Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Tökéletes megfigyelőrendszer épül a szemünk előtt

Technika
2023.06.28.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
10

Egyre több figyelmeztetés érkezik azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia fényezése hamis képet mutat mindarról, ami valójában a kaszni alatt található.

A Bloomberg múlt heti Technology Summit rendezvényén külön panelbeszélgetést szenteltek a mesterséges intelligencia etikai kérdéseinek, a résztvevők pedig igyekeztek tiszta vizet önteni a pohárba az MI jövőjével kapcsolatos ígéretekről és fenyegetésekről, amelyek alkalmasak a széles nyilvánosság figyelmnek elterelésére. A Signal üzenetküldő elnöke, a Credo AI alapító vezérigazgatója és a Distributed AI Research Institute kutatási igazgatója egyetértett benne, hogy a mesterséges intelligencia nem varázslatos és nem is teljesen automatizált dolog, ezzel szemben sokkal tolakodóbb, mint amit a legtöbb ember látszólag képes felfogni.

A valóság ezek szerint nem teljesen illeszkedik az MI-ről szóló jelenlegi narratívához, amennyiben világszerte céges alalmazottak tömegeinek a munkájára van szükség, hogy a technológia bármilyen mértékben működjön. Valójában ők végzik az adatok címkézését, míg a kirakatban szereplő cégvezetők (így a rendezvényen szintén fellépő Sam Altman és Emad Mostaque az OpenAI és a Stability AI részéről) csodálatos, maguktól működő rendszerekről beszélnek. Ez azonban a látszat, és az egész mögött rengeteg emberi munka van – olvasható a TechCrunch összefoglalójában, melyet a lap az időközben közzétett beszélgetésről közölt.

Etikáról így nem érdemes beszélni

Márciusban ehhez hasonló álláspontot fogalmazott meg a világ egyik legnagyobb hatású nyelvésze és a kognitív tudomány úttörője, Noam Chomsky is a The New York Timesnak írt cikkében, amelyben a ChatGPT-ről szólva feltűnőnek nevezte az intelligencia hiányából fakadó erkölcsi közömbösséget, vagyis a plágiumot, az apátiát, az álláspont nélküli "autocomplete" összefoglalásokat és a felelősség áthárítását a rendszer alkotóira. Szerinte az ilyen modellek szükségszerűen egyszerre termelik az igaz és valótlan, etikus és etikátlan kimeneteket, miközben nem köteleződnek el a döntések mellett, és közömbösek a következmények iránt.

A Princetoni Egyetem idegtudományi professzora, Michael Graziano a The Wall Street Journal oldalán közölt írásában értekezett róla, hogy a jelenlegi MI-technológiákkal működő chatbotok kézenfekvő módon veszélyes szociopatává alakulnak, és valós kockázatokat jelenthetnek az emberekre. Utóbbiak a tudatosság révén fejlődtek proszociális fajjá, a gépek azonban nem feltétlenül értik a tudatos elmék interakcióját – vagyis megbuknának egy fordított Turing-teszten, ahol nekik kellene eldönteniük, hogy élő emberrel vagy egy másik géppel beszélgetnek. A professzor szerint érdemes figyelembe venni, hogy ez mivel járhat a nem túl távoli jövőben.

Maximális hatás, nulla átláthatóság

Visszatérve a Bloomberg beszélgetésére, a Signalt képviselő Meredith Whittaker abban a tekintetben is veszélyesnek tartja a ChatGPT vagy a Bard chatbotokat működtető technológiákat, hogy azok elősegíti a hatalom koncentrációját az MI-fejlesztésekben vezető szerepet játszó szervezeteknél. Szerinte sokan használják ugyan a mesterséges intelligenciát, de még többen válnak az alanyaivá, ami nem egyéni döntés kérdése. Az MI-alkalmazások úgy befolyásolják az életünket, hogy meghatározzák lehetőségeinket és az erőforrásokhoz való hozzáférésünket is, mindezt pedig olyan módon teszik, amire nincs semmilyen rálátásunk.

Közben a felhasználók akármilyen lelkesek, de egyre kevésbé értik, hogy mi történik körülöttük, és Whittaker ennek kapcsán "megfigyelési technológiaként" jellemezte a mesterséges intelligenciát, utalva a fejlesztőknél felhalmozódó óriási adatkészletek folyamatos erősítésére és kiterjesztésére. Szerinte az ilyen rendszerek megfigyelő eszközként is működnek, valószínűségi statisztikai kimenetekkel határozva meg valakinek a tartózkodási helyét, ami érdemben nem különbözik attól, mintha mondjuk a mobilos cellainformáció alapján tennék ugyanezt. És az adatoknak még csak pontosnak sem kell lenniük, hogy hatással legyenek ránk.

