Az már biztos, hogy nem bukóhullámon lovagló epizódszerepre készül.
Nem tudni, hogy tudatosan vagy hirtelen felindulásból robbant be a politikai influenszerkedés világába Magyar Péter, miután exfelesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök is belebukott a kegyelmi botrányba. Az azonban már látszik, az iránta való érdeklődést politikai építkezésre használja fel, és nagyon úgy tűnik, hogy pártalapítási ambíciói is lehetnek. Elemzőket kérdeztünk a lehetőségeiről és az esélyeiről.
Magyar Péternek mindössze le kellett írnia és ki kellett mondania néhány interjúban Rogán Antal nevét, egykori „bennfentesként” elejtett néhány szaftos pletykát és célozgatást, és máris sikerült elnyernie az ellenzéki közvélemény nagy részének a figyelmét. Még nem látni, hová futhat ki Magyar Péter menetelése a közösségi médiában és a sajtóban, de néhány kérdést megválaszolhat majd, hogy március 15-én mennyi embert mozgathat meg és pontosan mit fog mondani. Merthogy Magyar Péter beszédre készül és március 15-re az Andrássy útra hív mindenkit.
Mutassuk meg, hogy a magyar emberek többsége nem kér az országot téves irányba vivő, felesleges ideológiai megosztottságot fenntartó politikai elitből. Mutassuk meg, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van egy olyan, nem megvásárolható, friss erőre, amelynek célja nem a hatalomgyár propagandával történő fenntartása és a háttérben a nemzeti vagyon magánkézbe játszása, hanem többek között az egészségügy és az oktatás teljes szétesésének megállítása és az igazi nemzeti sorskérdéseknek az emberek bevonásával történő megvitatása, eldöntése
– közölte az újdonsült politikai influenszer és leendő(?) ellenzéki politikus a Facebook-oldalán.
Az Index a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét és a PegaPoll vezető elemzőjét kérdezte arról, hogy a közösségi médiában való aktivitás elegendő lehet-e politikai alternatíva építéséhez, hogyan módosulhat az ellenzéki pártok hozzáállása Magyar Péter irányába, és ha valóban pártot alapít, kiket szólíthat meg, illetve milyen kitörési pontjai lehetnek.
A Fidesznek és az ellenzéknek is problémát okozhat
Horn Gábor lapunk kérdésére úgy vélekedett Magyar Péter „zászlóbontásáról” és lehetséges pártalapításáról, hogy „sok mindent szeretne az ellenzéki választók többsége, de egy újabb pártot nem. A választók kevesebb pártot akarnak, több erre vonatkozó kutatásunk is volt”.
A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt is kérdésesnek látja, hogy a kevesebb mint száz nap múlva tartandó európai parlamenti választásokra jogi értelemben megjelenhet-e egy új párt, mert annak bejegyzése is hosszadalmas folyamat, a kampányidőszak pedig ötven nappal a választások előtt – tehát április 20-án – indul.
„Ha komolyan vesszük Magyar Péter politikai szándékait, a választáson valószínűleg akkor tud indulni, ha valamelyik bejegyzett, már létező párthoz beszáll. A tárgyalásokra nincs rálátásom, keringenek pletykák a városban, de ezekre nem lehet alapozni. Ettől függetlenül előállhat saját ajánlattal, ez viszont 2026-ra látszik reálisnak. Most annyit tud tenni, hogy talál magának egy, vagy akár több pártot, akik szívesen fogadják és velük együttműködve jelenik meg a politikai pártok piacán” – mondta Horn Gábor, hozzátéve:
Ha Magyar Péter egy szunnyadó, de bejegyzett pártra rákapaszkodva, vagy valakivel közösen elindulna a választásokon, az legalább akkora problémát jelentene az ellenzéki pártoknak, mint a Fidesznek.
Horn Gábor a kormánypárttal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi, februári kutatásuk alapján a Fidesz a teljes népességben 3, a biztos pártválasztóknál 6 százalékot veszített. „Megérintették a Fidesz szavazóbázisát az elmúlt hetek történései. 2022 májusában volt a legmagasabb a támogatottságuk 3,3 millióval, azóta egymillió szavazót veszítettek, ehhez képest további 200-250 ezer választót veszítettek a kegyelmi üggyel. Ez jelentős szám, viszont nem jelent meg az ellenzéki pártoknál, ezek a szavazók a bizonytalanok táborába kerültek” – fejtette ki az elemző.
A Republikon vezetője nem számít magas részvételre a nyár eleji választásokon, zömében az elkötelezett, biztos pártválasztók fognak megjelenni a szavazófülkékben, ezért sem számít arra, hogy „valaki három hónap alatt meg tudná szólítani a bizonytalan, pártokból kiábrándult szavazók nagy tömegeit”.
Horn Gábor megjegyezte: „Nem mondom, hogy nincsenek olyan szavazók, akik a Fideszt elhagyva keresnek új pártot, de abban nem hiszek, hogy erre a csoportra egy 5 százalékot meghaladó pártot lehetne gründolni a semmiből.”
Nem bukóhullámon lovagló epizódszerepre készül
Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője úgy látja, hogy a kegyelmi botrány és annak következményei ellenére a hatalmi rendben lényeges tektonikus mozgások nem következtek be, és az ellenzék által remélt vulkánkitörés helyett csupán néhány gejzír jelent meg.
