Kartellezés miatt bukott korábban a vállalkozás.
Kartellezés miatt megbukott vállalkozás volt a kivitelezője annak a kerékpárútnak, amelynek a Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti egyik szakasza a Bodrogba omlott. A kivitelező azt állítja, vis maior történt, az állami közútkezelő viszont úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem adott ilyen szakvéleményt.
Több száz millió forintos kár keletkezhetett azzal, hogy a Tokaj–Bodrogkeresztúr kerékpárút egyik szakasza beomlott a Bodrogba. A botrány a napokban pattant ki, de a helyi sajtó már az útszakasz átadása után, tavaly ősszel beszámolt róla, hogy a bicikliút menti területen megcsúszott a rézsű, a csuszamlás miatt forgalomkorlátozást kellett bevezetni, egyúttal védfalépítési munkálatokba is kezdtek. A többek állítása szerint vis maiornak minősített helyzet ráadásul részben az állami kezelésben lévő országos mellékutat is érintette.
Az 5,5 kilométeres kerékpárútszakasz építését a Mento Környezetkultúra Kft. nyerte el a négy önkormányzat – Tokaj, Bodrogkeresztúr, Mád és Tarcal – által közösen kiírt közbeszerzési pályázaton. Nem egyszerű aszfaltozásról volt szó, speciális munkákat kellett elvégezni a rézsűmegtámasztáshoz, a partbiztosításhoz. A miskolci vállalkozás a munkát – közbeszerzések esetében ritkaság – az előzetesen becsült nettó 729 millió forintos árnál olcsóbban, nettó 699,5 millió forintért vállalta. A szerződést tavaly márciusban kötötték meg, a problémák pedig már a tavaly júniusi átadás körüli napokban jelentkeztek, majd a kerékpárút egy szakaszon lényegében a Bodrogba omlott.
A kivitelező szerint a közút csúszott meg előbb, de a közútkezelő cáfolja ezt
Az egyelőre nem világos, hogy mi okozta a kerékpárút beomlását. A bicikliút mellett egy országos közút is halad, melyen szintén repedések jelentek meg. A szereplők egy része most azt állítja, hogy az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében álló útszakasz korábban sérült meg, mint a bicikliút, és a két esemény összefügg.
Az ügy már a bodrogkeresztúri önkormányzat októberi közmeghallgatásán is szóba került. A jegyzőkönyv szerint Rozgonyi István polgármester közölte, hogy miután a kerékpárutat a műszaki ellenőr átvette, pár nappal később az látszott, hogy „megtört az út”, és „gyakorlatilag 100 méter hosszan leszakadt az egész.” A polgármester egy hónapra rá képviselő-testületi ülést hívott össze az ügy tisztázására. Erre meghívták a kivitelező Mento Kft.-t, a tervezésért felelős Közműterv-M93 Kft. és a HQC Mérnökiroda Kft. képviselőjét, valamint Hagymási Gyula projektmenedzsert, ők azonban távol maradtak az üléstől. A Mento Kft. levelet küldött az önkormányzatnak, melyben Hercsik István ügyvezető a Magyar Közút Zrt.-re igyekezett hárítani a felelősséget. Hercsik azt írta:
Az elkészült kerékpárút (…) a közút kerékpárút felé eső sávjának suvadása miatt súlyosan megsérült, azt a közútkezelő a közút érintett szakaszával együtt lezárta, és az esemény okának vizsgálatát szakértő bevonásával megkezdte.
Hercsik úgy fogalmazott: „ismereteik és álláspontjuk” szerint az általuk kivitelezett és átadott kerékpárút sérülése a közút sérülésével összefüggésben alakult ki, és „amennyiben az információik helyesek”, a Magyar Közút az esetet vis maiornak minősítette.
A 24.hu megkereste a Magyar Közút Zrt.-t, ám válaszukból egészen más kép bontakozott ki. A kezelésükben álló országúton keletkezett repedések voltak a későbbiek, vagyis szerintük a kerékpárút nem a közút „suvadása” miatt sérült meg. Ráadásul – mint írták – Hercsik állításával szemben szakértői vizsgálatot sem rendelhettek el, mert „a kerékpárút suvadása nem közúti területen történt.” A közútkezelő a miskolci kukakirályként is emlegetett Hercsik vis maiorra hivatkozó állítását sem tudta megerősíteni.
A kerékpárút beszakadása később részben érintette az általunk üzemeltetett országos utat is. Mivel a kerékpárút suvadása nem közúti területen történt, ezért társaságunk nem rendelhetett el szakértői vizsgálatot
– áll a közútkezelő lapunknak küldött válaszában.
A Magyar Közút arról is tájékoztatott, hogy külön elrendelés alapján megterveztette a közút és a kerékpárút helyreállítási munkáit. Vagyis – írták – nem vizsgálatra, hanem a helyreállításhoz kapcsolódó tervezési munkára kaptak megbízást. Jelenleg még tart a tervek engedélyeztetési eljárása, ezt követően a szükséges források biztosítása esetén lehet elindítani a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást – vetítette előre a közútkezelő, hozzátéve, az sem dőlt még el, hogy ki végzi a helyreállítást.
Hercsik Istvánt telefonon értük el, hogy az ügy részleteiről kérdezzük, de teendőire hivatkozva írásban ígért választ. A cég később levelet küldött szerkesztőségünknek, ebben Hercsik asszisztense azt írta: a vezetők távolléte miatt érdemben majd a jövő héten tudnak válaszolni kérdéseikre.
