Sok kockázat látható a gazdaságban
A jelenlegi kilátások szerint éves átlagban 4,2 százalékos lehet az idei éves infláció, de sok kockázattal kell számolni. Például a forinttal, amely az elmúlt időszakban gyengülő irányba tört ki a korábbi sávjából, ennek eredményeként 395 forint felett is járt az euró
– mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet által rendezett eseményen. A szakember egyebek mellett elárulta azt is, hogy mikor szűkülhet a jegybank mozgástere.
Az utóbbi napokban látott forintgyengülésről, az infláció és a kamatok alakulásáról is beszélt Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a budapesti Szépművészeti Múzeumban tartott csütörtöki sajtóeseményen. A mostani munkaerőpiaci helyzet szintén kiemelt szerepet kapott a szakember előadásában.
Mit tehet a jegybank?
Több tényező is hozzájárult a forint utóbbi napokban, hetekben látott lejtmenetéhez. A kamatok csökkentése miatt mérséklődött a magyar deviza által kínált prémium, emellett a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság is csökkent. Mindezek eredményeként a forint kitört a korábbi sávjából a gyengébb irányba. Így az euró árfolyama első körben átlépte a 390 forintos szintet, majd 395 forint felett is járt. Azt mondhatjuk, hogy rövid távon 386 és 400 forint között alakulhat az euró jegyzése. Fontos azonban, hogy több olyan kockázat látható, amelyek a további forintgyengülés irányába mutatnak
– mondta a szakember. A jelenlegi forintpiaci helyzetben a kamatelőny csökkenése miatt egyre fontosabbá válnak a magyar gazdaság fundamentumai, például a költségvetés helyzete, az államadósság alakulása, valamint a növekedési potenciál is.
Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank várhatóan folytatni fogja a kamatcsökkentési ciklusát, az utóbbi napokban látott árfolyammozgás, azaz a forint gyengülése azonban visszahozhatja az óvatosabb jegybanki politikát. Részben emiatt a következő hónapokban a 75 bázispontos vagy annál is kisebb mértékű kamatvágások újra napirendre kerülhetnek. Úgy látja, továbbra is reálisnak tűnik, hogy a nyár folyamán a 6-7 százalékos tartományba csökken az alapkamat. Ezt követően viszont sokkal szűkebb lehet az Magyar Nemzeti Bank mozgástere a további kamatvágások tekintetében.
Inflációs kép
Természetesen a kamatlépéseket nagyban befolyásolja az infláció alakulása is. “Arra számítunk, hogy a pénteken megjelenő februári inflációs adat 3,7-3,8 százalék körüli éves drágulást mutat majd. Az idén éves átlagban pedig 4,2 százalék körüli inflációra lehet számítani a jelenlegi kilátások alapján.
Számos tényező keresztülhúzhatja azonban ezeket a várakozásokat. Lényeges, hogy vannak olyan elemei az inflációnak - mint például a piaci szolgáltatások -, amelyeknél még januárban is erőteljes drágulás volt látható. A forint már említett gyengülése szintén kockázatot jelent, hiszen az importon keresztül hatással lehet a magyarországi árakra
– tette hozzá a szakember.
Fizetések és a munkaerőpiac
Ugyancsak kérdés a pénzromlás ütemének alakulása szempontjából az, hogy a fizetések emelkedése, azaz a bérdinamika mennyire épül be az árakba.
Másképp fogalmazva kérdés, hogy a cégek mennyire tudják a bérek emelkedését a termelékenység fokozásával ellensúlyozni, esetlegesen a profitjuk egy részét erre a célra feláldozni. Kiemelt szerepet játszik ezen a téren az, hogy miként alakul a jövőben a belső fogyasztás. Ha élénk lesz, akkor inkább nő az esélye, hogy érvényesítik a többletköltséget az áraikban
- tette hozzá az elemző.
A magyar gazdaság fejlődését nézve problémát jelent, hogy strukturális problémák azonosíthatóak a munkaerőpiacon: még mindig vannak üres álláshelyek, közben munkanélküliek is, tehát a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással. Ennek lehetnek lokációs, képzettségbeli okai. Közben pedig a munkaképes korú lakosság száma csökken, ami ugyancsak negatív tényező. Összességében a szakember továbbra is feszes munkaerőpiaccal számol, amely a reálbéreket felfelé húzhatja.
