A közéletet megrengető kegyelmi ügyről a - véli a 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel nyilatkozott a Népszavának. Interjú.
Egy hónapja tört ki a botrány, kiderült, hogy tavaly áprilisban Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás apropóján kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei pedofilügyben elítélt igazgatóhelyettesnek. Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Politikai elemzőként ezek közül melyiket tartja a legfajsúlyosabbnak?
Érzékelem, hogy a sajtó, az ellenzéki pártok és a legtöbb ember azt találgatja, hogy a kegyelmi döntés kinek az ötlete volt, K. Endre kinek a kicsodája, miért döntött így Novák Katalin. Félek, hogy ezt sosem fogjuk megtudni. Annyit mondhatok: ha az Atyaúristen tanácsolta az államfőnek, hogy adjon kegyelmet, a kegyelmi döntés miatt viselt felelősség akkor is az övé. Ezek fontos kérdések, de engem elsősorban a hatalom logikája foglalkoztat, a hatalmi döntések okai és következményei érdekelnek. Számomra a legizgalmasabb kérdés az, hogy Orbán Viktor jól oldotta-e meg ezt a szituációt, volt-e alternatíva, és annak milyen hatásai lehettek volna.
Az Orbán körüli mítoszteremtés része, hogy a miniszterelnök tűzön-vízen át megvédi a sajátjait, a hozzá hűségesek közül „senkit nem hagy az út szélén”. Most viszont látványos tisztáldozatokat hozott. Csődöt mondott a fideszes kommunikációs gépezet, vagy éppen ellenkezőleg, jól felismerte, hogy milyen nagy a baj, és ügyesen minimalizálta a veszteséget?
Semmiképp se gondolnám, hogy „ügyesen minimalizálták” a veszteséget. A veszteség nagyon jelentős. Orbán Viktor nem egyszerűen csak elengedte a köztársasági elnök kezét, hanem – ahogyan Török Gábor politológus írta – megküldte neki a selyemzsinórt.
Novák Katalin mellett távozott a közéletből a kegyelmi kérvényt ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, aki a Fidesz EP-listáját vezette volna. Az ügy kipattanása és Orbán első megszólalása között nagyjából egy hét telt el, ami jelzi, hogy a Fideszben nagy volt a bizonytalanság. Először nem tudták, mit csináljanak. Ha igazán profin működött volna a gépezet, akkor nem várnak ennyit. Ha már az első pillanatokban érzékelték volna a veszélyt, akkor azonnal megrendelnek egy gyors közvélemény-kutatást, és hamarabb cselekednek.
Rendeltek. A Nézőpont Intézet publikálta is az eredményt.
A Fidesz erőforrásaival megoldható lett volna, hogy akár egy nap alatt érdemi adatokat kapjanak. A másik: a köztársasági elnök súlyos kommunikációs hibát vétett. Ha rögtön bocsánatot kér, és nem arról beszél, hogy az államfői kegyelem természeténél fogva megosztja a társadalmat, és egyébként sem indokolhatja a döntését, akkor talán menthető lett volna a pozíciója. Abban se vagyok biztos, hogy Varga Judit menesztése szükségszerű volt: lehet, hogy elég lett volna háttérbe szorítani. Hozzáteszem: még azt a lehetőséget se zárom ki, hogy nem nagy hatalommal bíró emberek akarata, hanem banális hibák sorozata húzódik a kegyelmi ügy hátterében. Az Igazságügyi Minisztérium és az államfő hivatalában a kegyelmi ügyekről döntő osztályokon nem politikai elemzők ülnek. Lehet, hogy nem mérték fel a kockázatot, nem szólalt meg bennük a vészcsengő, K. Endre kegyelmi kérvénye egyszerűen csak átcsúszott a szűrőn. Más kérdés, hogy egy jól összerakott rendszerben ez nem fordulhatott volna elő.
Nehezen hihető. Túl sok a véletlen.
