A magyar méhészek csalódottak, mert a kormány váratlanul eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. - írta meg az Átlátszó
A hazai méztermelők szerint ezzel a kormány „a torkukra tette a kést”. Az Ukrajnából származó méz ugyanis jóval olcsóbb a hazainál, ezért a magyar méhészek szerint veszélyben a megélhetésük. Az Agrárminisztérium az Átlátszó érdeklődésére azt közölte, hogy a döntésre az exportra termelő mézcsomagolók érdekében volt szükség. Ugyanakkor Nagy István agrárminiszter évtizedekkel ezelőtt a legnagyobb hazai mézfeldolgozónak, az Aranynektár Kft.-nek dolgozott. A cég 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól, most az olcsó ukrán méz továbbértékesítésén profitálhat.
Február 9-én sok méhész vett részt a Nemzeti Agrárkamara gazdatüntetésén Záhonyban, ahol azt követelték, hogy az Európai Bizottság ne engedélyezze az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát az EU-ba. A demonstráció után 10 nappal azonban nem „Brüsszel”, hanem a magyar kormány csapta őket arcul: Orbán Viktor váratlanul eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. A méhészek csalódottak, dühösek és elkeseredettek, szerintük egyértelmű, hogy erre azért került sor, hogy a mézcsomagolók nagyobb profitot tudjanak elérni, a legnagyobb ilyen céggel pedig Nagy István agrárminiszter nagyon jó kapcsolatban van.
A méhészek a tüntetés után különösen nagy arculcsapásnak érzik, hogy a kormány beengedi hazánkba az ukrán mézet, mert szerintük ezzel végleg veszélybe kerül a megélhetésük. Abban bíztak ugyanis, hogy az importtilalom miatt a vegyes méz nagybani ára a mostani, önköltségi ár alatti 600 Ft/kg-ról emelkedni kezd majd, és nem kell veszteséggel eladniuk a készleteiket. A jóval olcsóbb ukrán méz behozatalának engedélyezése miatt azonban az ebbéli reményeik szertefoszlottak.
Egyikük, Varga Károly, az OMME Észak-Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy a sok jó döntés után nem ezt várták a kormánytól, hogy „a torkunkra rakja a kést és fültől-fülig átvágja a nyakunkat”. Sok más méhészhez hasonlóan Varga is arról beszélt lapunknak, hogy szerinte a döntéssel a kereskedők járnak jól, akik így újra megvehetik a magyarnál olcsóbb ukrán mézet.
Méhészként az Aranynektár mézfelvásárlója volt a miniszter
A lapnak több névtelenül nyilatkozó méhész is egyöntetűen állította, hogy szerintük az ukrán méz importtilalmának eltörlése azért történt, mert Nagy István agrárminiszter jóban van a legnagyobb magyarországi mézcsomagoló vállalkozással. A politikus valóban elég könnyen összeköthető az egyik nagy mézes céggel.
Az 1967-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében született Nagy István 2014 júniusától 2018 májusáig a Földművelésügyi Minisztérium (a mai Agrárminisztérium elődje – a szerk.) államtitkára volt, és 2018 májusa óta agrárminiszter az Orbán-kormányban. 1992-ben Mosonmagyaróváron diplomázott agrármérnökként, és állítása szerint egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni a méhészkedéssel, amit egyébként már gyerekkorából ismert, mert egyik nagyapja is ezzel foglalkozott.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára telefonál az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 30-án. - Forrás: MTI/Máthé Zoltán
„Későbbi meghatározó élményem, amikor egyetemistaként Mosonmagyaróvár belvárosában sétálgatva, megálltam egy újságosbódé előtt, és megpillantottam a Méhészet szaklapot. A nagyapám, a tanya, a méhes és a mézes kenyér jutott eszembe. A lapot megvásároltam, elolvastam és valahol legbelül azt éreztem, hogy én is méhész leszek. A szaklapban hirdettek egy aranykalászos méhész gazdatanfolyamot, amire azonnal jelentkeztem” – mondta egy 2014-es interjúban a Méhészet magazinnak, államtitkári kinevezése után pár hónappal.
Nagy István ekkor azt is elmesélte, hogy ő alapította meg az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) mosonmagyaróvári szervezetét, és évekig az elnöke is volt. Az interjúban emellett arról is beszélt, hogy később a méhészkedés másik oldalával is megismerkedett:
Ennek az időszaknak az emlékét a mai napig őrzi a Méhészet című magazin 2008 júniusi száma is, amelyben az Aranynektár hirdetésben sorolja a felvásárlóit, köztük a mosonmagyaróvári Nagy Istvánt (a pontos címet és telefonszámot kitakartuk mindenkinél).
