Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz.
Az utóbbi 9 év alatt a második legtöbb, összesen 1400 „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelem futott be 2023-ban az Igazságügyi Minisztériumhoz – közölte a tárca a hvg.hu közérdekű adatigénylésére.
Mivel a portál azt kérte az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy bontsa külön az év elejétől augusztusig, majd az év végéig terjedő időszakot, azt is tudni, mennyi kérelem került Varga Judit asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé:
- 2023 első 7 hónapjában, Varga Judit minisztersége idején 849 kérelemről döntöttek,
- 2023 utolsó 5 hónapjában, Tuzson Bence minisztersége idején pedig 551 kérelmet bíráltak el.
A hvg.hu kiemeli, ha mindezt napokra is lebontjuk, látszik, hogy Varga valamivel több ügyben döntött, a hivatalában töltött 212 nap alatt átlagosan naponta 4 ügyiratról hozott döntést, míg Tuzson a saját időszakának 153 napja mindegyikén átlagosan 3,6-ról.
Az összesen 1400 kérelem valamivel meghaladja a 2022-es 1374-et, viszont nem éri el a 2021-es szintet, amikor néhány tucattal több, 1469 kérelmet iktattak.
Titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági céllal csak igazságügyi miniszteri engedéllyel folytatható, vagyis ez külső engedélyhez kötött. Másik kategória a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, de itt is van külső kontroll, egy bíró az engedélyező. A titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, ezt elég „házon belül” jóváhagyni.
Míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a jogszabály tételesen felsorolja, mikor lehet ilyet alkalmazni, az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célúnál a határok tágak. Itt elég indok egy terrorcselekmény megakadályozása, illetve „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése” – utóbbiba pedig elég sok minden belefér. Az engedély birtokában lehetővé válik:
- lakás, jármű, valamint használati tárgyak átkutatása és ennek rögzítése,
- lakás és jármű lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése,
- levelek, csomagok felbontása és ennek rögzítése,
- a telefon lehallgatása és online adatforgalom/kommunikáció megfigyelése,
- bármilyen „információs rendszerben” kezelt adatok megismerése és rögzítése.
Azt a tárca már nem adja ki, hogy a tavalyi 1400-ból hánynál engedélyezték a titkos információgyűjtést és hánynál tagadták meg, pedig hosszú évekig készségesen közölte éves statisztikai adatként a megadott engedélyek darabszámát is.
A hvg.hu kérdésére a tárca 2021-ben az az év július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről is pontos számot közölt. Ezután azonban változás állt be a gyakorlatban, amikor ugyanis 2022 tavaszán a portál ismét rákérdezett a számokra, és immár a teljes 2021-es év adatát kérte, a minisztérium közölte,
nem tartja nyilván az engedélyezett kérelmek számát, ezért csak az összes beérkezett megfigyelési-lehallgatási kérelem számát tudja közölni.
Később a kormányzat már azt is állította, hogy korábban is csak a beérkezett kérelmek számát hozták nyilvánosságra. Furcsa mód azonban éveken át az adatközlések után soha nem jelezték, hogy tévedés történt.
A 2021-es teljes év adatainak kikérésekor egyébként más is kiderült, amikor a hvg.hu rákérdezett, hány engedélyt írt alá a miniszter és hányat – őt helyettesítve – más a tárcánál. Ez azután vált fontossá, hogy 2021-ben maga Varga Judit nyilatkozta azt, „az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra” Völner Pál államtitkárhoz. A tárca erre a kérdésre azonban meglepő választ adott: eszerint minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.
Most a hvg.hu újabb fordulattal szembesült, amikor a tavalyi számokra kérdezett rá, mivel új indokkal tagadta meg a tárca a kérelmek engedélyezett/megtagadott bontás szerinti közlését.
Azt írta, ezt azért nem küldheti el, mert „a közérdekű adat nem ismerhető meg, ha minősített adat”.
Vagyis – mint azt a portál kiemeli – lelepleződött az Igazságügyi Minisztérium eddigi, a korábbi gyakorlatának is ellentmondó hamis hivatkozása, és mégiscsak nyilvántartják ilyen bontásban a döntéseket, csak most már titkosították. (Népszava)