Nem állítom, hogy így történt, pusztán nem zárom ki a lehetőséget.
A politikában sokkal több a véletlen hülyeség, mint azt gondolnánk.
A gyermekvédelmi rendszer súlyos problémái persze nem véletlenül léteznek.
A kormányfő szisztematikusan építette ki magáról azt a képet, hogy mindig mindenről tud, nélküle nem történik és nem is történhet semmi. Ebben az esetben mégis úgy viselkedik, mint akinek semmi köze az egészhez. Orbán arculatváltásba kezdett volna?
Valóban van ebben ellentmondás, de azt nem tartom valószínűnek, hogy a miniszterelnök változtatna a politikáján. A népszerű ügyeket ugyanúgy próbálja majd magához kötni, ahogyan eddig tette, a népszerűtleneket pedig kiadja valaki másnak. Ebbe a mintázatba illeszkedik a mostani magatartása is.
Még mielőtt elfelejtjük: a kegyelmi kérvényt államfői tanácsadóként támogató Balog Zoltán református püspök is leköszönt a zsinati elnöki tisztségéről. Számítani lehet-e arra, hogy másokat is elsöpörnek a pedofilbotrány hullámai?
Nem tudhatjuk, mire derül még fény. Azon meglepődnék, ha a kormányzat vezetői, a miniszterek közül mások is távozni kényszerülnének. A Fidesz a maga részéről igyekszik lezárni az ügyet. Orbán megtalálta a bűnbakokat, több fontos embert már nem akar beáldozni. Van egy népszerű, szerintem részben tévhiten alapuló nézet, miszerint a Fideszben egyedül Orbán Viktor pótolhatatlan, mindenki más pótolható, és a kormánypárti szavazókat nem érdekli, hány nő van a frontvonalban, sem az, hogyan hívják a köztársasági elnököt: amíg Orbánt látják, addig a Fideszre szavaznak.
Miért lenne ez tévhit?
Nem teljesen az, nyilván van benne igazság. Novák Katalin azonban – bár erről kevés nyilvános mérés készült – a legnépszerűbb magyar politikus volt.
A Fidesz-szavazók számára ő is, Varga Judit is komoly áldozat. Mindkettőt kedvelték.
Tudom, hogy a kormány politikáját sokáig meghatározta a „nőnek a konyhában a helye” felfogás, Orbán korábban maga nyilatkozta, hogy a nőket távol kell tartani a politikától. Az azóta eltelt években viszont a Fidesz mégiscsak haladt a korral, és van annyira pragmatista párt, hogy rájött, még a jellemzően konzervatív, átlagon felüli arányban alacsony iskolai végzettségű szavazótáborából is sokan igénylik a női vezetőket. Novák Katalin és Varga Judit leváltása, illetve a női vezetők mostani hiánya csalódást keltett a hívekben.
Közben színre lépett Varga Judit volt férje, Magyar Péter is, aki már pártalapításra készül. Mi lehet a motivációja? Mennyire veszélyes a Fidesz számára?
Nem vagyok a pszichológusa, de nekem úgy tűnik, hogy a sértettség, a bosszúállás és a lelkiismeret-furdalás nehezen meghatározható arányú kombinációja motiválja. Eddig ő is részese, nem elhanyagolható szereplője volt a Fidesz rendszerének, amellyel most szembefordult. A kegyelmi ügy önmagában veszélyes a Fidesz számára. A Publicus felmérése szerint 2-3 százaléknyi választót veszített a Fidesz, és a mi intézetünk – igaz, csak Budapesten végzett – méréséből is az látszik, hogy néhány százaléknyi szavazó levált a kormánypártról. A hatás elhúzódhat, és Magyar Péter ezt a hatást felerősítheti. A videós interjúi milliós nézettséget produkálnak – a Partizánon vele készült első beszélgetést 2,3 millióan látták –, ami egészen döbbenetes szám.
