérek elképesztően elszálltak. Az MBH Bank elnöki főtanácsadóját a pénzintézet digitális fejlesztéseiről is kérdezte a Portfolio.
2022-ben az IVSZ egy digitalizációs javaslatcsomagot tett le az asztalra. Mi valósult meg belőle, mi nem, és hogyan tovább?
Vinnai Balázs: Azzal a céllal készítettük el a javaslatcsomagot, hogy az akkor újonnan létrejövő kormánynak egy olyan étlapot adjunk, amelyből válogathatnak a gazdaság kitörési pontjai közül figyelembe véve, hogy a digitalizáció milyen hatékonysággal támogathatja ezt.
Több elemet ebből át is emeltek a saját programjukba, és kifejezetten jó együttműködést tudtunk felépíteni a kormányzattal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A kiemelt iparági stratégiák közé a digitális technológiák fejlesztése is bekerült, erről készül egy stratégiai anyag is, amelynek létrejöttében az IVSZ is szerepet vállalt.
Nagy eredménynek tartom, hogy két fontos jogszabályi változás segíti a hazai startup ökoszisztémát, az úgynevezett SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások bevezetése és az E-SOP program elindulása, ebben az IVSZ-nek és a Startup Hungarynak nagy szerepe volt.
Vannak-e javaslatai az IVSZ-nek a kormány felé jelenleg?
Még mindig sok tennivalónk van, mert összességében nem sikerült a technológiai transzformációt a kormányzati gondolkodás középpontjába helyezni. Annak ellenére sem, hogy ma még inkább aktuálisak a két évvel ezelőtti javaslataink.
A bérnövekedéssel és a munkaerő kihasználtságának a további emelkedésével eljutottunk arra a pontra, hogy gazdasági növekedést valójában csak hatékonyságnöveléssel lehet elérni, ennek kulcsa a technológia használata, amihez szükség van magára a technológiára, illetve a tudásra, amely működteti.
A jelenlegi kormányzati politika részben arra épít, hogy szélesíti a munkavállalók körét (például vendégmunkásokkal – a szerk.). De ez csak rövid távon tud segíteni a problémáinkon, ezt a mintázatot a körülöttünk lévő országokból már számtalanszor láttuk. Alapvetően a képzett munkaerő vagy a munkaerő képzettségi szintjének növelése az, ami a hatékonyságot és abból fakadóan a produktivitást tudja növelni.
Az utóbbi időben több programozóiskola is bezárt. Fordult a kocka, most már nem olyan vonzó a pálya vagy épp a programozók iránti kereslet esett vissza? Mi történt, hogyan értékelnéd?
Árnyaltabb a kép annál, mint hogy a programozó iskolák most tönkre fognak menni. Látjuk, hogy a globális technológiai cégek leépítéseket hajtanak végre, de jellemzően nem a core fejlesztőket rúgják ki, hanem a menedzsment rétegeket próbálják csökkenteni. Ám ami még fontosabb, hogy ennek ellenére a munkanélküliség semennyit nem nőtt az Egyesült Államokban, nem lehet az utcán lézengő informatikusokat látni.
A leépítések elsősorban azért történnek, mert a bérek elképesztően elszálltak. Nem csak Magyarországon, az Egyesült Államokban is.
Mindemellett a munkaerő elérhetősége a virtuális munkának köszönhetően globálissá vált. Azt is fontos látni, hogy ma a programozóknak a jelentős része nem technológiai cégeknél dolgozik, hanem digitalizálódó bankoknál, autógyártóknál, autóalkatrészgyártóknál, és nem a nagy technológiai óriásoknál.
Mi a helyzet az informatikusbérekkel? Az inflációs turbulencia után is kiugróan jól keresnek?
Az informatikusoknál más szakmákhoz képest jóval hamarabb, már a covid-járvány előtt elkezdtek emelkedni a bérek, majd következett egy óriási ugrás a pandémia alatt. Most részben az infláció, részben a megélhetési küszöb felfelé tolódásának hatására az olló valamennyire zárult, és ez nagymértékben befolyásolja azt, hogy az embereknek mennyire éri meg befektetni egy teljes átképzési folyamatba.
