Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az összeomlás felé vágtat a kínai álom

Gazdaság
2024.04.06.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
36

Most már világos, hogy a kínai gazdasági menetelés megtört.

Ez strukturális problémákra vezethető vissza, amelyeket úgy látszik, a pártvezetésnek esze ágában sincs orvosolnia. A világgazdaság nemzetközi szereplői aggódva figyelik a kialakult helyzetet.

Kína gazdasága az elmúlt két évben alig növekedett. A közvetlen okok, köztük az ingatlanszektor visszaesése és a „zéró-Covid”-politika, amely a magánszektor beruházásait is visszafogta, jól ismertek. A stagnálás gyökerei azonban rendszerszintűek, és a hazai cégek és elemzők, valamint a világ kormányai és vállalkozásai is arra várnak, hogy Peking milyen tervekkel szeretné a gazdaságot stabilabb pályára állítani. Nem is olyan régen, 2010 és 2019 között Kína éves GDP-növekedése átlagosan 7,7 százalékos volt. Ma már azonban a három-négy százalékos növekedést biztosító alapvető közpolitikai reformokat sem képes Peking teljesíteni. 

Kína több mint két évtizeden át kereskedelmi többletet produkált, azonban 2022-ben és 2023-ban a belső kereslet lassulása miatt az ország exportja sokkolóan nagy mértékben, 1,7 billió dollárral meghaladta az importját. Egy évvel korábban, 2021-ben Hszi Csin-ping elnök kijelentette, hogy Kína „mérsékelten virágzó társadalommá” vált.

A több mint két évtizedes, erős beruházásvezérelt növekedés után Kínának most fogyasztásvezérelt növekedésre van szüksége. A további beruházásoknak csökkenő hozama lesz, hacsak Kína nem tud többet fogyasztani otthon. Az elmúlt két évben azonban ennek az ellenkezője történt. Mivel a kínai vállalatok nem tudnak árut eladni a hazai vásárlóknak, a felesleges termelést külföldre exportálják – írják a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkükben Daniel H. Rosen és Logan Wright, a Rhodium Group alapító tulajdonosai.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán valamint más fejlett és fejlődő országok attól tartanak, hogy ez a tendencia folytatódni fog – vagyis Kína arra készül, hogy export útján jut ki a gazdasági lassulásból. Peking elutasítja a belföldi kereslet előtérbe helyezését, nyíltan becsmérelte a fogyasztásösztönző javaslatokat, és ígéretet tett arra, hogy fenntartja azoknak az iparágaknak a támogatását, amelyek Kína exportnövekedését hajtják. Az ilyen gazdaságpolitika nagyobb kereskedelmi többletet és külkereskedelmi hiányt fog eredményezni, ami aláássa a külföldi versenyt, és azzal fenyeget, hogy a nyugati cégeket tönkreteszi, a munkavállalókból pedig munkanélküliek lesznek.  

A március 11-én lezárult Országos Népi Gyűlés – ami gyakorlatilag a mi parlamenti ülésszakunknak felel meg – teljesítménye inkább fokozza, mint enyhíti a külföldi országok jogos aggodalmait. A strukturális reformokat követelő gazdasági helyzetben Kína vezetői éppen olyan politikát mutattak, amely késlelteti a szükséges változtatásokat, és elmélyíti a gazdaság külföldi kitettségét.

HOGY MEGVÉDJÉK SAJÁT GAZDASÁGUKAT AZ OLCSÓ KÍNAI EXPORT ÁLTAL OKOZOTT KÁROKTÓL, A KORMÁNYOK VALÓSZÍNŰLEG VÁMOKAT FOGNAK KIVETNI AZ ÖNKÖLTSÉG ALATT ELŐÁLLÍTOTT KÍNAI ÁRUKRA.

A kereskedelmi konfliktusok súlyosbodása a jelenlegi kínai gazdaságpolitika elkerülhetetlen következménye, és ez nem korlátozódik Kína és a fejlett gazdaságok közötti kapcsolatokra. Már most is viták vannak kialakulóban Peking és a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) néven ismert többoldalú fórum számos más tagja között. E hónap elején Brazília vizsgálatot kezdeményezett a kínai acélimport ellen. India a világon minden országnál több dömpingellenes rendeletet vezetett be, hogy korlátozza a Kínából származó behozatalt. Dél-Afrika kereskedelmi bizottsága nemrégiben fejezte be a kínai import értékelését, és megerősítette, hogy dömping történt. Miközben a fejlett és a fejlődő gazdaságok egyaránt intézkedéseket hoznak Kína magas exportvolumene ellen, Peking a jelek szerint egyszerűen figyelmen kívül hagyja a problémát. És mivel a kínai túltermelés a külföldi kormányokat egyre keményebb ellenintézkedésekre készteti, az ebből eredő konfrontációt sem a kínai gazdaság, sem a globális kereskedelmi rendszer nem engedheti meg magának.

