Egy jogszabályváltozás pecsételte meg a móri aszú sorsát. Ma is találkozni a borkülönlegességgel – ilyen-olyan nevek alatt.
Keserédes jubileumhoz érkezett 2023-ban a móri aszú. Hivatalosan éppen 20 éve, a 2003-as évjáratban készülhetett utoljára ebből a borkülönlegességből. Az „aszú” kifejezés használatának szűkítéséről az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a mai Agrárminisztérium elődje) Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozását követően döntött. Ekkor az uniós szabályozásból az úgynevezett „hagyományos kifejezés” fogalmát a hazai jogszabályokba átültette, és a használatukra vonatkozó tagállami szabályokat megállapította. A hagyományos kifejezésekre vonatkozó miniszteri rendelet 2004. június 3-án lépett hatályba. Ettől a naptól kezdődően az „aszú” kifejezést kizárólag Tokaj használhatja, vagyis a 2004-es szüretből már nem készülhetett móri aszú. (Ahogy például szentendrei és badacsonyi sem.)
170 éve a palettán
A jogszabályváltozás idején már 170 éves hagyománya volt az aszúkészítésnek Magyarország harmadik legkisebb termőterületű borvidékén. A kiváló 1834-es esztendőben „szüreteltek először aszúbor alapanyagú szőlőt” Móron – olvasható dr. Kiss Árpád Az ezerjó hazája című könyvében. Az aszú – ellentétben Tokajjal – errefelé mindig inkább kuriózumnak számított. Szintén a dr. Kiss Árpád könyvében szereplő táblázatból derül ki, 1959 és 1990 között összesen 8 év volt, amikor az aszúsodáshoz nélkülözhetetlen, a bogyók beltartalmát koncentráló és sajátos ízzel gazdagító Botrytis cinerea nemespenész egyáltalán megjelent a környéken.
Hogy mindezt számon tartották, bizonyítja, a mennyiség felsőbbrendűségét hirdető szocialista tervgazdaságban is valamelyest figyelmet fordítottak erre a munkaigényes műfajra. Az 1950-ben a borvidék zászlós fajtájának számító ezerjó szőlőfajta szelekciójára létesült móri Szőlészeti Kutatóintézet először 1957-ben készített aszúbort. Állításuk szerint ráadásul mindjárt olyan jót, ami a tokajiakkal vetekedett. „A móri aszú minősége vegyvizsgálat alapján is eléri a tokaji aszúbornál fennálló minőségi követelmények mértékét. Általában a móri aszú minősége megfelel a tokaji négyputtonyos aszú minőségének” – kürtölte világgá a Fejér Megyei Hírlap 1957 december 25-én.
Ez az első sorozat olyannyira legendás lett, hogy még az 1971-es Délmagyarország cikkben is mint etalont mutatják be.
A móri aszút azóta is 3xl2-es csodabornak hívják a szakemberek. Ebben ugyanis a bor legfontosabb alkotóelemei igen sajátos kombinációban helyezkednek el. Az alkoholtartalom 12 Malligand-fokos, a ki nem erjedt cukortartalom szintén 12 százalékos, és a savtartalom, amely a móri aszú különleges zamatét adja, 12 ezrelék.
A Délmagyarország cikk szerzőjének egyébként sem nagyon volt miből válogatnia. A Szőlészeti Kutató Intézetben valóban csak kísérleti jelleggel és mennyiségben készült aszú, a szomszédos Móri Állami Gazdaságban pedig hivatalosan egyáltalán nem.
Azokban az időkben a borásznak az volt a feladata, hogy a lehető legtöbb bort készítse. Hogy ennek Móron eleget tudjunk tenni, mi szüretre olykor ki kellett béreljük a vízmű fehérvárcsurgói víztározóját. Ilyen körülmények között értelemszerűen nem tudtunk energiát fordítani az aszúra. Talán ha két-háromszor készítettünk pár száz palackkal. Ezeket az igazgatóság reprezentációs célokra használta, esetleg borversenyre küldte
– meséli Kamocsay Ákos. A borász 1970-ben gyakornokként került a Móri Állami Gazdasághoz, majd a rendszerváltás után vezető technológusként szerelt le onnan.
A múri aszú a rendszerváltás után
Kamocsay Ákos hamarosan borvidéket is váltott, Neszmélyre igazolt a Hilltop Borbirtokhoz. A rendszerváltás után a móri aszúkészítés hagyományát egykori állami gazdasági munkatársa, Bozóky István vitte tovább a családi pincéjüknél. Időközben újabb móri pincék követték példáját, a bevezetőben említett 2004-es jogszabályváltozás miatt azonban már ők sem használhatták az aszú kifejezést.
A jogalkotók Tokaj pozícióját akarták erősíteni a belföldi és külföldi piacokon egyaránt. A többieknek az aszú helyett maradtak a késői szüret, válogatott szüret, töppedt szőlő és botrytis kifejezések
– villantotta fel a korlátozás hátterét és az elnevezési lehetőségeket Sztanev Bertalan, BorÉRT Online Borjogi Útmutató szakértője. A móri borászok többsége a töppedt szőlő kifejezést választotta, a kóstoltatáskor pedig elmagyarázzák, mi a különbség a kizárólag egészséges töppedt szemekből készülő borokhoz képest.
Úgy tűnik egyébként, hogy Mór belenyugodott a 20 évvel ezelőtti döntésbe.
3-4 borász készít Móron botritiszes szőlőből készült bort. Igazán komolyan sosem merült fel, hogy visszaigényeljük az aszú nevet
– mondta Frey Szabolcs hegybíró. Az általa vezetett Frey Pince is beletartozik az említett körbe, és ők is töppedt szőlő névvel illetik az aszúszemeket is tartalmazó (egyébként szamorodni eljárással megalkotott) borukat. Elmondása szerint ő személyesen nem érzi ennek hátrányát, a hozzá betérő vendégek nem szoktak móri aszút keresni, a kategória nincs benne a köztudatban. Mindezzel együtt úgy gondolja, a borvidékről sosem fog eltűnni ez a borkülönlegesség. „Ha bővülés nem is lesz, pár borász mindig készít majd móri aszút. Nem hiányozhat a borvidék palettájáról.” (vince.hu)