Nagyon egyszerűen fogalmazva, ha buszvezetőként is lehet keresni 750 ezer forintot, akkor a junior fejlesztői bér már nem feltétlenül lesz annyira vonzó, mert nem sokkal magasabb ennél.
De a karrierépítési lehetőség a programozói szakmában ettől még óriási, és egyébként a gazdaság számára is nagyobb hozzáadott értéket teremt.
Mi a véleményed a Digitális Állampolgárság Programról, mit vársz tőle? Szerinted tud-e érdemben javítani Magyarország digitális fejlettségén?
Szerintem egyértelműen igen. A kezdetektől sikerült bevonódnunk ebbe a munkába, és én hiszek a program modelljében: a kisebb fejlesztések irányából haladnak a nagyobb feladatok felé, és így próbálják meg felszeletelni azt az óriási kihívást, hogy hogyan lehet egy államot digitalizálni. Szerencsére találni már most jól működő állami digitalizációs példákat is, mint az elektronikus szja-bevallás, amely a feljavított felhasználói élménynek hála hihetetlenül gyorsan terjedt el. Az állami digitalizációs program magával hozza annak a társadalmi csoportnak a szélesítését, amely elektronikusan vesz igénybe szolgáltatásokat. Ez katalizátora lehet az ország digitalizációjának más iparágakban, többek között a pénzügyi szektorban is.
Milyen feladataitok vannak most az MBH Banknál a DÁP kapcsán, és milyen lehetőséget láttok benne?
A DÁP egyrészt az ügyfélazonosítást és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások egyszerűsítését hozhatja el, ami nemcsak közvetlenül banki szolgáltatások esetében igaz, hanem az egész ökoszisztémát szélesíteni tudja.
Az AFR 2.0 (Azonnali Fizetési Rendszer 2.0), az alternatív fizetési megoldások szintén hozzájárulhatnak a digitalizáció felpörgetéséhez. A bolti mobilfizetésben a Magyarországon fejlettnek számító kártyás infrastruktúra mellett a QR-kódos azonnali fizetés nem fog egyik napról a másikra megjelenni. De speciális fizetési folyamatokban, például a sárga csekkek esetében, a mikrovállalatok egymás közötti elszámolásában, az online számlázásban egy QR-kóddal küldött fizetési kérelem jó megoldást jelenthet.
Szerinted hogyan lehetne versenyelőnyre szert tennie Magyarországnak az AI-versenyben, hogyan jöhetünk ki a változásokból győztesen?
Bár szerintem nagyon túlértékeljük a technológia azonnali hatását, rendkívül alulértékeljük a hosszútávú hatását, és az AI esetében is pontosan ez a valószínűsíthető forgatókönyv. Ebben a kicsi országban, kicsi ökoszisztémában kell megkeresnünk a kitörési pontokat.
Nem szabad úgy tekintenünk az AI-ra, hogy mostantól nem lesz szükség a gondolkodásra, mert a mesterséges intelligencia mindent kitalál helyettünk, vagy nincs szükség programozókra, mert az AI fejleszt helyettünk.
Persze, az Nvidia vezérigazgatója azt mondja, hogy az AI teljesen átalakítja a programozást, mert mostantól tudunk a gépekkel emberi nyelven beszélgetni. Ám az ilyen kijelentéseket érdemes fenntartással kezelnünk, mert az üléspont gyakran meghatározza az álláspontot.
Az AI még lejjebb tolja a belépési küszöböt a digitális világba: számítástechnikával a kilencvenes években azok foglalkozhattak, akik értettek magához a processzorhoz is, utána jöttek a frontend típusú fejlesztések, a mobilos fejlesztések, és most az AI lehetővé teszi, hogy még szélesebb tömegek használjanak digitális képességeket. A kulcs, hogy a digitális tudást be kell építeni minden munkakörbe.
