És nagyok a kulturális különbségek is, ami sok nehézséget okoz az ott dolgozók számára.
„A koreaiaknak nagyon nehéz megfelelni”, időnként egymásnak ellentmondó utasításokat kapnak a főnökeiktől, és volt olyan, hogy térdelve vagy a földön ülve kellett volna végighallgatni egy tájékoztatást műszakkezdés előtt – erről két, nevét és arcát nem vállaló akkumulátorgyári dolgozó beszélt az RTL Házon kívül c. műsorában. Mindketten az iváncsai akkumulátorgyárban dolgoznak, más-más területen. A térdelésre és ülésre vonatkozó előírás miatt sokan felmentek a HR-re, végül az utasítást visszavonták.
A cégben szigorú biztonsági előírások vannak, melyek szerint nem lehet fotókat készíteni bent – ennek érdekében le is ragasztják a telefonok kameráit, ha pedig azon nem találják rajta a matricát kifelé menet, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá -mondták. A papírok fémszálasak, és letölteni sem lehet akármit, de emailt is csak engedély után lehet küldeni.
A gyárban koreaiak, magyarok, ukránok, kirgizek is dolgoznak, közös nyelv nincs. A kommunikáció nehezen megy, sokan nem beszélnek vagy nem beszélnek jól angolul, és az is előfordult már, hogy egy emailt a saját nyelvükön küldtek ki a koreai vezetők.
A Házon kívül által megkérdezett, magyar származású, 20 éve Koreában élő Judzsin Lee szerint a két ország kultúrája jelentősen különbözik: Koreában például kérdezni illetlenségnek számít, még az orvosnál is. Ugyanakkor törökülésben meghallgatni a vezetőt Koreában nem megalázó, sokkal inkább az „együvé tartozást jelenti.”
A dolgozók szerint nem kapnak túl sok információt sem, arról sem, mi történt náluk nemrég, amikor többen szúrós szagra panaszkodtak. A karbantartási munkálatokról csak a médiából szereztek tudomást.
Az SK On Hungary az RTL-nek azt írta, tesznek a kulturális különbségek mérsékléséért, vannak nyílt napok, programok, hírlevél és vezetői tanács. A magyar új belépőkről oktatást tartanak a korai történelemről, kultúráról, a koreaiaknak meg a magyarról, és van nyelvoktatás is.
Magyarország éppen akkumulátoripari nagyhatalommá válik. Az ágazat jelentőségének növelése egybevág az Orbán-kormány geopolitikai és világgazdasági stratégiájával, sokan azonban attól tartanak, hogy ezzel csak újabb kényszerpályára kerül a magyar gazdaság. (Telex)