Zugló egyik legjobb iskoláját venné át a katolikus egyház
Február végéig kellett jeleznie az egyházaknak, hogy milyen iskolákat szeretnének átvenni a jövőben. Budapest XIV. kerületének egyik legjobb iskolájáért, a Jókai Mór Általános Iskoláért a római katolikus egyház jelentkezett be, ám a zuglói szülők lelkesedése nem osztatlan. A fenntartóváltásról tartott szülői értekezleten felmerült az a kérdés is, miért nem egy nagyobb körzetet ellátó, kevésbé jóhírű iskolát szeretné átvenni az egyház a magas tanulmányi átlagokkal büszkélkedő Jókai helyett, ahová így a jövőben a katolikus egyház szempontjai szerint válogathatnák a felvett tanulókat. A szülői közösség egy részében Pajor András plébános nyilvános tevékenysége is súlyos kételyeket ébresztett. A fenntartóváltásról kedden szavazhatnak a szülők.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lehet a fenntartója a következő tanévtől a zuglói Jókai Mór Általános Iskolának, amennyiben a szülők több mint fele támogatja ezt. Az átvételről szavazással döntenek majd kedden és szerdán. Az egyház március 11-én bemutatkozó szülői értekezletet tartott az iskolában, amelynek jegyzőkönyvét a Magyar Hang is megismerte.
Bár az iskola csak felmenő rendszerben működne valóban katolikus intézményként – vagyis csak a fenntartóváltást követően felvett osztályok számára lenne kötelező a két hittanóra, számukra nem lenne választható az etika, és csak az újonnan felvételizőket szűrhetné az iskola olyan szempontok szerint, amilyeneket az egyházi fenntartó meghatároz, például, hogy mennyire kötődnek a katolikus egyházhoz – a szülők nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötletet. Annak ellenére sem, hogy az iskola fenntartására pályázó egyház számos előnyt ígér – többnyire olyanokat, amelyektől a közoktatás központosítása fosztotta meg az iskolákat, mint a szabadabb tankönyvválasztás, vagy a kevesebb bürokratikus nehézséggel járó üzemeltetés.
Visszaígérik a közoktatástól elvett jogosítványokat
A tantestület többsége támogatja a fenntartóváltást. A Szülői Munkaközösség a szülőknek, köztük a Magyar Hangnak nyilatkozó szülőknek is megküldte a szavazásuk eredményét: eszerint a tantestület 88 százaléka támogatta, hogy a katolikus egyház fenntartásába kerüljön az intézmény. Az iskola diákönkormányzata viszont 55,6 százalékban a fenntartóváltás ellen szavazott. Ezek a szavazások véleménynyilvánításra szolgálnak, a törvény csak a szülők többségének támogatását írja elő, vagyis az ő szavazásuk dönt majd a kérdésről.
A tanári kar több tagja is lelkes tapssal jutalmazta a katolikus egyház képviselőit azon a szülői értekezleten, amelyet az egyházmegye iskolafenntartó szerve, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) tartott az iskolába járó diákok szüleinek. A benyomásokról egy Jókaiba járó diák édesapja számolt be a Magyar Hangnak. Azért nem akart névvel nyilatkozni, mert a gyermeke egy darabig még biztosan az iskolába jár majd, és nem szeretné, ha fenntartóváltás esetén esetleg ő szenvedne hátrányt.
– Azt az ígéretet tették, hogy akik eddig is az iskolába jártak, továbbra is szabadon választhatnak etikaóra és bármilyen vallásoktatás közül, és emellé előnyös változásokat ígértek, elsősorban nagyobb rugalmasságot – foglalta össze a szülő. Például az étkezés során több szolgáltató közül lehetne választani, és kiemelték, hogy az iskola egyházi fenntartás alatt önállóan gazdálkodhat majd. – Most az a helyzet, hogy ha leszakad egy wc-ajtó, és a tankerület három hónapig nem biztosít keretet a felújítására, akkor három hónapig nem tudják megcsinálni. A borzalmasan lassú bürokrácia sok problémát okoz – világított rá az apa. Hozzátette: bár teljesen szabad tankönyvválasztást nem ígértek az EKIF képviselői, de kilátásba helyezték, hogy megvizsgálják a kérdést, és ezen a téren is nagyobb szabadságot kínálhatnak. – Azokat a jogosítványokat kínálják vissza, amelyeket a központosítás elvett az iskoláktól, csak éppen már egyházi rendszerben – összegezte a benyomásait a szülő. Szerinte ezek a tantestület számára is vonzó ígéretek lehetnek. Hozzátette: magasabb bért nem ígért az EKIF a pedagógusoknak, mint amit a közoktatásban keresnek, de évi kétszeri jutalmat helyeztek kilátásba, ami a közoktatásban nem volt gyakorlat.
