Rogánék 17,6 százalékos áremelést engedélyeztek a Balásy-cégbirodalomnak
Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy a Rogán-féle propagandagyár fő beszállítójának túlárazását tapasztalta évekkel ezelőtt, a Diákhitel Központ vezetőjeként, a Szabad Európa dokumentumok alapján mutatta be az állami szektor kommunikációjára felkent csoport trükkös árazási gyakorlatát, Polt Péter legfőbb ügyész pedig nyomozást indított az üggyel kapcsolatban. A főszereplő, Balásy Gyula cégcsoportja közben a tavalyi inflációnak megfelelő áremelésre kapott engedélyt a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kötött szerződésének megfelelően.
Balásy Gyula cégcsoportja márciusban körlevélben értesítette az állami kommunikációs beszerzésekben érintett cégeket és szervezeteket, hogy 17,6 százalékkal megemeli a szolgáltatásai árát. A Lounge Group arra hivatkozott, hogy a kormányzati keretmegállapodás lehetőséget nyújt számára az inflációnak megfelelő áremelésekre. A központosított rendszerben a teljes állami spektrum kommunikációját ellátó cégcsoport szerint „a KSH által közzétett, az előző évhez viszonyított fogyasztói árindex (infláció) növekedés mértéke, valamint a nyomdai termékek, reklámajándékok és marketing és dekorációs eszközök esetében a forint-euró árfolyam” változását figyelembe véve kérheti Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) a keretszerződéses díjtételek módosítását. A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó NKOH elfogadta az áremelési kérelmet.
Balásy Gyula cégcsoportja, élén a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel és a rendezvényszervező Lounge Event Kft.-vel, 2018 óta lényegében egyeduralkodó az állami reklám- és rendezvényszervezési költéseket tekintve. Ennek előzménye, hogy a kormány 2014-ben központosította az állami szervek kommunikációját, azóta például a minisztériumok, állami tulajdonú cégek, költségvetési háttérintézmények csakis a Rogán Antal miniszter felügyelete alá tartozó hivatalon, a NKOH-n keresztül rendelhetnek meg kommunikációs munkát a piackutatástól a kampányon keresztül a rendezvények megszervezéséig. Rogánék egy idő után tovább központosítottak: 2018-tól fogva a kommunikációs feladatokra már nem több céggel, hanem egy cégcsoporttal szerződött a hivatal, a ringben egyedül Balásy Gyula Lounge-csoportja maradt.
A tavalyi inflációnak megfelelő áremelés valamennyi a Lounge szolgáltatásait igénybe vevő állami szervezetet érinti, és várhatóan jelentős növekedést okoz majd a költségvetésből finanszírozott kommunikációs kiadásokban is.
Óriási pénzekről van szó, a G7 összesítése szerint 2015 és 2023 között összesen 1360 milliárd forint értékben kötöttek az állami szektorban ilyen megállapodásokat kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra, és a csillagászati összeg túlnyomó része már Balásyéknál kötött ki. Az egész piacot tekintve is nyomasztóak az arányok: 2022-ben a mintegy 570 milliárd forintos kommunikációs költésből 310 milliárd forint volt a „Rogán-művek” által leszerződött tétel – olvasható le a grafikonról.
Ami a Balásy Gyulához köthető kommunikációs vállalatok összesített árbevételét illeti, a portál szerint 2022-re 186 milliárd forintra nőtt, és a közbeszerzési adatok alapján ez 2023-ban még jobban megugorhat, akár a 280 milliárd forintot is elérheti a G7 becslése szerint. A Balásy-cégek profitja 2022-ben elérte a 26 milliárd forintot, 2014 és 2023 között összességében 67 milliárd forint adózott eredményt érték el, ami kétszámjegyű, 11 százalékos profitrátának felel meg.
A Lounge Group a 24.hu azon kérdésére, hogy mekkora a szerződési keretösszeget és hány szervezetet érint az áremelés, nem válaszolt. Azt írták, hogy „a szerződések kapcsán nem áll módunkban egyoldalúan bejelenteni munkadíjaink emelését. A korábban közbeszerzésen elnyert keretszerződésünk szigorúan szabályozza, hogy milyen módon, milyen időintervallumban és főként milyen indokkal van lehetőség árkorrekciót kérni”.
