A tengeri hőhullám miatt súlyos veszélybe került az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony - figyelmeztetett a sydney-i Climate Council környezetvédelmi csoport.
A környezetvédő szervezet az új vízalatti felvételek nyomán kongatta meg a vészharangot, amelyek teljes kiterjedésében mutatják a korallzátony kifehéredését.
A Nagy-korallzátony Lizard-szigettől Keppel-szigetekig tartó, mintegy 1100 kilométer hosszan húzódó szakasza érintett már a fehéredésben, amelyet a tudósok szerint tengeri hőhullám okozott – számolt be róla kedden az AAP ausztrál hírügynökség.
Diana Kleine, a CoralWatch környezetvédelmi megfigyelőszolgálat projektmenedzsere, aki 25 éve rendszeresen ellátogat a korallzátony déli részén lévő Heron-szigeti kutatóállomásra, arról számolt be, hogy tapasztalatai alapján a mostani a legsúlyosabb korallfehéredési esemény.
A Heron-sziget Brisbane-től 460 kilométerre északra fekszik, abban a térségben, amelyet a legjobban érint a korallfehéredés.
A globális felmelegedés egyre súlyosabb és gyakoribb fehéredési időszakokat idéz elő. A korall fehéredését az okozza, hogy a korallokról eltűnnek a színüket adó algák, amelyekkel szimbiózisban élnek. A lecsupaszodott korallok még életképesek, és ha javulnak a körülményeik, fel tudnak épülni. A tudósok szerint azonban a meleg tengervíz miatt fogékonyak a betegségekre, amelyek elpusztíthatják őket.
Kleine arra figyelmeztetett, hogy ha a következő hetekben nem hűl le a víz, csak idő kérdése, és a korallok elpusztulnak.
Az akár 30 Celsius-fokra felmelegedett tengervízben egyes területeken a korallok 80 százaléka is kifehéredett. A Klímatanács értékelése szerint a hatóságok hamarosan bejelenthetik az újabb tömeges korallfehéredési eseményt.
A környezetvédő csoport felhívásában a további károk elhárításának fontosságát hangsúlyozta. Mint rámutattak: Ausztráliában az első számú környezetvédelmi probléma a szén, olaj és földgáz okozta szennyezés, ami „szó szerint megfőzi a korallzátonyt”.
Amanda McKenzie, a Climate Council vezetője szerint az ausztrál környezetvédelmi törvények elavultak, és nagy szükség lenne felülvizsgálatukra, hogy meg lehessen akadályozni az új korallpusztító gáz- és szénprojekteket. (MTI)/Infostart