Elmondása szerint családjuk részben azért költözött Zuglónak erre a részére, hogy a gyerekük a kerület egyik legjobb iskolájába járhasson, és rajtuk kívül még több családról tudnak, aki szintén emiatt váltott lakóhelyet. Több olyan gyerekről is tud, akik végül azért nem vittel el a szüleik 6-8 osztályos gimnáziumokba, mert szeretik ezt az iskolát. – Ők még annak tudatában döntöttek, hogy ez állami iskola, de most már nem tudják megváltoztatni ezt a döntést. Mi is elgondolkodtunk azon, hogy fenntartóváltás esetén körülnézünk majd a környékbeli gimnáziumok között – mondta az apa.
A szülői értekezleten az egyik szülő azt is megkérdezte, hogy az egyház miért nem alapít új iskolát korábban meglévő iskolák átvétele helyett, amelyre a jegyzőkönyv szerint az a válasz érkezett, hogy egy új iskola alapítása „finanszírozás szempontjából öngyilkosság”, egy vagy két osztállyal indított iskolát „képtelenség finanszírozni, tantestületet létrehozni úgy, hogy pedagógushiány van.”
Egy másik szülő arról érdeklődött, hogy az egyház miért Zugló egyik legjobb általános iskoláját szeretné átvenni, amelyre válaszul az EKIF képviselője hangsúlyozta, hogy nem elitoktatást akarnak folytatni, és korábban olyan iskolákat is átvettek, amelyek nagy arányban hátrányos helyzetű tanulókat oktatnak. Az EKIF képviselői ugyanakkor a jegyzőkönyv szerint még a tájékoztató elején kitértek arra, hogy milyen szempontok szerint választották ki az iskolát, a tanulmányi színvonalat említve olyan szempontok mellett, mint a hittanra járó gyerekek aránya, vagy például az intézmény elhelyezkedése. A fővárosban jelenleg 22 iskolát tart fent az EKIF – mint arra a szülői értekezleten is felhívták a figyelmet, ez csak kis része a több száz fővárosi általános iskolának.
– Valóban felmerül a kérdés, hogy miért ezt az iskolát választották. Választhatták volna a Telepes utcai Széchenyi István Általános Iskolát is, amely sokkal nagyobb körzetet lát el, és nincs túl jó híre – kommentálta Magyar Hangnak nyilatkozó szülő, aki kezdetben nem döntötte el egyértelműen, hogy viszonyuljon az egyház iskolaátvételi kísérletéhez.
„Úgy tűnik, az atyát az egész világ zavarja”
Összességében úgy véli: bár nem élnek vallásos életet, és gyermeküket sem szándékoznak így nevelni, „biztosan lennének pozitívumai” a fenntartóváltásnak, bár azt nem tartaná helyesnek, ha vallási szempontoktól függne, hogy kik iratkozhatnak be Zugló egyik legjobb iskolájába a következő tanévtől. Ami azonban elmondása szerint „elrettentő” volt számára, az a Kassai téri plébános, Pajor András nyilvános tevékenysége. Helyi plébánosként elméletileg ő lenne az iskola lelki vezetője, ha az intézmény egyházi fenntartásba kerül. Pajor András jelen volt a szülői értekezleten is, de a jelenlévő szülők elmondása szerint alig szólalt meg.
Pajor Andrást a szélesebb közönség is ismerheti, hiszen rendszeresen megfordul a kormánymédiában, korábban pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő figyelt fel arra, hogy álhíreket oszt meg, például olyan videót, melyben Putyin az „elfoglalt területeken talált koncentrációs táborokban senyvedő, a nyugati pedofiloknak szánt 35000 orosz gyerekről” és a „megszállt területeken talált, biológiai fegyvereket gyártó titkos laborokról” beszél.
