El-Erian: Mi lesz az Egyesült Államokkal?

A világgazdaság függ attól, hogy Amerika képes-e a növekedés fő motorjává válni, valamint a globális pénzügyi piacok is függnek az amerikai befektetők kockázatvállalási hajlandóságától. Ez különösen nyilvánvalóvá vált 2023-ban, amikor olyan nagyobb gazdaságokban, mint Japán és az Egyesült Királyság recesszió alakult ki, míg Németország éppen elkerülte a visszaesést, Kína pedig a növekedést akadályozó tényezőkkel és magas adósságszinttel küzdött.

Az, hogy az amerikai gazdaság 2024-ben képes lesz-e a globális növekedés motorjaként működni, három kulcsfontosságú kérdésre adott válaszon múlik.

• Először is, képes-e az amerikai gazdaság fenntartani a jelenlegi növekedési ütemét, és el tudja-e érni a lehető legpuhább landolást?
• Másodszor, képes-e továbbra is ellenállóképességet mutatni a belpolitikai megosztottsággal és a világszerte tapasztalható geopolitikai bizonytalanságokkal szemben?
• És végül, képesek lesznek-e az amerikai befektetők elegendő likviditást biztosítani az adósságok refinanszírozásához, amelyek a mesterségesen alacsony kamatoknak és a jegybankok kivételesen nagy likviditásinjekcióinak korszakában halmozódtak fel?

A jelenlegi piaci árak alapján a befektetők úgy vélik, hogy a válasz mindhárom kérdésre határozott igen. Hasonlóképpen sok közgazdász optimista az amerikai gazdasággal kapcsolatban, bár valamivel kisebb lelkesedéssel, mint a tőkepiacok.

Én magam árnyaltabb álláspontot képviselek. Tekintsük át a három kulcskérdést. Az amerikai gazdaság kétségkívül két jelentős előnnyel rendelkezik a többi nagyobb gazdasággal szemben: a jelenlegi növekedési motorjai dinamikusabbak, és az ország jelentős intézkedéseket hozott a jövőbeni növekedési húzóerők erősítésére és az azokba való befektetésre. Ez segít megmagyarázni, hogy az amerikai növekedés mértéke miért haladta meg a várakozásokat 2023-ban, amikor a GDP 4,9%-kal, illetve 3,3%-kal nőtt a harmadik és a negyedik negyedévben. Ezzel szemben a német, a japán és a brit gazdasága zsugorodott, míg a ciklikus problémákkal küszködő kínai gazdaságot a közepes jövedelem rettegett csapdájába való csúszás veszélye fenyegette.

Ezek a hatalmas előnyök megkülönböztetik Egyesült Államokat a többi fejlett gazdaságtól. Ráadásul komparatív előnyei tovább erősödnek, hacsak más országok nem térnek át gyorsan és határozottan a növekedést támogató, a termelékenységet fokozó politika irányába.

Az amerikai gazdaságnak azonban jelentős problémákkal is szembe kell néznie. Az amerikai háztartások az idei évet gyengébb mérleggel kezdték, amelyet alacsonyabb megtakarítások és magasabb adósságszintek jellemeznek. Ez csökkenti a fogyasztói költések, mint a növekedés közvetlen és közvetett hajtóerejének jövőbeli hatékonyságát. Továbbá az infláció csökkenésével egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a Federal Reserve túlzott támaszkodása a historikus adatokra újabb monetáris politikai hibához fog vezetni.

• Ezeket a kihívásokat súlyosbítják a belpolitikai és geopolitikai bizonytalanságok, amelyek nem tükröződnek megfelelően a piaci kockázati felárakban és a gazdasági értékelésekben.
• A közel-keleti eszkaláció lehetősége jelentős, mivel a civil halottak már most is aggasztóan magas száma és az emberi szenvedés mértéke tovább növekszik
• Az ukrajnai háború olyan irányba fordulhat, ami idővel szélesebb körű konfliktussal fenyegethet.
• Mindeközben úgy tűnik, hogy a Kína és az USA között fennálló feszültségek nem csökkennek.
• Idén több tucat fejlett és fejlődő országban tartanak választásokat, ami tovább fokozza a bizonytalanságot, mivel a politikai változások újabb kínálati sokkokat, valamint a kereskedelem és a pénzügyek fegyverként való használatának további erősödését válthatják ki.

A harmadik kérdés pedig az, hogy a piacok képesek lesznek-e átvészelni a túlzott kockázatvállalás refinanszírozási örökségét, amelyet a mesterségesen alacsony kamatok, a jelentős likviditásinjekciók, valamint a Fed és a pénzpiacok közötti kialakult, egymástól való egészségtelen függőség okozott. Erre kiváló példa a kereskedelmi ingatlanszektor, ahol 2025 végéig nagyjából 1,5 ezer milliárd dollárnyi adósság jár majd le. De vannak más aggodalomra okot adó területek is, különösen a kevéssé szabályozott és nem eléggé ismert nem banki szektorban.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a refinanszírozási tényezők általában fokozatosan fejtik ki hatásukat. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt vannak: miközben ezen hatások érvényesülésének lassú üteme mérsékli a tömeges pénzügyi fertőzés és a hirtelen leállás kockázatát, egyúttal csökkenti a rugalmasságot és a gyors reagálás képességét.

Mindezen tényezők együttesen megkérdőjelezik az amerikai gazdaság nagyon puha landolására vonatkozó konszenzusos előrejelzés automatizmusát, valamint az USA gazdaságának azon képességét, amely a globális növekedés húzóerejeként hathat.

• Előretekintve az év hátralévő részére 55%-ra tenném a puha landolás valószínűségét.
• Annak pedig 30%-os a valószínűsége, hogy az USA-ban recesszió alakul ki,
• és 15% az esélye annak, hogy a transzformatív hatású folyamatos innovációk – különösen a generatív mesterséges intelligencia, az élettudományok és a zöld technológiák területén – meglepetésszerű fellendüléshez vezetnek.

Miközben az idei év elején sokkal optimistább nézet érvényesült, mint egy évvel ezelőtt, ennek a konszenzusnak árnyaltabb képet kell mutatnia annál, mint amit jelenleg a piaci árak és a gazdasági előrejelzések tükröznek. Gondoljunk egy „igen, de” jellegű kilátásra, amely szükségessé teszi, hogy időben figyelmet fordítsunk a lehetséges kimentelek eloszlásának különböző eshetőségére.

Copyright: Project Syndicate, 2024.

www.project-syndicate.org

(Portfolio)