Aggasztó irányok

Úgy tűnik, hogy Peking nem csak nem hajlandó kezelni a belföldi gazdasági egyensúlytalanságokat, de talán még a kapacitása sincs meg hozzá. Ez különösen aggasztó. A közgazdászok évtizedek óta arra szólítják fel Kínát, hogy az egyéni fogyasztás korlátjainak – többek között a háztartások elégtelen jövedelmének – kezelésével térjen át a belső fogyasztás felpörgetésének irányába. A belföldi gazdaság egyensúlyának helyreállítása és az ország kereskedelmi többletének csökkentése érdekében PEKINGNEK AZ INGATLAN- ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK LASSÍTÁSA MELLETT A FOGYASZTÁST IS ÖSZTÖNÖZNIE KELL.

Kína azonban jelenleg rossz helyzetben van ahhoz, hogy ilyen változásokat tervezzen. Az állam csak a GDP 14 százalékát szedi be adóbevételekből (ez a szám 4-6 százalékponttal emelkedik, ha más bevételeket, például a társadalombiztosítási járulékokat is figyelembe vesszük), ami jóval elmarad az OECD 34 százalékos átlagától. Ennél is fontosabb, hogy e bevételek nagy része a feldolgozóiparra kivetett hozzáadottérték-adókból és a vállalkozásokra kivetett egyéb adókból származik, nem pedig a magánszemélyek jövedelmére és a belföldi fogyasztásra kivetett adókból. A jelenlegi adórendszerben tehát a fogyasztásvezérelt gazdaságra való áttérés az adóbevételek drámai csökkenését eredményezné, ami aláásná Peking politikai végrehajtási képességét.

Az adóreform szükségessége egyértelmű; maga Hszi is elismerte a problémát a 2013-ban bejelentett politikai programjában. Az a tény, hogy ilyen reform nem látszik, újabb bizonyíték arra, hogy Peking gázt ad, és az elavult növekedési modellje mentén halad tovább. A Nemzetközi Valutaalap minden évben – mint minden országgal – konzultál a kínai tisztviselőkkel a gazdaságpolitikáról, ajánlásokat tesz, majd jelentést fogalmaz meg arról, hogy Peking hogyan vélekedik a javasolt változtatásokról.

A korábbi években a kínai tisztviselők egyetértettek az IMF-fel a költségvetési reform szükségességében. Idén azonban Peking azt mondta az IMF-nek, hogy az adórendszer „alapvetően kiépült”, és hogy Peking céljai a magas színvonalú fejlesztésre összpontosítanak, nem pedig a költségvetési bevételek közvetlen növelésére.

Kína nem csak azokat a konkrét reformokat utasítja el, amelyek elősegítenék a világ többi részével való fenntarthatóbb kereskedelmi kapcsolatokat, hanem egyáltalán a reformok szükségességét.

Kína az iparpolitikájának korszerűsítése során is korlátokba ütközik. Még ha Peking engedne is a külföldi nyomásnak, és összehangolt erőfeszítéseket tenne az elektromos járművekbe, akkumulátorokba, napelemekbe és más iparágakba történő beruházások korlátozására, a korábbi kormányzati támogatásokból részesülő vállalatok és gyártóüzemek nem tűnnének el. Egy központi kormányzati kampány ráadásul nem valószínű, hogy megváltoztatná a helyben meghozott hitelezési döntéseket, mivel a helyi tisztviselőknek a foglalkoztatási szint fenntartására és a pénzügyi stabilitás biztosítására vonatkozó elvárásokkal kell szembenézniük. (Index)

Címlapkép forrása: Wilson Quarterly
KÜLFÖLD
KÍNA
gazdaságpolitika
GDP
növekedés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.04.06. - 10:59
36
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

    Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

  • Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

    Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

  • Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

    Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

  • Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

    Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

  • Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

    Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

  • Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

    Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

  • Köd és napsütés

    Köd és napsütés

  • Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

    Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

  • Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

    Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

  • Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

    Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

  • Hálos lavina a Tátrában

    Hálálos lavina a Tátrában

  • Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

    Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

  • Komoly áremeléssel búcsúzik a január

    Komoly áremeléssel búcsúzik a január

  • Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

    Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

  • 400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

    400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

  • Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

    Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

  • Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

    Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

  • Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

    Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

  • Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

    Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

  • Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

    Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

  • A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

    A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element