Kirajzással egybekötött demonstrációt tartott a Duna budapesti szakaszán a Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége.
Huszonhét hajó részvételével tiltakoztak a Duna-parti Építési Szabályzat tervezett módosítása ellen.
Karácsony Gergely március 31-én jelentette be, hogy felülvizsgálták és módosítják a Duna-parti Építési Szabályzatot. A főpolgármester szerint „bonyolult, sok egyeztetést igénylő tervezési, véleményezési folyamat végére értünk. Az állami, szakmai és civil szervezetektől érkezett vélemények több tucat oldalt tesznek ki, több partnerünkkel az utolsó pillanatig egyeztettünk”.
A politikus a szabályzat lényegét így foglalta össze:
Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból, megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket.
A céljuk az, hogy „a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsünk a folyó különböző célú használata közben”. Április 9-én a Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége elutasította a tervet.
Kirajzás és demonstráció
A MAHOSZ és a Személyhajósok Szövetsége szombatra hirdetett kirajzással egybekötött demonstrációt. Az eseményen a Duna belvárosi szakaszán huszonhét hajó állt alakzatba, és szólaltatta meg a kürtjeit, miután a Bibic nevű hajó elhúzott köztük egy kifeszített magyar zászlóval. A szervezők szerint a részt vevő hajókon több mint négyezer utas volt.
Tóth Mihály, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője a Budapest hajó fedélzetén lapunk kérdésére kifejtette:
Idén a hagyományos kirajzás egy békés tiltakozással kapcsolódik össze, a Duna-parti Építési Szabályzat tervezett módosítása ellen tiltakozunk. Ebben azt rögzítenék a fővárosi döntéshozók, hogy az érintett partszakaszon 24 kikötő helyett 9-et használhatnának a hajók. Ez azzal járna, hogy 9 kikötő körül jelentős mértékben megnövekedne a hajóforgalom, ráadásul a folyamatosan működő motorok zajt és szmogot jelentenének. Azt is érdemes elképzelni, amikor 6-7 hajó várakozik arra, hogy be tudjon állni a kikötőbe, gyakorlatilag dugó alakulna ki a Dunán, ilyen még nem volt. Komoly közlekedésbiztonsági kockázatot is rejt a módosítás, a szabályzat nem írja, hogy a hajók milyen sorrendben követhetik egymást, és az sem mindegy, hogy hány utast szállítanak, teljesen más időtartam száz embernek vagy tíz embernek elhagynia a fedélzetet.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hajóknak a kikötés után az északi vagy a déli területre kellene menniük, de „ezek a kikötők jelenleg nem léteznek, hol kötnének ki? Ha új kikötőkre lesz szükség, ki építi és ki finanszírozza ezeket?”.
Tóth Mihály megemlítette azt is, nem tudnak arról, hogy a fővárosi vezetés egyeztetett volna a külvárosi önkormányzatokkal és lakosokkal arról, hogy a hajóforgalom jelentős részét hozzájuk terelnék. A forgalomnövekedés pedig azzal is járna, hogy a hajókkal együtt a turistákat szállító buszok is megjelennének az érintett partszakaszokon, amelyeknek parkolóhelyekre lesz szükségük.
„A felszabaduló helyeket szállodahajóknak adhatják, viszont a szállodahajók áramfelvétele sokszorosa a személyhajókénak. Az újlipótvárosi szakaszon nem áll rendelkezésre olyan parti áram, amelyről működhetnének a szállodahajók, tehát folyamatosan menne a generátoruk, ami zaj- és légszennyezéssel járna” – mutatott rá egy újabb szempontra Tóth Mihály, hozzátéve: azon valóban el lehet gondolkodni, hogy milyen típusú programokat engednek be egy-egy kikötőbe, vannak is olyan jelenségek, amelyeket kezelni kellene, „de erre vannak észszerű megoldások, nem a hajók kizavarása a belvárosból, ami aránytalan válasz”.
A szóvivő elmondása szerint évek óta kérik, hogy a partfalhasználati engedélyeket ne csak egy évre adják ki, hanem hosszabb időre, mert a kikötők elöregedése valódi probléma, viszont ezt a beruházást hosszabb használati idő nélkül egyik hajós cég sem tudja elkezdeni. Hitelt nem kapnak a felújításra, mert nem tudják garantálni, hogy később is az ő használatukban lesz a kikötő.
Négymillió ember utazik Budapesten hajókkal, ez a fővárosba érkező teljes turizmus 80 százaléka. Nemzetgazdasági kérdésről van szó, Budapest egyik fő vonzereje, hogy a Duna pont kettészeli a várost. Fontos turisztikai elemet befolyásolnának a szabálymódosítással, tízezrek megélhetését kockára téve a hajózásban, ráadásul a hajóforgalom ráhordja az utasokat az éttermekre, szállodákra is. Senki nem vizsgálta az ilyen irányú hatásait a módosításnak
– hangsúlyozta Tóth Mihály.
A szóvivő arra a kérdésünkre, hogy egyeztetnek-e a főváros vezetésével, elárulta: „Törekedtünk az egyeztetésre, látszategyeztetések voltak is, de az általunk tett javaslatokat lesöpörték az asztalról. A korábbi egyeztetések egyébként nem erről a DÉSZ-ről szóltak, hanem számos különböző kérdésről, például a rakpartok rekreációs célú használatáról, de ezen a területen sincsenek érdemi tervek”. A Fővárosi Közgyűlés a következő héten tárgyalja a tervezetet.
Hívták konzultálni a főpolgármestert
Az esemény után a szervezők által kiadott közleményben úgy fogalmaztak, hogy „a Főpolgármesteri Hivatal a belvárosból teljesen kitiltaná a hajókat, az újlipótvárosi partszakaszon pedig a tartós várakozásra is alkalmas 24 kikötő helyett mindössze 9 olyan maradna, amelyeket csak ki-, illetve beszállításra lehetne használni. Az eddig az ezen a partszakaszon állomásozó mintegy 45 személyszállító hajó kizárólag utasok felvételére és leszállítására állhatna meg a megmaradt kikötőkben, ezt követően el kellene hagyniuk azt. Az utas nélküli hajóknak külvárosi, a többi között III., IV., XI., XXII. kerületi, de konkrétan meg nem nevezett, nem létező kikötőkben kellene várakozniuk”.
A szakmai szervezetek álláspontja szerint „a belvárosi kikötők megszüntetése nem megoldást jelent, hanem még több problémát szül: a külterületi anyakikötők és a belváros között még jobban megnő a hajóforgalom a Dunán, ami komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a DÉSZ módosítását, ez az összes budapesti hajós vállalkozást el fogja lehetetleníteni, csakúgy, mint a Budapestre érkező szállodahajók kikötését, illetve az érintett partszakaszon üzemelő iroda- és étteremhajók működését is”.
A közleményből kiderült az is, hogy „aggodalmaik megfogalmazására és a kikötőbezárások során felmerülő kérdéseik tisztázása érdekében a hajósok konzultációra hívták a főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlés tagjait, akik azonban a XXII. kerület képviselőjén kívül nem vettek részt az egyeztetésen”. (Index)
