Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Példátlan lépésre készül a kormány

Kultúra
2024.04.04.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
41

Az Index birtokába jutott az új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztés, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak.

Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba.

Hiába nevezte Csák János kulturális és innovációs miniszter hamis állításnak a színházak és a zenekarok központosítását, a birtokunkba került előterjesztésből az derül ki, hogy minden egy irányba mutat: a kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítja, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósul meg vármegyei szinten. Aki jól teljesít, a kulturális és innovációs minisztertől Címet és Díjat is kaphat. 

A készülő új kulturális törvény (hivatalos nevén a kulturális feladatellátásról szóló törvény) úgy egységesíti a kulturális szereplők szabályozását, hogy közben  ERŐSEN CENTRALIZÁLJA, VAGYIS KÖZPONTOSÍTJA A MŰKÖDÉSÜKET.

A korábbi tervezet után, amelyről már beszámoltunk, most az Index birtokába jutott immár a kész előterjesztés is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak, ez után kerülhet a törvényjavaslat az Országgyűlés elé. Ez alapján MEGNŐ AZ ÚGYNEVEZETT KULTÚRSTRATÉGIAI NEMZETI INTÉZMÉNYEK SZEREPE, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg „a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása”.

Kiemelt szerep jut a Nemzeti Kulturális Tanácsnak (NKT), amely a kormány kulturális stratégiai és kulturális ágazati javaslattevő szerve, ez a testület hangolja össze a kulturális fejlesztéseket és a kiemelt ágazati programokat. „Szakmai és módszertani szerepét minden kulturális ágazatban a kultúrstratégiai szervezeteken keresztül fejti ki” – olvasható az előterjesztésben. 

Kulturális alapszolgáltatás

Az Előterjesztés a kormány részére a kulturális feladat ellátásról szóló törvényről című dokumentum Vezetői összefoglalóval kezdődik, amely tisztázza az egységes törvénnyel elérni kívánt közpolitikai célt, illetve a kormány-előterjesztés szükségességének okait. A törvényjavaslat

reflektálva a kialakult helyzetre, a társadalmi és gazdasági kihívásokra, a közösségek létrejöttét, fenntartását támogatja, ezért a kulturális alapszolgáltatások minden ágazatban egységesen kerülnek kialakításra, egymással összhangban fogalmazódnak meg. Ezek az alapszolgáltatások segítik a helyben elérhető kulturális kínálat megerősítését, a közösségek és a helyben tartás fontosságát.

Az előterjesztésben erős hangsúlyt kap a közösségek szerepe, illetve az, hogy a „kulturális alapellátáshoz” mindenkinek joga van. A közösségi és kulturális élet erősíti a helyben maradás szándékát: a gazdasági tényezők mellett a kulturális tényezők hatnak legerősebben a település népességmegtartására – írják. 

Megvalósul a kulturális alapellátás, egységes kulturális módszertani koordináció jön létre, A KULTÚRSTRATÉGIAI INTÉZMÉNYEK MAGAS MINŐSÉGŰ, ÉRTÉKALAPÚ SZOLGÁLTATÁSAI SZÉLES KÖRBEN ELJUTNAK VIDÉKRE.

Az előterjesztés leszögezi, hogy „a nemzeti kultúra megőrzése és a nemzeti identitás megerősítése kiemelt feladat. A kormány biztosítja, hogy minden magyar állampolgár számára elérhető legyen a kulturális alapellátás lakóhelytől függetlenül”. A kulturális feladatellátásról szóló törvény „az intézményi működés és támogatási rendszer átalakításával egyben meghatározza a kulturális ágazat irányítását, felügyeletét és az ellenőrzését is”.

Közösségi központok

Az új, készülő törvény, ahogy korábban is írtuk, három törvényt kiváltva helyezi egységes rendszerbe a múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó-művészeti és alkotóművészeti területekre vonatkozó szabályokat, és ehhez igazodik a támogatási, a szakmai koordináló és ellenőrzési rendszer. A támogatások alapját az új kulturális statisztikai rendszer adja.

A különböző ágazatok (múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó- és alkotóművészeti terület) leírásakor a közművelődési terület kapta a legnagyobb terjedelmet, és magában a törvényjavaslatban is kiemelt szerepet kap a közművelődés. Az előterjesztés alapján ezen a területen is egységesítés történik, ugyanakkor „megőrződnek a különbözőségek is (népfőiskola, népi alkotóház)”.

  • A háromezer fő alatti településeken egységes közösségi tér láthatja el a közművelődési és könyvtári, de akár a muzeális és művészeti feladatokat is,
  • az ötezer fő feletti településeken közösségi központ jön létre.

A nemzetstratégiai intézmények fent említett magas minőségű, értékalapú szolgáltatásait valószínűleg ezekben a terekben mutatják majd be. Ezen a ponton ér tehát össze a kultúrstratégiai intézmények szerepe a közművelődéssel.