Arról pedig, hogy hogyan számolták ki a 17,6 százalékot, közölték:
Az elmúlt évek jelentős inflációs mozgása miatt nyújtottuk be kérésünket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére. Ezen beadványban alkalmazott korrekciós mértékben a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai voltak irányadóak, amelyek egyaránt megfeleltek a szerződésben megszabott szigorú szabályoknak.
A 17,6 százalékos drágítás megegyezik a statisztikai hivatal által 2023-ban mért éves átlagos fogyasztói áremelkedéssel, a Balásy-féle cégcsoport tehát lényegében az előző évi inflációra visszatekintő áremelésre kapott lehetőséget. Ugyanolyan megítélés alá esett ezek szerint a propagandabiznisz, mint a lakossági bankolás vagy a távközlési szolgáltatások. Utóbbi esetében az előző évi inflációhoz igazított automatikus díjkorrekcióra van mód, és a területet felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ez így rendben is van. Nem az számít, hogy indokolt költségnövekedésekre hivatkozik-e a szolgáltató, az infláció mértéke objektív adat, a szerződéses felek és mindenki más számára jól azonosítható és megismerhető, számszerűleg pontosan meghatározott érték – ezt válaszolta a telekommunikációs cégek áremelése kapcsán a hatóság.
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor nem ért egyet a szolgáltatóknak megengedett visszafelé indexálással, tanulmányt is publikáltak arról, mi a baj ezzel a gyakorlattal. Nem szorul magyarázatra, hogy ha az előző időszak áremelkedéséhez igazítják a szolgáltatások árait, az az infláció leszorítása ellen hat. Az pedig, hogy a fogyasztói árakra hivatkoznak, azt jelenti, hogy nem releváns elemeket vesznek alapul, hiszen például a cukor vagy csirkecomb, illetve általában az élelmiszerek árváltozása fontos a lakosság fogyasztói kosarában, de nem határozza meg a szolgáltatások költségét. A lakosság jóléte és versenyjogi szempontból egyaránt fontos, hogy az áremeléseknek az indokolt költségekhez igazodjanak. A kialakult polémia azonban a jelek szerint nem befolyásolta a Rogán-hivatalt, engedélyezték a kommunikációs szolgáltatások emelését.
Balásyék csoportja, illetve árazási gyakorlatuk azonban nem a közgazdasági diskurzus miatt került nemrég a figyelem középpontjába, hanem a NER-ből kicsekkolt és most már tömegeket vonzó Magyar Péter egyik első nyilatkozata dobta a címlapokra. Magyar arról beszélt, hogy amikor még Varga Judit igazságügyi miniszter férjeként vezette az állami Diákhitel Központot, túlárazott megbízásokat kellett aláírnia a központi kommunikációs céggel, és még a minőséggel kapcsolatban is felmerültek kérdések. Azt mondta, hogy Balásy Gyula reklámcégei a piaci árhoz képest három- vagy akár hatszoros áron dolgoznak, ezért a Magyar által vezetett Diákhitel Központ nem akart velük dolgozni. Ekkor azonban Magyar – állítása szerint – kapott egy telefonhívást Rogán kabinetfőnökétől, hogy ha nem írja alá a szerződéseket és a teljesítési igazolásokat, annak következményei lesznek.
A miniszterelnök sajtófőnöke erre akkor úgy reagált, hogy „reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik”, azóta azonban kiderült, hogy Polt Péter nyomozást kezdeményezett a Balásy-féle cégcsoport árazási módszerei nyomán. A Szabad Európa cikke nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő fordult kérdéssel a legfőbb ügyészhez, aki
hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozásról számolt be.
Az ellenzéki képviselő a Szabad Európa oldalán megjelent cikk nyomán tett fel írásos kérdéseket a főügyésznek. Az írás dokumentumokra hivatkozik és a cikkből az derül ki, hogy a kivételezett cégcsoport az elszámolt munkaórákkal és a darabszámokkal jár el a lap által trükközésnek nevezett módon, a szolgáltatások közül viszont csak néhányért kérnek a piacon szokásosnál jelentősen magasabb árat.
A nyomozásról szóló hír után a Lounge Group közleményt adott ki, amelyben többek között azt állították, hogy hozzájuk sem a Diákhitel Központ egykori vezetőjétől, sem más kollégájától nem érkezett kifogás az elvégzett munkákkal kapcsolatban, és azt is közölték, hogy szerintük „a jóváhagyott és így alkalmazott árak/díjak megfelelnek a piacon alkalmazottaknak, amelyet a közbeszerzési eljárás is megerősített”. (24.hu)
