Rövidebb nyitvatartási idővel és elbocsátásokkal talán faraghatnának az üzemanyag árából a kutasok, de ezzel sem lehetne elérni a miniszter által elvárt 40-60 forintos literár-csökkenést.
A kormány túlsózta a levest, és most nem tetszik neki az íze. De ahelyett, hogy kevesebb sót rakna bele, a répát hibáztatja, pedig nem attól sós az étel
– ezzel a hasonlattal érzékelteti Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének az alelnöke, hogy „az adót is megadóztatja, majd arra is adót vet ki a kormány”, most pedig másokra mutogatva várja a megoldást az üzemanyag árának mérséklésére.
Nagy Márton gazdasági miniszter másfél hete „berendelte” a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és a MOL vezetőit, akikkel közölte, hogy az átlagos üzemanyagár szerinte 7-9 százalékkal magasabb a régiós átlagnál, márpedig ő „elvárja”, hogy erre a szintre csökkenjen nálunk is benzin és a gázolaj fogyasztói ára. Eltelt tíz nap azóta, a Vezess megkérdezte a szereplőket, mire számíthatnak az autósok a kutaknál.
Romolhat a kutak szolgáltatási színvonala
„Fenntartásokkal fogadja a MÁSZ a kérést” – mondta a vezess.hu megkeresésére Grád Ottó főtitkár, majd emlékeztetett rá, hogy a mostani ár a januári változások után alakult ki. „Az adóelemek száma és a nagysága is változott.” Többször írtunk mi is a jövedéki adó éveleji, literenkénti bruttó 43 forintos emeléséről, valamint a töltőállomás üzemeltetőkre kivetett három százalékos kiskereskedelmi plusz adóról.
Jelenleg a legnagyobb mennyiségben vásárolt 95-ös benzin literje 650 forint átlagosan, az alap gázolaj 647 forint, vagyis a 7-9 százalékos árcsökkenés mínusz 40-60 forintot jelentene literenként. „Nagyon-nagyon minimális nyereségtartalom van az üzemanyag kiskereskedelmi forgalmazásán, tévesek azok az információk, miszerint extraprofit lenne. Egyáltalán nincs ilyen” – beszélgetésünk alatt ezt hangsúlyozza a legtöbbször Grád Ottó, és azt, hogy emiatt egészen minimális a mozgástér a kiskereskedelemben.
A főtitkár által említett minimális mozgástérre vonatkozó kérdésünkre a benzinkutak szolgáltatási színvonalának a csökkentését vázolja fel. „A kiskereskedelemben a minimális árcsökkentéshez is komoly spórolás kell, mondjuk rövidebb ideig lesznek nyitva a kutak. Így lehet spórolni a bérköltségen, mert elbocsát alkalmazottakat a benzinkút, és mivel rövidebb ideig van nyitva, kisebb az áramszámla is. Csakhogy ezzel a szolgáltatás színvonala csökken. Innentől az autós hiába gurul be munka után 18.15-kor a vidéki kútra tankolni, meglepetten tapasztalja majd, hogy a kút már 16 órakor bezárt. Manapság nem elbocsájtani kellene embereket, hanem emelni a bérüket, hogy megmaradjanak a kutakon. De 40-50-60 forintot literenként így is lehetetlen csökkenteni.”
Az alkalmazottai számával szemben az alapanyagárra, az árfolyamra, az adókra és az energiaárra nincs hatása a benzinkutasnak a MÁSZ főtitkára szerint, aki állítja, az elmúlt évtizedekben világszínvonalú töltőállomás-hálózat épült ki és működik Magyarországon, amelynek magas szolgáltatási minősége kerülhet veszélybe most a véleménye szerint.
Nem válaszol a kormány, nem válaszol a MOL
Természetesen megkeresték a jelenlegi árvitát elindító Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is, az alábbi kérdéseket küldtük el nekik:
- Az NGM elvárása szerint mikorra kell a magyarországi üzemanyag-áraknak a régiós átlagra csökkenni? Egy hónap, 3, 6?
- Mit lép az NGM (a miniszter, a kormány), ha fél éven belül nem csökken a régiós átlagra a hazai üzemanyagok ára?
- Miért nem használja a kormány (és a kormány döntéseit támogató parlamenti többség) az árcsökkentés eléréséhez kezében lévő eszközöket (pl. áfa-csökkentés, jövedéki adó csökkentése, kisbenzinkutak adójának csökkentése)?
A lap kérdéseire nem érkezett válasz.