Ráadásul az ellenzéki támadások hevessége inkább összezárja a kormányoldali tábort, még ha igaz is, hogy a felszínre került, rendszerszintű kritikák egy részével sok kormánypárti szavazó legalább részlegesen azonosulni tud. Ebből fakadóan Magyar Péter inkább a kormányellenes ellenzék, semmint a kormánykritikus jobboldali tábor hőse, aki addig élvezheti az intenzív sajtóérdeklődést, amíg a kormányellenes szavazók rendszerbontó szerepet tulajdonítanak neki. Ehhez azonban újabb és újabb munícióra és közvetlen politikai következményekre volna szükség
– fejtette ki az elemző az Indexnek.
Kovács János szerint az azonban jól látható, hogy Magyar Péter nem amolyan „ördög ügyvédje”-féle, „bukóhullámon lovagló epizódszerepre készül”, hanem tartósan a politikai napirend része kíván maradni, csakhogy a pártpolitikai ambíciók rögtön újabb problémákat nyitnak.
„Egyfelől a frakciózás és nyilvános önkritika hangja helyett intézményesül az ellenzéki szerep, ami a kritikákra nyitottabb, kevésbé elkötelezett kormánypárti szavazókat elpártolásra készteti, miközben az ellenzéki közvélemény nagy része vélelmezhetően nem tud majd azonosulni azzal a polgári, jobboldali értékrenddel, amit Magyar saját politikai krédójaként jelölt meg. A szervezet- és közösségépítés mindemellett jóval nagyobb kihívást jelent, mint egy véleményvezér médiakarakter szerepének felépítése. Ami egy esetleges pártalapítási kezdeményezés sikerességét illeti, erőforrások és komolyan vehető politikai szövetségesek híján feltörő főnixmadár helyett sokkal inkább hullócsillagra számíthatunk a jövőbe tekintve” – vélekedett az elemző.
Változhat az ellenzéki hozzáállás
A sajtóban és a közösségi médiafelületeken való influenszerkedés hatékony eszköz lehet az ismertség növelésére, illetve a politikai kapcsolat- és márkaépítésre, ahogyan a médiapárti funkció is fontos része a modern pártműködésnek, Kovács János ugyanakkor hozzátette: ez önmagában nyilvánvalóan kevés a politikai alternatíva-építéshez.
Azt is láthattuk már számos alkalommal, hogy a lájkok nem válthatók egy az egyben szavazatokká, a politikai teljesítménynek pedig igencsak félrevezető mutatószáma a lájkversenyben elfoglalt rangsor
– jegyezte meg az elemző.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ellenzéki pártok hozzáállása Magyar Péterhez hogyan módosulhat, ha valóban egy újabb ellenzéki pártot alapít, Kovács János úgy fogalmazott:
Pártalapítás esetén a releváns támogatottsági tartományban mozgó ellenzéki pártok pozitív-semleges magatartása negatívra módosulhat, hiszen az ellenzéki versengésbe újabb rivális nevezne be, akinek ráadásul politikai múltja, személyes kapcsolatai okán az ellenzéki elkötelezettségét is kétségbe vonhatnák.
Az elemző szerint az ellenzéki szereplőknek jóval előnyösebb volna, ha Magyar Péter alternatív közösségépítés helyett az ő soraikban keresné a kibontakozás lehetőségét. „A pártpolitika mezejére lépve a közvélemény összellenzéki szimpátiája is csakhamar megtörne az ellenzéki paletta szervezeti törésvonalai mentén” – mondta Kovács János.
Ezt már sokan megígérték
Az is kérdés még, hogy ha Magyar Péter pártot alapít, akkor kiket szólíthat meg, illetve milyen kitörési pontjai lehetnek. A PegaPoll vezető elemzője rámutatott: a Fidesz táborát az elmúlt ciklusokban komoly külső kihívások, válságok sem tudták megbontani, a politika és a közgondolkodás polarizálódása miatt pedig minden korábbinál erősebb a negatív azonosulás („kisebbik rossz”, „csak a másik ne kerüljön hatalomra”) választáspszichológiai jelensége.
Ebben a helyzetben Kovács János szerint komoly, rendszerszintű válság és politikai instabilitás kellene ahhoz, hogy egy meglévő vagy új erő vonzó alternatívaként tudjon megjelenni a választók széles rétegeinek gondolkodásában.
A lehetséges siker szempontjából tehát fontos a realitásérzék és az időzítés. Hosszú távon a politikai következetességet és állhatatosságot is jutalmazzák a választók, ám ehhez tartós tényezővé kell válni a politikai piacon, ami magányos szereplőknek általában nem sikerül. Lehetséges kitörési pontot az ellenzéki kínálattal szembeni választói elégedetlenség teremthet, amennyiben egy új politikai formáció vezetője kellő frissességgel és karizmával, az ellenfelek és a szavazók gondolkodásmódjának ismeretével vértezi fel magát, miközben komolyan veszi a pártfunkciók ellátásához szükséges szervezetépítési feladatokat. Önmagában kritikára alapozva nem építhető valódi alternatíva
– emelte ki az elemző.
Azt is látni kell Kovács János szerint, hogy a „kiábrándult fideszesek” megszólítását Vona Gábortól Márki-Zay Péteren át már sokan megígérték – csekély eredményességgel. Az elemző azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nagyon keveset tudni arról, kikből állna és pontosan mit is képviselne egy Magyar Péter által vezetett párt, illetve ez utóbbi mennyiben térne el akár a Fidesz, akár más ellenzéki pártok politikai önmeghatározásától. (Index)