A Publicus említett felmérése szerint megismétlődött, ami a 2022-es parlamenti választás óta már többször megtörtént: a Fidesztől lemorzsolódó százezrek a bizonytalanokhoz vándoroltak. Mi az oka annak, hogy az ellenzék nem tud profitálni a Fidesz népszerűségvesztéséből?
A politikafogyasztás módja radikálisan megváltozott, és ebben Magyar Péternek jelentős szerepe van. Nélküle erre az ügyre kevesebb ember figyelt volna. Ebből persze még nem következik, hogy jó perspektívája lenne egy új, általa vezetett pártnak.
Nincs olyan, hogy „az ellenzék”. Ez nem a kérdés megkerülése, hanem maga a válasz.
Az ellenzék azért nem tud profitálni a Fidesz hibáiból, mert nem egységes. Ha létezne egy egységes nagy tömb, amely nem kényszerből áll össze, hanem tényleges szövetségben működik, ha az ellenzéki pártok úgy erősítenék egymást, ahogyan Lengyelországban, akkor más lenne a helyzet. Amíg külön-külön lépnek fel, addig nem jelentős szereplők. Az ellenzéki oldalon hiányzik a bizalom, és ez a választók számára is nyilvánvaló. Nem a szlogenekkel van gond, hanem a struktúrával – és természetesen azzal, hogy a negyedik kétharmad után sok szereplő nem hiteles.
Nagy a kontraszt: az influenszerek Hősök terén tartott tüntetése hatalmas tömeget vonzott, míg az ellenzéki pártok Kossuth téri demonstrációjára csak kevesen voltak kíváncsiak. Mi következik ebből?
Az, hogy korlátozott az ellenzéki pártok szavazatszerző képessége. Nagyon sokan elégedetlenek a Fidesszel. Szeretnének elfogadható alternatívát látni, de a jelenlegi pártok kínálatával – és most nemcsak a parlamenten belüli ellenzékre gondolok, hanem a parlamenten kívülire is – szintén elégedetlenek.
Mi a legvalószínűbb kifutása a kegyelmi ügynek? Nem is olyan sokára teljes feledésbe merül, vagy akár a kormány bukásához is elvezethet?
Ahhoz, hogy kormányváltás legyen, még sok minden másnak is történnie kell. De az is biztos, hogy nagyon komoly ütést kapott a Fidesz. Azért nagyon komoly az ütés, mert saját magának vitte be.
Az ellenzék nem is lett volna képes rá?
Így is mondhatjuk. A Fidesz olyan politikai klímát teremtett, ahol szitokszóvá vált a meleg, gyermekvédelem ürügyén gyűlöletkampányban próbálta pedofilvédőként megbélyegezni az ellenfeleit. Az, hogy a botrány ennyire érzékenyen érinti a Fideszt, nem kis részben éppen a Fidesz által gerjesztett hangulattal magyarázható. Az Orbánék által elkövetett hibákat nem az ellenfelük kényszerítette ki. Saját maguknak csinálták a bajt. El tudom képzelni, hogy azokat a szavazókat, akiket elvesztettek, ezúttal nem tudják visszaszerezni, és a Fidesz népszerűségvesztése tartós lesz. Ettől azonban még nem fog megbukni a kormány.
Róna Dániel
1984-ben született Budapesten. Külföldi egyetemek ösztöndíját is elnyerte, doktori disszertációját a Jobbikról írta. Politológusként a közvélemény-kutatás, kutatási módszertan és szavazói magatartás a szakterülete, ebben a tárgykörben tanított a Corvinus egyetemen. 2016-2019 között kutatási igazgató volt a Tett és Védelem Alapítványnál. Több ellenzéki politikusnak és pártnak dolgozott elemzőként, tanácsadóként. 2018 óta a Momentum munkáját segíti. A 21 Kutatóközpont igazgatója
(Népszava)