Forrás: 2008, Méhészet/Arcanum
Nagy István a lap megjelenése idején, már 2006 ősze óta Mosonmagyaróvár alpolgármestere volt. Két évvel az aranynektáros hirdetés megjelenése után, 2010 áprilisában eggyel feljebb lépett: a Fidesz-KDNP színeiben indulva a mosonmagyaróvári térség országgyűlési képviselőjévé választották, 2010 őszén pedig az önkormányzati választáson a település polgármestere lett a szavazatok bő 41 százalékával.
Ezután kiszállt a helyi politikából és átlépett az országosba: 2014 tavaszán ismét megválasztották Mosonmagyaróvár országgyűlési képviselőjének, majd júniusban jött az államtitkári kinevezése. Nagy államtitkári ciklusának végén, 2018 tavaszán az Aranynektár Kft. tulajdonosa, Takács Ferenc Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Az elismerést Nagy István főnöke, az akkori földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor adta át részére.
Takács Ferenc állami kitüntetése 2018-ban - Forrás: Méhészet/Arcanum
Nagy István 2018-as újraválasztását követően az agrárminiszteri posztot kapta Orbán Viktortól, amit a 2022-ben alakult új kormányban is rábízott a miniszterelnök, miután Nagy az országgyűlési választáson ismét parlamenti mandátumot szerzett.
Áder János köztársasági elnök (j), Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Nagy István agrárminiszter az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018. május 18-án. - Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Államtitkárként a gépsor-avatón
Miután Nagy István 2014-ben kormányzati pozícióba került, sokszor kommunikálta a méhek, a méhészek, a méhészet és a méz fontosságát. Államtitkári kinevezése után néhány hónappal, 2014 október közepén például bejelentette, hogy a következő években több fejlesztési forrás jut az ágazat fejlesztésére, elsősorban a technológia és az eszközök korszerűsítésére.
Mindezt Dunavarsányban mondta Nagy, a hivatalos tudósítás szerint „egy mézcsomagoló családi vállalkozás új gépsora átadása alkalmával”. A vállalkozás pedig nem más, mint Nagy régi ismerőse, az Aranynektár Kft. volt, amely a kormányzati honlapon elérhető beszámoló szerint „saját forrásból 350 millió forintos beruházást hajtott végre”.
Ennek keretében „kifejlesztettek egy olyan gépsort és hozzá laboratóriumot, amellyel akár 300-400 kilogrammos tételekben is elkülönítve tudják egy adott termelő mézét egyedi címkével ellátott üvegbe vagy műanyag flakonba tölteni”.
Nagy István az Aranynektár Kft. új gépsorának átadásán 2014 októberében. - Fotó: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba
A cég tulajdonosa, Takács Ferenc épp egy évvel korábban, 2013 őszén a Hvg.hu-nak mesélt arról, hogyan változott az Aranynektár profilja az évek során. Elmondta a lapnak, hogy kezdetben a cég forgalmának többségét „a hordós értékesítés adta, a csomagolt értékesítés legfeljebb 20-30 százalékot tett ki”, majd megváltoztak az arányok.
„2008-ig ami belefért, nyomtuk ki a csövön, akkor azonban váltottunk, nagyon visszavettünk a mennyiségből, és a minőségi, kis kiszerelésű csomagolt méz lett a fő profil” – mondta a cégvezető akkor a lapnak, és hozzátette, hogy „addig nagyon sok különleges mézet bezúztak a vegyes virágmézbe (…), ám amióta üzembe állítottak egy úgynevezett rugalmas gyártósort (amivel akár csak egy raklapnyi terméket is lehet készíteni), gyakorlatilag bármilyen igényt ki tudnak elégíteni”.
Az Aranynektár Kft. új mézfeldolgozó üzeme Dunavarsányban 2007. szeptember 19-én. - Forrás: MTI/Beliczay László)
Miniszterként a brüsszeli tüntetésen
Nagy István első miniszteri kinevezését követően, 2019 novemberében megalakult az Európai Méhekért Egyesület. A szervezet elnöke a kormányzati honlapon elérhető beszámoló szerint „a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Kína hatalmas mennyiségben értékesít cukorszirupból előállított készítményt, és ennek jelentős része Európába jut anélkül, hogy annak eredetét a csomagoláson feltüntetnék. A belföldi élelmiszerláncokban a magyar eredetjelölésű, olcsó utánzatok is megjelentek, becsapva a vásárlókat, és ellehetetlenítve a méhészeteket – hangsúlyozta. Az érdekképviseletet – tette hozzá – nem csak a piacvédelem indokolja, hanem a drámai mértékű környezetpusztulás is”.
A szervezet elnöke nem más, mint Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. tulajdonosa, a megalakulást bejelentő sajtótájékoztatón pedig részt vett Nagy István agrárminiszter is. A tárcavezető „a rendezvényen a kormány támogatásáról biztosította” az egyesületet, tagjait pedig „arra kérte, hogy más országokban is hívják föl a döntéshozók figyelmét a méheket és a méhészeteket fenyegető kihívásokra”.