A könyvszakmát érdekelheti leginkább, hogy létrejön a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium, a miniszter könyvszakmai tanácsadó testülete, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik. „Létrehozva ezzel az egységes, értékelven működő települési könyvellátást, ami által minőségi értékalapú kiadványok kerülnek minden ötezer fő alatt település közösségi terébe, közösségi központjába.”

Országos ellenőrzési rendszer 

Az előterjesztés kitér a támogatásra is. Eszerint az állami és az önkormányzati támogatások átláthatóságának biztosítására minden kulturális szervezetnek kötelező szolgáltatási tervet készíteni, amiből láthatóvá válik a kulturális alapfeladat-ellátás. A szolgáltatási tervben megjelennek az állami támogatások mellett a további bevételi források és azok szakmai feladatokra történő felhasználása is, ezáltal átfogó kép alkotható a támogatásokról és azok felhasználásáról.

A kulturális feladatellátók támogatásának fő forrásai az előterjesztés szerint:

  • az állam és az önkormányzatok által nyújtott működési feladatfinanszírozás,
  • a saját bevételek,
  • a pályázati források és
  • a szponzoráció, mecenatúra forrásai.

Létrejön továbbá egy országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer, amely az állami kulturális feladatellátást, a közpénz hatékony, szakmai elvű felhasználását, valamint a szakmai feladatellátást ellenőrzi. Ez az ellenőrzési rendszer „segíti a szükséges szakmai kontrollrendszer kiépítését, a tevékenységek fejlesztését, a szakmai munka színvonalának emelését, a kulturális feladat minőségi szintjének megállapítását”.

Teljes központosítás

Bár az előterjesztők azt hangsúlyozzák, hogy az új szabályzás egyszerűbb, rugalmasabb és korszerűbb lesz, nehéz nem bürokratikus intézkedések halmazának tekinteni. A többfajta kulturális szervezettel rendelkező, vármegyei hatókörű városoknak, a fővárosnak és a fővárosi kerületeknek például „annak érdekében, hogy a településen működő kulturális szervezetek munkáját és feladatait összehangolják”, kulturális rendeletet kell alkotniuk, „amely szerint értékelik a középtávú terveket, elemzik és meghatározzák a kulturális feladataikat”.

Az előterjesztés szerint a kulturális feladatellátó fenntartója

  • meghatározza a kulturális feladatellátó szolgáltatásait és feladatait, működésének módját és használatának szabályait,
  • értékeli – a kulturális szakértők vizsgálatát figyelembe véve – a kulturális feladatellátók szakmai munkáját,
  • elfogadja éves és középtávú feladatait, stratégiai tervét, munkatervét vagy üzleti tervét, szolgáltatási tervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait,
  • megállapítja a költségvetését, valamint
  • ellátja az irányítással és a fenntartással kapcsolatos feladatokat.

A harmadik pontban említett stratégiai terv, munka- vagy üzleti terv, szolgáltatási terv és a beszámoló elfogadásának feltétele

  • vármegyei hatókörű városi múzeum esetében a Magyar Nemzeti Múzeum,
  • vármegyei hatókörű városi könyvtár esetében az Országos Széchényi Könyvtár,
  • vármegyei hatókörű közösségi központ esetében a nemzeti közművelődési szakmai szolgáltató szervezet,
  • vármegyei hatókörű nemzeti és vármegyei hatókörű városi színházak esetében a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt.,
  • vármegyei hatókörű városi táncszervezet esetében a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Zrt.,
  • vármegyei hatókörű városi komolyzenei szervezet esetében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár,
  • vármegyei hatókörű városi alkotóművészeti szervezet esetében a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. véleményezése, és a vélemény alapján a dokumentumok szükséges javításainak elvégzése. 

Az előterjesztés ezek után bővebben is kifejti, hogy az egyes nemzetstratégiai intézmények mit csinálnak. Például: „A Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. szervezi a vármegyei hatókörű nemzeti és városi színházi szervezetek szakmai együttműködését, koordinálja a szakmai szolgáltatásaikat. A Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. végzi a határon túli magyarság előadó-művészeti szolgáltatásainak szakmai módszertani koordinációját.

A vármegyei hatókörű nemzeti és vármegyei hatókörű városi színházi szervezet a szakmai tevékenysége dokumentumait, éves beszámolóját, munkatervét vagy üzleti tervét, amely tartalmazza a szolgáltatási tervét is, szakmai véleményezésre megküldi a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. számára.”

Hasonló módon írják le tehát a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Zrt. és a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. feladatait. Pluszként szerepel a felsorolásban, hogy a cirkuszművészet területén az ágazat koordinálási, szakmai felügyeleti és utánpótlásképzési feladatait, valamint a határon túli magyarság cirkuszművészeti szolgáltatásainak módszertani koordinációját a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. látja el. 

A vezetőválasztásra vonatkozó szabályokat is egységesítik: az előterjesztés szerint átlátható, a pályázati eljárások tekintetében egységes eljárásrendet vezetnek be, ugyanakkor pályázat nélkül is lehetőség nyílik vezetőválasztásra.