Posta György, Tokaj polgármestere annyit nyilatkozott lapunknak, hogy a kerékpárút az út mellé épült, és az „út volt az, ami először megcsúszott”. Arra a felvetésünkre, hogy a Magyar Közút Zrt. ennek éppen az ellenkezőjét állítja, nem reagált. A polgármester kérdésünkre elmondta, a történtek okának feltárása folyamatban van, arról azonban, hogy ki folytat vizsgálatot és az milyen szakaszban van több mint fél évvel az omlás után, nem árult el részleteket.
Kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) is, hogy megtudjuk, folytattak-e vizsgálatot az ügyben, és az milyen szakaszban van, esetleg meg tudnak-e nevezni felelősöket. Azt is tudakoltuk, mekkora költséggel jár majd a helyreállítás, és ki fogja viselni ennek a költségét. Az ÉKM sajtóirodája kérdéseinkre úgy válaszolt: „A teljes Tokaj-kör 19 km hosszú. A fejlesztés több ütemben az érintett települési önkormányzatok, a Magyar Turisztikai Szövetség és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (jogutódja az Építési és Közlekedési Minisztérium) beruházásában valósult meg. A kérdésükben szereplő szakasz a tokaji önkormányzat beruházásában épült, így a szakaszról az önkormányzat tud információt adni.”
Anonim bejelentőrendszer és versenyjogi képviselő kellett a bűnbocsánathoz
A Mento Kft.-ben érdekelt Hercsik István Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként is emlegetik. De a kukaüzleten kívül az útépítésben és egyéb infrastruktúraépítésben is viszi a nagy értékű közbeszerzéseket. A Mento Kft. azonban rajtavesztett: uniós pénzekből megvalósított hulladékgazdálkodási közbeszerzések során kartellezésen kapta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több más céggel egyetemben. A versenyhivatal azt állapította meg, hogy a cégek egyeztették árajánlataikat, illetve előre meghatározták a nyertes vállalkozást, ezért összesen 860 millió forint bírságot rótt ki rájuk 2019 végén.
A kőkemény kartell miatt a legnagyobb büntetést – 307 millió forintot – a Mento Kft. kapta.
A cég fellebbezett, elment egészen a Kúriáig, de a bíróság nem mentette fel a kartellezés vádja és a bírságfizetés alól.
Nem csoda, hogy a Mento szabadulni akart a következményektől. A főszabály ugyanis az, hogy a kartellezés miatt elmarasztalt cégeket ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokból – ezt írja elő a közbeszerzési törvény abban az esetben, ha három évnél nem régebben meghozott, véglegessé vált versenyfelügyeleti határozat állapította meg a kartellezést, és emiatt bírságot róttak ki. A pályázók közötti piacfelosztást, összejátszást és ezzel az árak felsrófolását a versenyjog a legsúlyosabb jogsértések közé sorolja, tekintve, hogy a túlárazással az adófizetőket károsítják meg. Logikus szankció, hogy a kartellezésen kapott cégek további közpénzcsapolásra ne kaphassanak lehetőséget.
A kizárás azt jelenti, hogy a cég nem tehet ajánlatot közpénzes megbízásokra, de még alvállalkozóként sem szállhat ringbe, és alkalmasság igazolásában sem vehet részt, azaz referenciát sem nyújthat másik fél számára.
A kizárás úgy valósul meg, hogy a jogsértés megállapításával és a bírság kiszabásával érintett vállalkozások listáját a GVH feltölti az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvántartásai közé, így az bárki számára hozzáférhető. Innentől a közbeszerzési eljárásokat kiíró ajánlatkérők felelőssége, hogy eljárásaik során a kizáró ok fennállását ellenőrizzék – fogalmazott a GVH egy korábbi megkeresésünkre.
Adódik a kérdés, hogyan lehetséges, hogy 2022 márciusában a Mento mégis megnyerte a Tokaj–Bodrogkeresztúr közötti kerékpárút megépítését? A kartellügy súlyosnak látszott, legalábbis a GVH a kiszabható legnagyobb bírságot rótta ki, és a büntetésen nem enyhített a bíróság sem.
A kartellezés miatt jogerősen elmarasztalt vállalkozásoknak azonban nyitottak egy kiskaput a közbeszerzési törvényben: mentesítést kérhetnek úgynevezett öntisztázási eljárás keretében.
Ezt tette a Mento Kft., az erről szóló határozat itt olvasható.
Az öntisztázásra vonatkozó kérelmeket a Közbeszerzési Hatóság (KH) bírálja el, előtte kell igazolnia az érintett cégnek a megbízhatóságát. Vagyis azt, hogy
- a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt – a károsult által elfogadott mértékben – megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt,
- az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit,
- illetve olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, mely alkalmas a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.
A konkrétumok nagy részét kitakarással elfedő határozatból úgy fest, hogy a Mento a bírságot befizette, és – amennyire a sok fekete sor között következtetni lehet – közös megegyezéssel megvált az egyik dolgozójától. Ezt személyi intézkedésként el is fogadta a hatóság. Szervezeti intézkedésként pedig akceptálta a cégnél megtartott oktatásokat, a kialakított anonim bejelentőrendszerről és a versenyjogi képviselő kinevezéséről szóló ügyvezetői utasítást. Vagyis
akármilyen szigorú büntetést is rótt ki a GVH, és hagyta azt helyben a bíróság, a Közbeszerzési Hatóság 2020. augusztusi döntésével visszaengedte a közpénzek közelébe a Mento Kft.-t.
(24.hu)