Nem látjuk a Skynettől az erdőt

Van, aki szerint ideje lenne újra lerakni az adatgazdaság alapjait: a virtuális valóság atyjaként emlegetett Jaron Lanier például a The New Yorker véleménycikkében reménytelennek nevezte a naponta kiadott nyilatkozatokat az MI elvi szabályozásáról, amíg nincs szó a mesterséges intelligencia feketedoboz (black box) jellegének felszámolásáról. A Meta vezető MI-tudósa, Yann LeCun szintén borzalmasnak minősítette a szabályozási elképzeléseket, sőt az ezeket támogató nagyvállalatok motivációját meglepő módon abban látja, hogy kizárják a versenyből a nyílt forrású modelleket és a szerényebb pénzből gazdálkodó startupokat.

A lényeg a Bloomberg kerekasztalának résztvevői szerint is az lenne, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsulásával a társadalmi hatások is egyre gyorsabban jelentkeznek, ezért az egyéni és kollektív életünk feletti önrendelkezés is könnyen lecsökkenhet egy olyan szintre, ami már egzisztenciális aggodalmakra ad okot. Mindezek alapján az öntudatra ébredő és az emberiség elpusztítására törő MI egy olyan lufi, amitől a fejlesztők látványos szabályozásokkal védenék meg az embereket, ezzel pedig elterelik a figyelmet aranybányának tekintett termékeik, így a generatív algoritmusok káros hatásairól.

Címlapkép forrása: The Economist
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
AI
MI
TECHNOLÓGIA
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2023.06.28. - 06:34
10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 676 forintért adták a 142 forintos orosz gázt

    676 forintért adták a 142 forintos orosz gázt

  • Vágyak, tények

    Vágyak, tények

  • Orbán Viktornak mindössze egy jóslata jött be 2023-ban

    Orbán Viktornak mindössze egy jóslata jött be 2023-ban

  • Vannak boltok, ahova 24-én már hiába indul el

    Vannak boltok, ahova 24-én már hiába indul el

  • Az eső sokfelé elintézheti a fehér a karácsonyt

    Az eső sokfelé elintézheti a fehér a karácsonyt

  • Majdnem egy teljes évig nem tudja ellátni a János kórház kardiológiai osztálya a II. kerületi betegeket

    Majdnem egy teljes évig nem tudja ellátni a János kórház kardiológiai osztálya a II. kerületi betegeket

  • Áradnak a folyók

    Áradnak a folyók

  • Hackerek törték fel a Schönherz Kollégium hálózatát

    Hackerek törték fel a Schönherz Kollégium hálózatát

  • Rendet kell vágni Brüsszelben - Orbán Viktor interjút adott

    Rendet kell vágni Brüsszelben - Orbán Viktor interjút adott

  • Brutális gázszámla: 2,6 milliós túlfizetésbe hajszolták az özvegyet

    Brutális gázszámla: 2,6 milliós túlfizetésbe hajszolták az özvegyet

  • Európai vélemény: elképesztő mélységben vannak a magyarok

    Európai vélemény: elképesztő mélységben vannak a magyarok

  • A prágai ámokfutót dicsőítő embereket vett őrizetbe a cseh rendőrség

    A prágai ámokfutót dicsőítő embereket vett őrizetbe a cseh rendőrség

  • Legyártották az első Lynxet Magyarországon

    Legyártották az első Lynxet Magyarországon

  • Orbán Viktor karácsonyi meglepetése: átszabja a kormányt

    Orbán Viktor karácsonyi meglepetése: átszabja a kormányt

  • 60 év után jöhet az első új antibiotikum

    60 év után jöhet az első új antibiotikum

  • Ezermilliárd forintot fizethettünk bankkártyával év végén az online boltokban

    Ezermilliárd forintot fizethettünk bankkártyával év végén az online boltokban

  • Hogyan tehetnénk szebbé a nehéz sorsú emberek karácsonyát?

    Hogyan tehetnénk szebbé a nehéz sorsú emberek karácsonyát?

  • A dühödt önkényeskedés az ön műfaja – egymásnak feszült a Kúria és az OBH elnöke

    A dühödt önkényeskedés az ön műfaja – egymásnak feszült a Kúria és az OBH elnöke

  • Jövőre indul az eddigi legdrágább dunai híd építése

    Jövőre indul az eddigi legdrágább dunai híd építése

  • Középiskolai művészettörténet oktatás: élt 150 évet

    Középiskolai művészettörténet oktatás: élt 150 évet

  • Mégsem jönnek az eurómilliárdok?

    Mégsem jönnek az eurómilliárdok?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element