Nem tudni, az államfő, mi alapján állítja, hogy távoli rokona Sulyok Dezső egykori kisgazda politikus – írta pénteken reggel megjelent cikkében a Népszava.
Ezt az állítást a lap történész olvasójának következtetésére alapozzák, amit kérésükre Karsai László történész is ellenőrzött.
Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban, még az Alkotmánybíróság elnökeként, 2018-ban az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában jelentette ki, hogy
Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra.
A köztársasági elnök – mint írták – sem akkor, sem azóta nem részletezte, hogy pontosan milyen „távoli rokoni kapcsolat” fűzné Sulyok Dezsőhöz, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplőjéhez, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakjához, miniszterelnök-jelöltjéhez. Ugyanakkor Sulyok Tamás és Sulyok Dezső Wikipédia-oldalán is az szerepel: az államfő nagyapja a testvére volt Sulyok Dezsőnek. Ezt a kormánysajtó is tényként állította. A hirado.hu például azt írta: „Az egyik legemberpróbálóbb időben, a kommunista diktatúra kialakulásának vészterhes éveiben, 1945 után volt a Független Kisgazdapárt egyik vezetője Sulyok Dezső, aki nem más, mint a Sulyok Tamás nagyapjának a testvére.”
A lap állítja, nyilvánosan elérhető korabeli iratok alapján Sulyok Tamás nagyapja nem lehetett testvére Sulyok Dezsőnek. Olyan, nyilvánosan elérhető iratot, adat pedig nem került elő ami igazolná, hogy a két Sulyok család között a névazonosságon kívül kapcsolat lett volna.
Karsai László egy családfakutatásban jártas szakértővel vizsgálta meg az adatokat. Ők is arra jutottak, hogy Sulyok Tamás nagyapja és Sulyok Dezső nem testvérek, és semmi jele annak, hogy a két család névazonosságon kívül rokoni kapcsolatban állt volna.
Azt, hogy Sulyok Dezső és az államfő nagyapja testvérek lettek volna, a lap szerint már a születési időpontok is cáfolni látszanak. Az anyakönyvi adatok szerint Sulyok Dezső 1897-ben született a Veszprém megyei Simaházapusztán. Az államfő nagyapja, Sulyok János, 1871-ben született Halimbán. Vagyis 26 év korkülönbség volt közöttük.
A szülők neve sem stimmel. Sulyok Dezső apja Sulyok Antal malombérlő, édesanyja Szigeti Izabella volt. Az államfő nagyapjának édesapja a nyilvános iratok szerint nem ismert, testvéreivel együtt házasságon kívül született, édesanyja Sulyok Katalin volt. Vagyis nem azonos az édesanyjuk. Féltestvérek elviekben lehetnének, ha mindkettőjüknek ugyanaz lenne az apja. Csakhogy Sulyok Dezső édesapja, Sulyok Antal a korabeli iratok szerint 13 éves volt akkor amikor az államfő nagyapja született.
A Népszava kereste a Sándor-palotát, ám mint írják, választ egyelőre nem kaptak.
Hócipő című szatirikus folyóirat kedden közölt eddig feldolgozatlan dokumentumokat arról, hogy Sulyok Tamás apja „zsidólakást” és „zsidóbútort” igényelt és kapott a helyi nemzeti szocialistáknak Székesfehérvár polgármesterétől 1944 júniusában.
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata
– ezt Karsai László állította március 1-jén a Novák Katalin lemondását követően megválasztott államfő apjáról.
A március 5-én hivatalba lépő új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának, azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság. Főleg azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Szerinte az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált – idézte fel Karsai, aki szerint az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja. (24.hu)
