Hiába csökken az alapanyag ára, a kenyérért egyre többet kell fizetnünk.
Nagy István agrárminiszter szerint a 875 forintos kenyérből mindössze 53 forint a gabona ára, tárcájának azonban csak ez a bizonyos 53 forint tartozik a hatáskörébe.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően, az infláció mértéke az MNB által közölt előrejelzési sáv közepén alakult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint átlagosan 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest márciusban, míg februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Messze már az ötszáz forintos kenyér emléke is
- Tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább a cukoré (30,9 százalék), a csokoládéé és kakaóé (11,6 százalék), a büféáruké (10,4 százalék), a sertéshúsé (9,1 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13,0, a tejé 11,0, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent.
- Februárhoz képest viszont az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 0,7, a baromfihús 0,5, a sertéshús 0,4 százalékkal többe, a száraztészta 1,9, a cukor 1,7, a tojás 1,3, a tejtermékek 1,0, a kávé 0,8, a vaj és vajkrém 0,6, a kenyér pedig 0,4 százalékkal kevesebbe került.
A kenyér árának változása viszont jól mutatja, mennyire összetett a hazánkban megtapasztalt rekordméretű infláció.
Mindezt úgy, hogy az alapanyag ára drasztikusan csökken. Az Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Piaci Árinformációs Rendszer (AKI PÁIR) április elején közölt jelentése szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 65,7 ezer forint per tonna (28 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 61,7 ezer forint per tonna (mínusz 29 százalék a tavalyi adathoz képest), a takarmánykukoricáé 58,5 ezer forint per tonna (mínusz 38 százalék) volt március harmadik hetében.
Ötvenhárom forint
Kíváncsiak voltunk, hogyan látja a kérdést Nagy István agrárminiszter, és arról is érdeklődött az Economx a Kormányinfón, van-e kormányzati terv a kenyér árának mérséklésére.
Ötvenhárom forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van. A mi hatáskörünk, az az 53 forint
– fogalmazott a tárcavezető az Economx érdeklődésére.
Szerinte ha megnézzük a bennünket körülvevő tényezőket, a háborút, az arra adott brüsszeli szankciókat, az energiadrágulást, valamint a fizetések rendezését, ezek mind-mind rárakódnak minden egyes darab kenyérre – fogalmazott Nagy István.
A miniszter azonban úgy látja, a piaci verseny fogja a kenyér árát szabályozni, kordában tartani.
Nagy István arra is kitért, miért volt óriási mértékű az élelmiszerinfláció hazánkban. Nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer – mondta, ezzel szemben nálunk volt a legolcsóbb, és ezért tűnik a drágulás mértéke magasnak, mert utolértük a nemzetközi árszintet.
Kenyérgyárak
A Pékszövetség az Economx-ot korábban arról tájékoztatta, hogy a kenyérárak várhatóan egyelőre nem csökkennek, illetve nem várható jelentős árcsökkenés a következő okokból:
- a gyenge forint drágítja az importból származó input anyagokat;
- az ismét rekordmagas üzemanyagárak növelik a logisztikai költségeket;
- a szakágazat munkaerőhiánnyal küzd, a bérköltségek tovább emelkednek;
- az utóbbi időszak gabona árcsökkenése még nem jelent meg 100 százalékban a lisztárakban, és várhatóan a liszt árcsökkenése jóval kisebb arányú lesz, mint az alapanyagár csökkenése;
- a malomipart is befolyásolják az őrléshez kapcsolódó egyéb önköltségi elemek emelkedései;
- amennyiben a vállalkozások eredménye lehetővé teszi, árcsökkentés helyett versenyképességük megtartása/növelése érdekében megpróbálják pótolni az elmaradt fejlesztéseket.
A szakmai szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a sütőipari alaptermékek piacát nem a Pékszövetség tagjait adó kis- és közepes vállalkozások uralják.
A jelentős állami támogatások felhasználásával hatalmas fejlesztéseket végrehajtó sütőipari nagyvállalatok, kenyérgyárak elárasztják tömegtermékeikkel a kiskereskedelmi láncokat, kiszorítva onnan a kisebb pékségeket. A fehér- és félbarna kenyér árát tehát alapvetően a kenyérgyárak és a kiskereskedelmi láncok közötti megállapodások határozzák meg
– tájékoztatták az Economx-ot, hozzátéve: a kisebb vállalkozások már csak mérethatékonysági okokból sem tudnak az alaptermékek tekintetében versenyezni a kenyérgyárakkal.
Csak a magasabb költségű – és magasabb árú – minőségi termékekkel tudnak a piacon maradni, amennyiben lesz fizetőképes kereslet
– érzékeltették a kilátásokat. (Economx)