A Magyar Hang által megkérdezett jókais apa első körben a közösségi médiában kezdett el tájékozódni, de nem volt elragadtatva attól, amit Pajor András oldalain látott. – Amellett, hogy nyíltan a Fidesz mellett politizál, olyanokat oszt meg, hogy a Disney az ördögtől való, a Titanic pedig nem is süllyedt el, máskor oroszpárti konteókat. Sokszor nyilatkozik becsmérlően, főleg a liberálisokról, de a tridentistákról és például a tiltakozó tanárokról is – mondta a szülő, akinek a kutatás után összességében az a szubjektív benyomása keletkezett, hogy „az atyát az egész világ zavarja”, a strandon hangoskodó emberektől a rajzfilmeken át a szerinte túl lengén öltözködő nőkig, de még egy fiatal család is az utcán, akik szerinte a templomból kijövőkön mosolyognak „fölényesen”. Pajor András oldalán csakugyan megtalálhatóak ezek a posztok.
Egy másik Jókaiba járó gyerek édesanyja is azt mondta a Magyar Hangnak: kezdetben nem volt biztos abban, mint gondoljon a fenntartóváltásról. Mérlegelte azt is, hogy tudomása szerint a tanárok egy része a szabadság lehetőségét látja ebben, például a tankönyvválasztás terén. Azt viszont eleve nem tartotta jónak, hogy a Jókai a fenntartóváltással megszűnne körzetes iskolának lenni: – Az iskola körzetét nagy eséllyel hozzácsapnák egy eleve szegregálódó iskola körzetéhez. Az pedig nem lehet az érdekem, hogy az a kevés számú hátrányos helyzetű gyerek is eltűnjön az iskolából, aki még van, és így a gyerekeim ne legyenek fogékonyak a társadalmi problémákra. És természetesen nekik sem érdekük ez – vélekedett az édesanya.
A szülői értekezlet elmondása szerint nem győzte meg, hogy egyik vagy másik oldal mellett tegye le a voksát, mivel ott szerinte sok kérdésre kitérő válaszok érkeztek, és csak ígéretek hangzottak el. Végül ő is a Kassai téri plébános nézetei miatt döntött úgy, hogy nem támogatja a fenntartóváltást, mivel ezeket a nézeteket „vállalhatatlannak” tartja.
A szülők később írásbeli kérdéseket is feltettek az EKIF-nek, köztük azt is, hogy pontosan milyen feladatai és jogkörei lesznek a plébánosnak az iskola működése során, milyen feladatokat végez a lelki vezető, és van-e arra lehetőség, hogy fenntartóváltás esetén más atya lássa el ezt a feladatot, mivel „Pajor atya politikai aktivitásával sok szülő nem tud azonosulni”.
A fenti kérdésekre nem kaptak konkrét választ, de a válaszból úgy tűnik, mintha az iskolafenntartásra pályázó EKIF azzal nyugtatná a szülőket, hogy szükség esetén akár ki is szervezheti a plébánost az iskola életéből. Azt írták: nincs szabály arra, hogy a helyi plébános legyen az iskola lelki vezetője. Válaszuk szerint volt már példa arra, hogy az általuk átvett iskolának a helyi plébánossal egyáltalán nem volt kapcsolata, helyette egy másik plébániáról átjáró káplán látta el a lelki vezetői feladatokat, illetve „volt olyan helyzet, ahol a plébános áthelyezésre került egy másik plébániára, mert az iskolával nem tudott jól együttműködni”.
Nem tudni, mennyien támogatják
A szülők március 26-27-én szavazhatnak, hogy támogatják-e a fenntartóváltást. Az iskolába járó gyermekek szüleinek több mint 50 százalékban kell igennel szavazni ahhoz, hogy ez megtörténhessen. Korábban volt már példa arra, hogy szülői közösségek megszavazták egy iskola fenntartóváltását, de arra is, hogy elutasították azt. Például beleegyeztek a szülők, hogy a Budapest XI. kerületében működő Grosics Gyula Általános Iskola 2023-tól a római katolikus egyház fenntartásába kerüljön. A szintén zuglói Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát viszont nem sikerült átvennie a görög ortodox egyháznak.
A Magyar Hangnak nyilatkozó szülő szerint a szavazásra jogosult mintegy 500 szülőből 100-150-en jelenhettek meg a tájékoztató értekezleten, de elmondása szerint nehéz megbecsülni, hogy mennyien támogatják és mennyien ellenzik a fenntartóváltást. Tapasztalatai szerint sokan – ahogy ő maga és a Magyar Hang által megkérdezett másik szülő is – „bizonytalan szavazóként” érkeztek a tájékoztatóra, és csak később alakítottak ki határozott véleményt. – Akik hallatták a hangjukat ezen az eseményen, azok többségében ellenzik a fenntartóváltást – mondta az apa, hozzátéve: azt nem tudják, hogy a csendes többség hogyan fog véleményt formálni. (Magyar Hang)