Nikki Haley megszerezte a második győzelmét Vermontban.
Kedden több millió, pártokhoz regisztrált szavazó járult az urnákhoz az Egyesült Államokban. Az úgynevezett szuperkedden 15 államában és egy szövetségi államként el nem ismert csendes-óceáni területen tartottak előválasztást. Az elnökjelöltségért folyó verseny legsűrűbb napján
Joe Biden és Donald Trump is tarolt.Mindketten hozták a saját előválasztásukat Kaliforniában, Virginiában, Észak-Karolinában, Maine-ben, Massachusettsben, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Arkansasban, Alabamában, Coloradóban és Minnesotában. Biden megnyerte a demokrata előválasztást Iowában és Vermontban is, de elvesztette Amerikai Szamoát, míg Nikki Haley, korábbi ENSZ-nagykövet, Trump egyetlen talpon maradt kihívója megnyerte a republikánus előválasztást Vermontban – ez volt a második győzelme a fővárosban elért sikere után.
A Guardian azt írja, Egyesült Államokban azóta nem volt ilyen egyoldalú az előválasztási kampányidőszak, hogy a 70-es években az előválasztások kezdték uralni a jelöltállítási folyamatot. Egyelőre sem a jelenlegi, sem a korábbi elnök nem szerezte meg az elnökjelöltséghez szükséges számú delegáltat (ők választják meg az elnök- és alelnökjelöltet a nyári nemzeti konvención), de valószínűleg a következő hetekben mindkét verseny hivatalosan is eldől.
Trump a mar-a-lagói rezidenciáján elmondott győzelmi beszédében kifejtette, hogy a szuperkeddet és a jelöltállítási folyamatot idáig senki sem tarolta le annyira, mint ő, majd a Biden-adminisztráció menekültpolitikáját támadta. Az ország előtt álló legfontosabb megoldandó feladatnak a határon kialakult válság megoldását nevezte. Biden nem tartott győzelmi beszédet, csak egy közleményt adott ki, melyben kijelentette, hogy az amerikaiak válaszúthoz érkeztek: haladnak tovább vagy visszatérnek ahhoz a „káoszhoz, megosztottsághoz és sötétséghez”, amely Trump hivatali idejét jellemezte.
A hagyományoknak megfelelően, kihívó nélkül induló Bidennek 1968 küldöttre van szüksége a demokrata jelöltséghez. A szuperkeddre készülve 206-at tudhatott magáénak. A mai előválasztásokon és kaukuszokon további 1420 volt megszerezhető. A regnáló elnök esetében inkább a győzelem mértéke volt a kérdéses, miután a Gázai tűzszünetet követelő demokraták Michiganban erős és eredményes kampányt folytattak az el nem elkötelezett szavazatokért. A Nagy-tavak térségében jelentős arab kisebbség él, így komoly várakozás előzte meg, hogyan teljesít Biden a Michigannel szomszédos Minnesotában. Közel 90 százalékos feldolgozottságnál a regnáló elnök itt is 70 százalékkal vezet, mindenhol máshol 80-90 százalékos aránnyal nyert (kivéve Amerikai Szamoát, ahol csak a demokraták voksoltak, és váratlanul Jason Palmert kiáltották ki győztesnek).
Trump 273 küldöttel fordult rá a szuperkeddre, melyen további 865 küldöttet lehetett megszerezni. A volt elnök a legtöbb államban magabiztos, 60 és 80 százalék közötti eredményt ért el. Jelen állás szerint, a mai győzelmekkel együtt 751 küldöttje van Trumpnak, de a jelöltséghez további 464-re van szüksége (Utah és Alaszka államban még nem közölték az eredményeket). Így
Trump legkorábban – Bidenhez hasonlóan – március 19-én biztosíthatja be a jelöltséget.
Ezen a napon Arizonában, Floridában, Illinois-ban, Kansasban és Ohióban is szavaznak.
Az amerikai előválasztási verseny március 12-én, kedden folytatódik Georgia államban, illetve március 8-án, pénteken az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán élő republikánusok tartanak jelölőgyűlést.
A Republikánus Párt július közepén Milwaukee-ban tartja az elnökjelölő konvenciót, a Demokrata Párt augusztus közepén Chicagóban, és ekkor válik véglegessé, hogy a két párt kit indít a november 5-i elnökválasztáson.
A részletes eredmények itt érhetők el. (24.hu)