A miniszter Címet és Díjat adományoz

Az előterjesztés mellékletében olvasható egy kormányrendelet, amely „az országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer működéséről, a kulturális feladatot ellátó szervezetek minősítéséről, a szakértőkről és nyilvántartásukról” szól. A kulturális szakértő fogalmának bevezetése is érdekes – ők végezhetnek országos szakmai ellenőrzést –, de most nézzük a kulturális feladatellátók minősítési rendszerét.

A kulturális feladatellátók minősítési rendszerének az a célja, hogy

javítsa az eredményességet, a hatékonyságot, a minőség fejlesztését. A minősítés bevezetése a feladatellátók részéről tudatos minőségpolitikát, a minőségi célok meghatározását, minőségtervek megvalósítását, az erőforrások megfelelő elosztását és célzott ellenőrzést követel.

A miniszter Címet és Díjat adományoz azoknak a kulturális feladatellátóknak, amelyek a minőségfejlesztő folyamatban kiemelkedő teljesítményt érnek el, magas minőségben végzik szolgáltatásaikat, erős integritás jellemzi őket, mert biztosítani tudják, hogy működésük és eredményeik konzisztensek értékeikkel és céljaikkal – olvasható az előterjesztésben. – Irányításuk komoly kontrollrendszert, azt támogató szervezeti kultúrát és erkölcsi mintákat fejlesztő tevékenységek összhangját jelenti.”

Az előterjesztéshez csatolt egyeztetési lapon az egyéb állami szervek között a Magyar Állami Operaház szerepel, de a Zeneakadémia nem, a társadalmi szervezeteknél a Magyar Teátrumi Tárasaság azok között van, akik megkapják egyeztetésre az előterjesztést, de se a Magyar Színházi Tárasaság, se a Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ), se a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) nem szerepel a listában. 

Annak érdekében, hogy a tervezett szabályozásnak a jelenlegi kormányzati ciklusban azonnali, illetve értékelhető pozitív eredményei legyenek, írják az előterjesztők, a 2025. január 1-jei hatályba lépés indokolt. (Index)

KULTÚRA
KULTURÁLIS TÖRVÉNY
NEMZETSTRATÉGIA
INTÉZMÉNYEK
NEMZETI KULTURÁLIS TANÁCS
Csák János
KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.04.04. - 08:48
41
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Egy új román javaslat nyomán nem maradna magyar többségű megye Erdélyben

    Egy új román javaslat nyomán nem maradna magyar többségű megye Erdélyben

  • Egyre kevesebben szállítanak Magyarországra, óriási a baj

    Egyre kevesebben szállítanak Magyarországra, óriási a baj

  • A kifutópályára fagyott a repülőgép - VIDEÓ

    A kifutópályára fagyott a repülőgép - VIDEÓ

  • Videókon az indonéziai Marapi vulkán hatalmas kitörése

    Videókon az indonéziai Marapi vulkán hatalmas kitörése

  • Erős fagyokkal indul a hét

    Erős fagyokkal indul a hét

  • Medve-barlang, amely egy barlangi medve csontvázról kapta a nevét

    Medve-barlang, amely egy barlangi medve csontvázról kapta a nevét

  • Közel négy órát késett egy Sopronba tartó vonat

    Közel négy órát késett egy Sopronba tartó vonat

  • Hatalmas mennyiségben áll a raktárakban a kávé és a kakaó, mégis durva drágulás várható

    Hatalmas mennyiségben áll a raktárakban a kávé és a kakaó, mégis durva drágulás várható

  • Bogdán László ösztöndíj átadása Cserdiben

    Bogdán László ösztöndíj átadása Cserdiben

  • Kós Hubert megnyerte a 200 hátat is a US Openen

    Kós Hubert megnyerte a 200 hátat is a US Openen

  • Tüttő Katát küldi az "uniós pénzekért" az MSZP

    Tüttő Katát küldi az "uniós pénzekért" az MSZP

  • Az egész kormánypárt nevében bocsánatot kért Karsai Dánieltől egy eutanázia-párti Fidesz-tag

    Az egész kormánypárt nevében bocsánatot kért Karsai Dánieltől egy eutanázia-párti Fidesz-tag

  • Csúszik a betétdíjas rendszer januári indulása

    Csúszik a betétdíjas rendszer januári indulása

  • Ma este karácsonyfává változik a Megyeri híd

    Ma este karácsonyfává változik a Megyeri híd

  • Felmérés: A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

    Felmérés: A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

  • Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

    Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

  • Mostanra lett meg a gazdasági kétharmad

    Mostanra lett meg a gazdasági kétharmad

  • Egy friss kutatás szerint rengeteg brit csökkent kognitív képességekkel rendelkezik

    Egy friss kutatás szerint rengeteg brit csökkent kognitív képességekkel rendelkezik

  • Egyre távolabb egymástól

    Egyre távolabb egymástól

  • Totális közlekedési káosz fenyegeti a Dunakanyart, lépett a minisztérium

    Totális közlekedési káosz fenyegeti a Dunakanyart, lépett a minisztérium

  • Százezer magyar nem dolgozik, csak a befektetéseivel keres pénzt

    Százezer magyar nem dolgozik, csak a befektetéseivel keres pénzt

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element