Jelentős pluszpontok azért, mert valaki elvégezte az egyetem saját, fizetős felvételi előkészítőjét, vagy azért, mert a szülei, nagyszülei az intézményben végeztek – új szabályokkal startolt idén az egyetemi felvételi.
Mostantól olyan körülményeket is pluszponttal díjazhatnak a magyar egyetemek a felvételin, mint hogy oda járt-e a jelentkező családtagja, megcsinálta-e a jelentkező az egyetem valamely fizetős előkészítőjét, segített-e korábban a templomban, egyházi iskolában végzett-e, vagy van-e megyei lakcímkártyája. Magyarországon már így is komoly probléma, hogy nem az okosabb gyerekek jutnak be az egyetemekre, hanem a pénzesebbek. Az elvárható tudásszinthez nem kapcsolódó pluszpontok ezt tovább erősíthetik.
Idén újra változik az egyetemi felvételik szabályrendszere – írja az RTL. A megszerezhető ötszáz pontból négyszáz pontot továbbra is a középiskolai eredményekre, vizsgaátlagokra adnak, 2024-től azonban a maradék száz pontot intézményi pontokra kaphatja a jelentkező.
A megszerezhető pontszámok egyötöde értelemszerűen óriási különbséget hozhat a kiélezett versenyben, ezek pedig egyetemen belül akár szakonként is eltérők lehetnek.
Korábban mindenhol negyven pontot ért egy felsőfokú nyelvvizsga, most már például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE-n) ötvenet fog. A középiskolában megszerzett nyelvvizsgáról érdemes tudni, hogy jellemzően a gazdagabbak sajátja, akik különnyelvórára tudják járatni a gyereküket.
Emellett olyan körülményekért is komoly pluszpontok járhatnak, amelyekért korábban nem. A teljesség igénye nélkül:
- A hűségért: a Dunaújvárosi Egyetemen 15 pluszpont, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen 10 pont jár, ha a jelentkező közeli családtagja az egyetemen végzett.
- A lakcímért: a Soproni Egyetemen 50 pontot kap a jelentkező, ha az állandó lakcíme Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém vagy Komárom-Esztergom vármegyében van.
- A fizetős egyetemi előkészítőért: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például 60 pontot kap az, aki legalább 60 százalékot elér az egyetem fizetős előkészítő tanfolyamán.
Ezek mellett egyes helyeken pluszpontot jelenthet majd például alapszakoknál is, ha a jelentkező igazolt módon templomi szolgálatot vállalt korábban, vagy egyházi középiskolában érettségizett, illetve ha diákönkormányzati tag volt a középiskolában, munkatapasztalatot mutat fel, alapfokú nyelvvizsgája van valamiből, vagy a nyelvvizsgájánál a szóbeli és az írásbeli rész közül csak az egyik sikerült elégségesre.
A 2020-ban bevezetett, súlyos kritikákkal illetett új Nemzeti alaptanterv (NAT) is most vizsgázik először élesben, hiszen a most jelentkező diákokat már ez alapján fogják számonkérni. Igen komoly kritikák mellett vezették be, a Történelemtanárok Egylete például súlyos visszalépésként értékelte, még a 2012-es kerettantervhez képest is. A Magyartanárok Egyesülete „mélyen gyerekellenesnek” és „elmaradottnak” ítélte, szerintük központi eleme az üldözött magyarság koncepciójának erőltetése. (Szabad Európa)