Bár a novemberi elnökválasztáson csak az amerikai állampolgárok dönthetnek arról, hogy ki vezeti majd az országukat, a világ többi részének sem mindegy, hogy Donald Trump vagy Joe Biden kezdheti meg a második elnöki ciklusát, ugyanis helyenként gyökeresen eltérő állásponttal rendelkeznek a külpolitikai témákban. - írja a 24.hu
NATO és Európa
Donald Trump elnöksége alatt a NATO céljának újraértékelésére törekedett és csökkentette a katonai szövetség védelmi finanszírozását azzal érvelve, hogy a tagoknak méltányosabban kellene kivenniük részüket a költségekből. Nemrégiben aztán azt javasolta, hogy Oroszországot arra kellene ösztönözni, hogy azokat NATO-országokat célozza meg, amelyek védelmi kiadásai nem elegendőek.
Trump arra is sürgette Európát, hogy fizessen vissza közel 200 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött lőszerekért cserébe. Válaszul a Biden-kampány reklámokat jelentetett meg több, csatatérnek számító államban – Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában – kiemelve Trump NATO-álláspontját és kihangsúlyozva a szövetség védelmi projektjeit 9/11 után.
Beszédes, hogy tavaly egy olyan, Joe Biden által aláírt,
kétpárti módosítás jelent meg az amerikai védelmi törvényben, amely kétharmados szenátusi szavazást vagy kongresszusi határozatot ír elő, mielőtt a mindenkori amerikai elnök kezdeményezhetné az USA kilépését a NATO-ból.
Az ukrán konfliktussal kapcsolatban a volt elnök a deeszkalációt szorgalmazta, és azt állította, hogy ő 24 órán belül lezárná a háborút, bár konkrét javaslatokat nem tett. A gyors megoldás lehetősége Trump külpolitikai narratívájának jelentős elemévé vált, noha ez minden bizonnyal azt jelentené, hogy a republikánus elnökaspiráns gyakorlatilag odadobná Ukrajnát Oroszországnak.
Trump NATO-val kapcsolatos megszólalásai az Európai Unión belül is éles kritikákat váltottak ki, de azért akad még szövetségese: a minap Orbán Viktor látogatott el hozzá Floridába úgy, hogy a magyar kormányfő az amerikai kormány egyetlen képviselőjével sem találkozott útja során.
Biden a március elején tartott évértékelőjében arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin nem fog megállni Ukrajnánál, de meg lehet őt állítani, amennyiben Ukrajna hozzájut a védelméhez szükséges fegyverekhez, és ehhez szükség van az amerikai kongresszusban mindkét párt támogatására. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy a NATO Finnország és Svédország csatlakozása miatt még sohasem volt olyan erős, mint most, és ha az USA megvonja a támogatását Ukrajnától, az egész Európát és a szabad világot is veszélybe sodorja.
Kína
Donald Trump 10 százalékos vám kivetését javasolja minden, az USA-ba érkező importált árura, miközben az üzleti vezetők kritizálták emiatt, mondván, ez kárt okozhat az amerikai gazdaságban.
Kínával kapcsolatban még magasabb, akár 60 százalékos vámokat javasolt,
és ez hatással lenne számos termékre kivetett illetékre, a játékoktól a repülőgépekig. Trump szorgalmazza azt is, hogy legyenek sokkal szigorúbbak a feltételek a kulcsfontosságú infrastruktúra kínai tulajdonba kerülésével kapcsolatban és ne legyen Kína kiemelt státuszú.
A Kínával kapcsolatos határozott álláspontja ellenére azonban Trump ritkán beszél Tajvanról, és az sem derült ki eddig, hogy mit tenne akkor, ha az ázsiai szuperhatalom megszállná Tajvant, mindössze annyit állított, hogy az újraválasztása esetén nem lenne megszállás. (Ez párhuzamba állítható azzal, mikor kijelentette, hogy ha 2022-ben ő lett volna az elnök, nem tört volna ki az ukrajnai háború.) Az is árnyalja a képet, hogy Trump csodálja Hszi Csin-ping autoriter uralmát, és a hírek szerint a politikus egyébként is szimpátiával tekint az erős, autokratikus vezetőkre.
Biden évértékelőjén ezzel szemben kijelentette, hogy az amerikai kormány ugyanúgy kiáll Kína tisztességtelen gazdasági gyakorlata ellen, ahogy állást foglalt a békéért és a stabilitásért a Tajvani-szoros mindkét oldalán. Az elnök megjegyezte, hogy évekig azt hallgatta „a republikánus barátaitól”, hogy Amerika lemarad Kína mögött, de Biden szerint ez nem igaz, amit az is bizonyít, hogy a Kínával szembeni kereskedelmi hiány sosem volt ilyen alacsony az elmúlt évtizedben. Ezen felül kormánya arról is gondoskodott, hogy a legfejlettebb amerikai technológiákat Kína ne használhassa a fegyvergyártásban.