Az AI nem veszi el a munkát, de jelentősen megváltoztatja. Az elmúlt száz év alatt a munka fogalma nagyon sokat változott: a szüleim gyakran mondják azt, hogy „már szükségem van egy kis pihenésre, kimegyek a kertbe kapálni”.
A hagyományos értelemben vett munkának egy jelentősebb szegmense el fog tűnni, de ez több évtizedig tartó folyamat lesz.
Említetted a kitörési pontokat, ebben is hozhat változást az AI?
Az AI elterjedése hasonló lesz a villamos energiáéhoz: mindenki megtanulta, hogyan kell vele dolgozni, de nem lett mindenki villamosmérnök, viszont egyikünk munkája sem létezne ma áram nélkül. Az AI esetében sem a programozói munkakör a kulcs, hanem egyszerűen nem lesz más típusú munka, csak digitális munka lesz.
Azok lesznek a sikeres gazdaságok, amelyek a digitális képességeket minél szélesebb körben tudják elterjeszteni. India most már huszonöt éve tudatosan foglalkozik azzal, hogy digitális szakembereket képezzen. A kelet európaiak kinevették az indiai programozókat, „Google-programozóknak” hívták őket. Ám a hosszan tartó, kitartó munka és a stratégia átvette az irányítást. A legnagyobb core banki rendszereket szállító cégek, mint a Finastra, a Temenos vagy az Oracle fejlesztői bázisának szignifikáns része Indiában van, mert ezek a nagy cégek oda mennek, ahol a nekik szükséges fejlesztői tudás elérhető.
Mit gondolsz a mesterséges átalános intelligenciáról, vagy ha úgy tetszik, az emberi szintet elérő szuperintelligenciáról?
Az ember nagyon sokáig legyőzhetetlen marad az interperszonális képességekben, mint a megérzés, a megértés, az intuíció, a kommunikációs együttműködés vagy a problémamegoldás. Ezek annyira különleges és nehezen leírható fogalmak, hogy ezt nehéz lenne egyesekből és nullákból összerakni. Még nagyon intelligens rendszerek esetén is nehéz kiváló intelligenciát teremteni. Ám az AI a logikai, matematikai gondolkodás képességét nagyon hatékonyan tudja támogatni.
Hogy halad az MBH Banknál az integrációs projekt, hol tartotok most ebben és mi következik ezután?
Létrejött az egységes brand és egy egységes bank is a brand mögött, de az integrációs folyamatok még nem zárultak le. Most az ügyfélkiszolgálás fejlesztésén dolgozunk, a fióki és a digitális csatornákra fókuszálunk. Nagyon sok legacy szoftverrel dolgozik még mindig az MBH bank, amelyek kiváltása még éveket vesz igénybe.
A Budapest Bank egykori mobilappja lett a befutó az MBH-nál, ez lesz a hosszú távú megoldásotok is, erre építkeztek?
Nem teljesen, csak a funkcionalitás tekintetében igaz ez, de alapvetően új technológiára és új alapokra építünk mind a frontend, mind a mobilbank tekintetében. Erre folyamatosan jönnek ki az új funkciók egészen odáig, hogy ez a technológiai folyamat eljut az új core banki rendszerig is. Mindamellett, hogy a három elődbank összeolvadt, voltak akvizícióink, megvettük a Sberbankot és a Fundamentát. Az egymáshoz közel álló, de mégsem egységes ügyfélállományokhoz próbálunk meg új szolgáltatásokat felépíteni.
Milyen területen használtok az MBH-nál AI-megoldásokat?
Több belső AI-pilotunk is fut, ezek belső alkalmazások elsősorban ügyintézői, saját munkavállalói támogatásra. A területen nekünk a nagy adatállomány az egyik nagyon nagy előnyünk, egy ekkora banknál ez óriási lehetőség, ezért ebbe az irányba indultunk el. (Portfolio)
