Matolcsy György nem spórol, kétmilliárdért nyaralnak az MNB-sek
Kétszer annyiba került tavaly az MNB-székházak fenntartása, az új luxusnyaraló is viszi a pénzt, miközben a veszteség óriási.
Tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) történelmi mértékű, 402 milliárd forintos veszteséget produkált, az elmúlt években folytatott bőkezű jegybanki hitelezési politika, az infláció megugrásra és az emiatt hozott kamatemelések közös eredőjeként. Idén várhatóan még drasztikusabb lesz a deficit, elérheti akár 2000 milliárd forintot, a GDP 2,5 százalékát is. A hatalmas veszteség a hibás jegybanki döntések mellett többé-kevésbé a monetáris politika ára, ugyanakkor a jegybank Felügyelő Bizottságának tavalyi évről készült jelentéséből az is kiderül, hogy 2022-ben megduplázódtak a jegybank épületüzemeltetési kiadásai.
Míg 2021-ben a jegybanki irodák üzemeltetésére 9,5 milliárd forint ment el, tavaly már 18,9 milliárd, ami ugyan csepp a 402 milliárdos veszteségtengerben, de nem épp arról tanúskodik, hogy a jegybank vezetői minden egyes adóforintot megfognának. A 2023-as tervek szerint ez az összeg már 22 milliárd forint lesz, ami viszonylag visszafogott, 16 százalékos növekedés, vagyis némileg elmarad a 18 százalékra várható idei inflációtól.
Az üzemeltetési költségek elszállását a Felügyelő Bizottság jelentése az MNB székházak szaporodásával magyarázza. Az FB feladata a jegybank működésének ellenőrzése törvényességi szempontból, illetve nem mellesleg a gazdaságos működés szemmel tartása lenne, ennek ellenére a NER-, illetve a kormány holdudvarából gondosan összeválogatott grémium, egyetlen rosszalló szó sem veszteget az épületüzemeltetési költségek megduplázódására. Az MNB eredeti székháza a V. kerületi Szabadság téren áll, ám ezt jelenleg nem használják, ugyanis felújítják.
A felújítást potom 54 milliárd forintért az Raw Development Kft. végzi, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátja. Amíg a Szabadság téri palota épül-szépül, addig is kell egy hely, ahol dolgozhatnak a jegybankárok, ám az MNB vezetői nem az irodabérlet, hanem vásárlás mellett döntöttek. Vettek egy irodaházat az I. kerület Krisztina körút 55. alatt, jelenleg itt található az MNB központja. Emellett a jegybank beköltözött a volt Postapalotába a Széll Kálmán téren, ide a felügyeleti munkatársak és az újonnan létrehozott Pénzmúzeum került. Vagyis a korábbi egy székházzal szemben jelenleg hármat is birtokol az MNB, így már akár érhető is az épületüzemeltetési költségek duplázódása, igaz ebben "segítettek" tavaly az emelkedő rezsiköltségek is.
Idén a csökkenő energiaárak ellenére tovább emelkednek a kiadások, ugyanis épp most, július elsejével nyitják meg az MNB új Balatonakarattya Oktatási és Konferencia Központját, amely nem más mint a jegybank új luxusnyaralója.
Az étteremmel, uszodával, teniszpályával rendelkező Balaton-parti „konferenciaközpont” éves működési költségét 2022-es árakon 2 milliárd forintra becsülték.
Ugyanis a terv az volt, hogy már tavaly megnyitják a komplexumot, ám a FB-jelentés szerint erre a napokban kerül sor, nyilván az szoros összefüggésben a konferencia és oktatási szezon lezárultával.
De nemcsak az MNB épületüzemeltetési költségei emelkednek gyorsan, hanem a bérköltségek is: 2021-ben 27,7 milliárd ment a bérekre, ez tavaly már 32,5 milliárdra nőtt, vagyis a 14,5 százalékos infláció felett, átlag 17 százalékkal nőttek a személyi kiadások.
Idén ez további 18,4 százalékkal 38 milliárd forintra emelkedik, vagyis egy hely biztos lesz a nemzetgazdaságban ahol nem kell számolni a reálbérek csökkenésével.
Összességében jelentős pénzt visz el a jegybank működtetése: idén a bérekre, üzemeltetésre, IT-ra már 86 milliárd forintot terveznek, ez 18 százalékos növekedés a tavalyi 72 milliárdos számla után. Az MNB-ben jelenleg 1568 fő dolgozik. Ezzel szemben a közel 18 ezer főt alkalmazó adóhatóság (NAV) tavaly ennek az összegnek a 3,5 szereséből, 256 milliárd forintból működött, ami arra utal, hogy lenne lehetőség az MNB működésének hatékonyságán javítani.
Hallgatnak a jegybanki alapítványról
A jegybank, illetve a kormány még 2020-ban arra tett ígéretet az Európai Uniónak, illetve az Eurostatnak, hogy a botrányos körülmények között alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt 2023 közepéig felszámolja. A MNB a 2010-es években keletkezett nyereségének jelentős részét nem fizetett be a költségvetésbe, hanem 250-260 milliárd forintért hat alapítványt hozott létre. Ez volt az a történet, amikor a jegybanki nyereség „elvesztette közpénz jellegét”, ahogy azt Kósa Lajos fideszes politikus magyarázta az újságíróknak. Időközben a hat alapítványt az MNB egybeolvasztotta, az utolsó, tavalyi beszámoló szerint az általa kezelt vagyon értéke 283 milliárd forintra rúgott, legalábbis papíron. Ugyanis az alapítványi vagyon mögött befektetési cégek vannak, amelyek átláthatatlan ingatlanügyletekbe fektették a közpénzt, így pontosan nem is lehet tudni, mekkora vagyon van az MNB alapítványában. A jegybanktól lapunk napokkal ezelőtt megkérdezte, hogy mikorra fejeződik be az alapítvány felszámolása, egyáltalán folyik-e, illetve mekkora a tényleges vagyon. A kérdés azért is aktuális, mert az alapítványok vagyonából mérsékelni lehetne a jegybank idei és jövő évi, össszesen 2400 milliárd forintos veszteségét, igaz csak kis részben. Választ a Népszava eddig nem kapott.
(Népszava)