Közel-Kelet
Trump már az elnöksége idején is kemény politikát folytatott Iránnal szemben, beleértve azt is, hogy felmondta a Barack Obama idején kötött atomegyezményt, és jelezte, hogy újraválasztása esetén is folytatná ezt a retorikát, tanácsadói pedig új szankciók bevezetését sem tartják kizártnak. Ugyanakkor egyelőre elzárkózott attól, hogy részletes terveket vázoljon fel az Izrael és a Hamász között dúló háború miatt forrongó térséggel kapcsolatban.
Veje, Jared Kushner annak idején központi szerepet játszott az úgynevezett Ábrahám-egyezmény létrejöttében, amelynek során több arab állam is megerősítette a kapcsolatát Izraellel,
a gázai konfliktussal kapcsolatban azonban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett Trump. Kezdetben bírálta az izraeli vezetést, majd azt hangsúlyozta, hogy el kell törölni a Hamászt,
hogy Amerikából ki kellene toloncolni azokat a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket, akik a Hamásszal szimpatizálnak.
Az évértékelőn Joe Biden kihangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van üldözni a tavaly októberben terrorcselekményeket végrehajtó Hamászt, de ezzel együtt alapvető kötelessége biztosítani a Gázában élő civilek védelmét is. Biden bejelentette azt is, hogy az amerikai hadsereg ideiglenes kikötőt fog építeni Gázában, hogy azon keresztül juttassák el a segélycsomagokat a civileknek.
Ezzel együtt felszólította az izraeli kormányt, hogy az ne akadályozza a humanitárius segítségnyújtást és megjegyezte azt is, hogy a konfliktus megoldására az egyetlen út, ha Palesztina és Izrael két önálló állam lesz. Biden kijelentései erősebbek voltak, mint a Fehér Ház eddigi retorikája az ügyben, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a demokrata szavazók közül sokan – muszlimok és nem muszlimok egyaránt – elégedetlenek az amerikai kormány eddigi reakciójával.
Mexikó, bevándorlás
Trump elnökségének egyik legfontosabb témája az Egyesült Államok déli határán felhúzandó fal volt, amely az illegális bevándorlók számát lett volna hivatott csökkenteni, és amelynek csak egy egészen kis töredéke készült el a már meglévő fal mellé. Mexikó most is fontos témája a milliárdosnak, most azonban a kábítószerterjesztés szempontjából.
Trump azt javasolja, hogy nyilvánítsák terroristaszervezetekké a mexikói drogkartelleket, így ellenük bevethetők lehetnének a hadserege különleges erői.
Felvetette azt is, hogy az amerikai haditengerészet blokádot húzhatna fel, és a kábítószer-kereskedők és kartelltagok kitoloncolására be lehetne vetni egy 1789-es törvényt is, amely háború idején különleges felhatalmazást ad az elnök számára. Kritikusai szerint ez a jogszabály azonban elavult és polgári szabadságjogokat sérthet. Nem mellesleg a mexikói kormány sem értékelné ezeket a lépéseket.A kábítószer-csempészet súlyosbodásáról Biden is beszélt, de szerinte erre megoldást kínál az a jogszabály, amely elősegíti további 1500 határőr és 100 bevándorlási bíró alkalmazását, és munkába állhat több ezer, bevándorlási ügyeket intéző hivatalnok is, a határokon pedig mintegy 100, csúcstechnológiás kábítószer-felderítő gép fog segíteni abban, hogy kiszűrjék a fentanilt Amerikába csempészni próbáló járműveket.
Azt, hogy a határ témája mindkét – várható – elnökjelölt számára fontos, az is mutatja, hogy nemrégiben ugyanaznap látogattak el terepszemlére az amerikai-mexikói határra.
Észak-Korea
Donald Trump nem csak a kínai pártfőtitkárt és az orosz elnököt csodálja, hanem az elnöksége alatt a kezdeti ellenségeskedés után már-már szinte rajongással beszélt Kim Dzsongun észak-koreai vezetőről is, akivel ugyan részt vett egy történelmi erejű találkozón, de az semmilyen formában nem segített a Koreai-félszigeten uralkodó feszültségen. Kim azóta is rendszeresen fenyegeti nukleáris csapással Dél-Koreát és az Egyesült Államokat is, a felpörgetett fegyverkezésnek hála pedig a híradások szerint már Oroszországnak is szállít fegyvereket az ukrajnai háborúhoz.
Trump egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy az esetleges második elnöksége idején hogyan viszonyulna Észak-Koreához, de a fegyverkező kommunista diktatúra és a háborúkkal bonyolított geopolitikai helyzet más, mint négy vagy öt évvel ezelőtt volt.
A Biden-kormány Észak-Koreával kapcsolatos politikájáról Mira Rapp-Hooper, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának Kelet-Ázsiával foglalkozó igazgatója kifejtette, hogy a legfontosabb a Koreai-félsziget mentesítése a nukleáris fegyverektől, és ennek céljából feltételek nélküli párbeszédet sürgetnek Észak-Koreával. Emellett az USA arra is törekszik, hogy megerősítse a kapcsolatait az indo-csendes-óceáni térség más országaival, köztük nyilván a leginkább veszélyeztetett Dél-Koreával. Bár Biden erről a kérdésről egyelőre nem nyilatkozott hosszabban, minden bizonnyal egy második ciklus esetén is ezt az irányvonalat követnék. (24.hu)
