Alig három hónap múlva, 2024 júniusában ismét Európai Parlamenti választások következnek, ezúttal egy várható jobboldali fordulattal fűszerezve.
- Miként alakulhatnak át a jelenlegi pártcsaládok?
- Mit hozhat egy esetleges jobboldali fordulat?
- Miben kaphat szerepet Magyarország?
Jobboldali fordulatra számítanak a szakértők a következő EP-választásokon. Számos tagállamban látványosan növekszik a jobboldali pártok népszerűsége, előrejelzések szerint akár a képviselők huszonöt százaléka is érkezhet majd jobb oldali párttól. A legnépszerűbb politikai erő úgy, tűnik továbbra, is az Európai Néppárt (EPP) maradhat, másodikként pedig ismét a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) futhat be. A jelentős változás az Identitás és Demokrácia (ID) valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) soraiban várható, hiszen a tagállamokban egyre népszerűbb jobboldali politikai erők leginkább ehhez a két pártcsaládhoz csatlakozhatnak majd, a csoportok jelentős számú képviselővel gyarapodhatnak, ez pedig minden eddiginél nagyobb konzervatív befolyást jelenthet. Természetesen minden a végleges eredmények függvénye, azonban Magyarország szerepe ebben a tekintetben kulcsfontosságú lehet, hiszen függetlenül attól, hogy a párt képviselői az ID vagy az ECR frakciókhoz csatlakoznak, a jobboldali tömb az Európai Parlament mintegy 25 százalékát teheti majd ki.
Kiemelt érdeklődés övezi a Fidesz jövőjét is, hiszen a pártban az Európai Néppárttal való szakítás után 2024-ben ismét felmerült egy pártcsaládhoz való csatlakozás gondolata. Orbán Viktor, miniszterelnök 2024 februárjában egy, az olasz médiának tett nyilatkozatában az Európai Konzervatívok és Reformerek közösségét jelölte ki a magyar képviselők ideális helyeként. Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök, az ECR vezetője is feltételeket fogalmazott meg Magyarországgal szemben: hangsúlyozta, az orosz-ukrán konfliktus kapcsán megfogalmazott álláspontban az ECR és a Fidesz meg kell egyezzen, csak így várható együttműködés.
Ezzel szemben tárt karokkal várná a Fidesz politikusait az Identitás és Demokrácia frakció, azonban nem valószínű, hogy Magyarország elfogadja majd a meghívást annak ellenére sem, hogy a Fidesz jelenlegi politikája részben összhangban van az ID tagjai által képviselt nézetekkel.
Az ECR az ID-hez képest mérsékeltebb politikája a Fidesz számára több lehetőséget biztosíthat az Európai Unióval való együttműködés szempontjából, erre pedig mind a pártnak mind pedig Magyarországnak szüksége lehet a következő ciklus során.
Ugyanakkor az ECR frakcióval való együttműködés is hozhat nagyobb vitákat, amelyek hosszabb távon megpecsételhetik a pártcsalád sikerességét a következő EP-ciklusban. A Fidesz számára elsősorban a szintén ECR-ben helyet foglaló román ultranacionalista, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (románul: Alianța pentru Unirea Românilor, AUR) jelenthet problémát, hiszen a pártok között évek óta komoly feszültség van, elsősorban az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban.
Visszatérve az európai porondra, jelenleg egyre több tagállamban emelkedik a jobboldali, nacionalista és többnyire radikális pártok népszerűsége, ezzel együtt pedig az országokban is növekszik az instabilitás. Több olyan ország is politikai instabilitással néz szembe, ahol korábban elképzelhetetlen volt hasonló szituáció. Jelenleg Portugália küzd a kormányalakítással, miután a március 10-én tartott előrehozott választások eredményeként a szélsőjobboldal a választók mintegy 18 százalékának támogatását szerezte meg. (Danube Institute)