Forrás: 2019, Méhészet/Arcanum
Néhány hónappal később, 2020 januárjában az egyesület tüntetést szervezett Brüsszelben. A demonstráción megjelent és nyilatkozott Nagy István agrárminiszter is, aki arról beszélt, hogy „az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából származó műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket”. A miniszter a támogatásáról biztosította a tiltakozó méhészeket.
Forrás: 2020, Magyar Hírlap / Arcanum
Ez a kezdeményezés egyébként hosszú idő alatt ugyan, de végül sikerrel járt: a miniszter 2023 decemberében jelentette be, hogy „hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát”.
Nagyvonalú állami támogatás
Az Aranynektár Kft.-t 1989-ben megalapító Takács Ferenc több éve már a Fulmer vezetéknevet (is) használja nagyapja tiszteletére, aki Somogy megyei, elismert méhész volt. A Hvg-nek fentebb említett fejlesztéshez a cég 324 millió forint európai uniós támogatást kapott 2006-ban, a második Gyurcsány-kormánytól.
A projekt hivatalos neve „Fejlesztés a fogyasztói csomagolású méz színvonalának emelésére, értékesítési arányának növelése érdekében” volt, és a megítélt EU-s pénz a beruházás költségének 35 százalékát fedezte. A Fidesz-kormány azonban még bőkezűbben támogatta a céget.
2020 őszén, amikor már Nagy István volt az agrárminiszter, a kormány 58 millió forint uniós támogatást ítélt meg a cég termelési kapacitásának fejlesztésére. A beruházás összköltsége bő 83 millió forint volt, aminek 70 százalékát fedezte az EU-s pénz.
Két évvel később, 2022 végén közel 1 milliárd forintnyi uniós forrást kapott a dunavarsányi mézüzem: a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre a kormány 970,4 millió forint EU-s támogatást adott. A mézfeldolgozó átadásán természetesen jelen volt Nagy István agrárminiszter, aki hangsúlyozta, hogy „a méhészeti ágazat támogatása, illetve a méhtartási kedv megfelelő szinten tartása az agrártárca és a kormány stratégiai érdeke”.
Majd kicsit később a miniszter arról beszélt, hogy a cég által elnyert támogatás „további lehetőségeket nyit nemcsak a vállalkozás magyarországi fióktelepe számára, hanem a magyar vidék számára is”.
Nagy István agrárminiszter és Takács/Fulmer Ferenc 2022. november 18-án a dunavarsányi mézfeldolgozóban a 921 milliós támogatói oklevéllel. - Fotó: Bóna Zoltán fideszes OGY-képviselő Facebook-oldala
Arról nincs információ a kormányzati honlapon, hogy mekkora volt a beruházás összköltsége, és mekkora részét fedezte a kormány által odaítélt közel 1 milliárd forintnyi támogatás. Érdekesség viszont, hogy mintha a dátumokkal lenne egy kis kavarodás. A támogatási kérelem dátumaként ugyanis 2021. augusztus 30. szerepel, a támogatás megítélésének napja 2022. november 11. (bő egy évvel később), viszont Nagy István agrárminiszter 2022. november 18-án vett részt a feldolgozó átadásán.
Vagyis kereken egy héttel azután, hogy a kormány odaítélte a pénzt a cégnek, már meg is történt a támogatott fejlesztés felavatása – vagy legalábbis úgy tettek.
Szalagátvágás a dunavarsányi üzemben 2022. november 18-án. - Fotó: Agrárminisztérium/Fekete István – Facebook/Nagy István
Az Aranynektár Kft. éves nettó árbevétele 2016-tól 2022-ig 500-650 millió forint között alakult, az adózott eredménye pedig 17 és 360 millió forint között mozgott ebben az időszakban. A cégadatbázis szerint 79 fővel működő vállalkozás két legjövedelmezőbb éve 2017 és volt 2021 volt: ekkor 238,5 millió és 354,6 millió forint hasznot termelt. Ezzel szemben 2022-ben nettó 577,4 milliós forgalomból mindössze 17,8 millió forint eredményt ért el. A 2023-as beszámolók leadási határideje idén május vége, ezért a cég tavalyi mérlegéről még nincsenek nyilvánosan elérhető adatok.
Az Aranynektár dunavarsányi székhelyére bejegyzett másik cég, a közel 1 milliárdos támogatást kapó FULMER GmbH. Magyarországi Fióktelepe nevű vállalkozás nagyságrendekkel sikeresebb. A cégadatbázis szerint 34 fővel működő cég éves nettó forgalma 2018-2022 között 4,5 és 7 milliárd forint között volt, az adózott eredménye pedig a leggyengébb évben is 127 millió forint lett. Két éve különösen jól sikerült: 2020-ban 978 millió, 2021-ben pedig 1,1 milliárd forint profitot termelt.
(Erdélyi Katalin/Átlátszó)