Érdekes szereplője a magyarországi üzemanyag-árak alakulásának a MOL, amely töltőállomásokat működtető kiskereskedőként is hatással van arra, hogy az autósok mennyiért tankolnak. Másrészt nagykereskedőként rengeteg – közte sok rivális cég – kútján az eredetileg általa értékesített üzemanyag kapható az ország szinte teljes területén, azaz itt is hatással van a fogyasztói árakra.
Töltőállomás-hálózatán akár összébb is húzhatná a nadrágszíjat, és elvehetne máshonnan forintokat a literár mérséklése érdekében. Vagy az átlagautós szerint akár változatlan minőségű szolgáltatás mellett a cég jelentős profitjából is átcsoportosíthatna a 95-ös benzin és a gázolaj árába, amit nyilván sokkal könnyebb leírni ide, mint megvalósítani. Kizárni azonban nem lehet, mert hatalmas a profit. (A MOL-csoport 2023-as adózás előtti eredménye 1,936 milliárd dollár, betűvel és forintban leírva: hétszáztizenhat-milliárd.)
Izgalmasabb a MOL hatása az árakra nagykereskedőként, erről a piacról tényleg csak a szereplőknek vannak pontos információik. A lap azért kért és kérdezett az olajcégtől:- Írják meg, hogy mint nagykereskedő, a nagyker árral kapcsolatban milyen eszközei vannak a MOL-nak a töltőállomásokon értékesített üzemanyagok fogyasztói árának a csökkentésére.
- Másrészt használja a MOL az elkövetkező hónapokban a nagyker árhoz kapcsolódó eszközöket az üzemanyagok hazai árának csökkentésére?
A cikk megjelenéséig válaszokat azonban nem kaptak a kérdéeikre.
Valami történni fog
Úgy látom, hogy nem egységes ebben a kormány, az igazat Varga Mihály pénzügyminiszter mondta ki. Szerinte, ha kivesszük a magyar üzemanyagárból az adókat, enélkül a nettó üzemanyagár a középmezőnyben van Európában
– idéz egy másik kormánytagot Gépész László. A Független Benzinkutak Szövetségének az alelnökét megkértük, hogy ha a kormány térfelén pattog a labda, akkor ő sorolja fel, miből áll össze egy liter üzemanyag ára, hogy lássák az autósok, hol lehetne faragni.
Nyilvánvalóan minden járműtulajdonos szeretne olcsóbb benzint vagy gázolajat tankolni, márpedig a szövetség vezetője szerint a literárnak nagyjából a fele a költségvetésbe megy.
Egyszer összeírtuk, mi minden van benne a literárban, három oldal lett. De a legfontosabb tételeket elmondom.
Világpiaci alapár – A globális piaci és politikai folyamatok mellett a vásárló országok fizetőeszközének az ereje határozza meg, ki, mennyit fizet. Ahogy említettük korábban, nálunk a forint/dollár árfolyama számít. Márpedig a forint erejére (vagy gyengeségére) egyértelmű hatása van a kormánynak.
Jövedéki adó – „Itt az emelésnél az EU-ra hivatkoztak, csakhogy a kétszeresét emelte a kormány annak, mint amit kellett volna időben emelni” – mondja Gépész László.
EKR – Ez ma 8-8,5 forint literenként az üzemanyagban. A kontinens több országában működő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) távlati célja energiahatékonysági beruházások. Gépész László szerint ezt „teljesen egyedi módon terheli az üzemanyagra a kormány, máshol nincs ilyen.”
Készletezési díj – Az importból érkező üzemanyagra az első forgalmazónál, ez 4 forint literenként.
Kiskereskedelmi adó – Három százalék, az érdekvédő szerint „a kormány hamis módon extraprofit adónak hívja, holott ez nem a profitra, hanem az árbevételre van kivetve”.
Áfa – Az adóval már eleve terhelt összegre jön az Európában nálunk legmagasabb általános forgalmi adó 27 százalékkal.
„Plusz tranzakciós illetéket fizetünk az utalásokra, fizetünk a műszaki előírásoknak való megfelelésünket bizonyító hitelesítésekért, ez is benne van a literárban, meg az alkalmazottak, az energia és a többi” – sorolja a szövetség alelnöke. Szavaiból kiderül, hogy ők nem fognak árat csökkenteni. Akkor mi történi majd? – kérdezzük.
„Arra inkább nem válaszolok, hogy mi várható, de valami történni fog, mert választások közelednek. Félek tőle, nehogy megint visszaüssön. Láttuk, hogy milyen következményekkel járt a leutóbb, amikor belenyúltak, láttuk, mi lett a vége” – utal arra, hogy üzemanyaghiány lépett fel az országban, és soha nem látott benzinvadászat, sorok és konfliktusok a kutaknál. Márpedig, ha nincs benzin, az az olcsóbb benzinnél is rosszabb. (vezess.hu)
