Emmanuel Macron francia elnök a héten bejelentette, hogy támogatja Petr Fiala cseh miniszterelnök ötletét, aki az EU-n kívülről szerezne be tüzérségi lőszereket Ukrajnának, miután az unió képtelen elegendő mennyiséget leszállítani a honvédő háborút vívó országnak.
Ez nagy eltolódás a francia elnök eddigi elveihez képest, aki az európai stratégiai autonómia miatt kizárólag csak Made in EU eszközöket szállított volna Kijevnek.
Még tavaly március végén döntöttek arról a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban, hogy az EU 12 hónapon belül az Ukrajna számára létfontosságú 155 mm-es tüzérségi lőszerből egymillió darabot leszállít egy közös lőszerbeszerzés keretében.
A terv három pillérből épült fel, amire összesen 2,5 milliárd eurót különített el az Európai Bizottság: az Európai Békekereten (EPF) keresztül a tagállamok az eddig átadott készleteiket összesen egymilliárd euró értékben pótolhatták; további egymilliárd eurót költöttek közös lőszerbeszerzésre; 500 millió euróval pedig a lőszereket szállító tagállamok védelmi iparainak a kapacitását növelték.
Ugyanakkor hiába született meg a politikai döntés, a valóság rendkívüli mértékben átírta e terveket. Arról már novemberben is írt az Index, hogy a közös lőszerbeszerzés és -szállítás rosszul áll – addig összesen 300 ezret sikerült leszállítani. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy A MINDJÁRT MÁRCIUSBA FORDULÓ NAPTÁR ELLENÉRE MÉG AZ ÖTVEN SZÁZALÉKOT SEM ÉRTE EL A KÖZÖS EU-S LŐSZERSZÁLLÍTMÁNYOK MÉRTÉKE.
Annak ellenére, hogy a háromlépcsős tervet kiötlő Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője még novemberben bizakodóan kijelentette, hogy az EU teljesíteni fogja ezen vállalását, január végén már arról beszélt, ennek csak a felét fogja tudni teljesíteni határidőre.
A tagállamok által közölt számok szerint eddig összesen 355 ezer darabot adtak át az ukrán hadseregnek, és az EU úgy számol, március végére elérhetik az 524 ezret, és csak a 2024-es év végére teljesíthetik a 2024 márciusára tervezett egymilliót, a jelenlegi becslések szerint valamennyivel több mint 1,1 millió darabot. Igaz, mint arra az Euractiv felhívja a figyelmet, ebbe nem számítanak bele a különböző tagállamok és a honvédő háborút vívó Ukrajna között bilateriális szerződésekből fakadó szállítmányok, amik általában nem nyilvánosak.
Kevés lőszer, alacsony kapacitás
Márpedig Ukrajnának nagy szüksége van a tüzérségi lőszerekre, hiszen anélkül nehezen tudja fenntartani a tűzerejét – igaz, az ukrán tüzérség így is jóval alacsonyabb kapacitáson működik, mint az orosz, lévén hogy kevesebb a rendelkezésre álló lőszer.
Míg február elején Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter arról beszélt, Ukrajna „lőszeréhségben” szenved, és nem képes normálisan védeni a közel ezer kilométer hosszú frontvonalát Oroszországgal szemben, addig a hétvégén már arra mutatott rá, hogy a még beígért és meg is érkező eszközök csak késve érnek célba.
EMIATT KIJEV IS FELPÖRGETTE TÜZÉRSÉGILŐSZER-GYÁRTÁSÁT, AZONBAN MÉG ÍGY IS RENDKÍVÜL KITETT AZ ADOMÁNYOKNAK.
A helyzetet a Politiconak még a hónap elején, a front egyik állásában szolgálatot teljesítő ukrán katona úgy mutatta be, hogy egy nap átlagosan 15 tüzérségi lőszert használnak el, de vannak napok, amikor százat, vagy akár egyet sem, miközben az oroszok ennek az öt-tízszeresét tüzelik el a háborúban, ezért is vette át a kezdeményezés szerepét Oroszország, hiszen tüzérségi támogatás nélkül nehéz támadó műveletet végrehajtani a fronton.
RÁADÁSUL AZ UKRÁNOK HELYZETÉT SZINTÉN NEHEZÍTI, HOGY A NYUGATI ORSZÁGOKTÓL ÉRKEZŐ TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁBAN NEM ÉRKEZNEK MEG IDŐBEN.
Az EU által ígért egymillió darab tüzérségi lőszer legyártásának lassúsága mellett az Egyesült Államok is csak későn szállítja le a megígért eszközöket. Ennek oka, hogy a Képviselőház a Republikánus Párt szélsőjobboldali része, a Freedom Caucus ellenkezése miatt el se tudja fogadni a Joe Biden amerikai elnök és a Pentagon által belebegtetett támogatásokat, amik így már régóta húzódnak.
Eközben Oroszország eleve több lőszert tüzel el naponta, és jóval több utánpótlással rendelkezik, mint Ukrajna, igaz, ott sem teljesen működik minden olajozottan: a szovjet időkben felhalmozott készletek lassan kifogynak, amiket a gyártáskapacitás növelésével, illetve nyugati információk szerint Iránból és Észak-Koreából érkező szállítmányokkal próbálnak pótolni – a bizonyítékok ellenére utóbbi két ország tagadja a háborúban való részvételét.
Új tervek, új beszerzések
A lőszerhiányt nem kizárólag az ukrán vezetés kommunikálja az Európai Unió felé, hanem az EU is érzékeli azt. Emmanuel Macron francia elnök ezért a héten több országgal – többek között az Egyesült Királysággal, Németországgal, Észtországgal és a Cseh Köztársasággal együtt tartott konferenciát Párizsban arról, hogyan lehetne növelni az Ukrajnának szánt támogatások és lőszerek mértékét.
Ugyan a legtöbb lapban a francia elnök azon gondolatát emelték ki, hogy Macron nem zárta ki a nyugati katonák Ukrajnába való küldését bilateriális úton, azonban Ukrajna számára a legfontosabb eredmény, hogy PÁRIZS HAJLANDÓ FELADNI EDDIGI POLITIKÁJÁT, MISZERINT KIZÁRÓLAG MADE IN EU TERMÉKEKET SZÁLLÍTANAK UKRAJNÁBA.
A közös lőszerbeszerzés után Párizs az akkor még Mateusz Morawiecki vezette Varsóval, illetve Berlinnel is összetűzésbe került, mivel Macron azt szerette volna, ha a közös lőszerbeszerzésre költött 2,5 milliárd euró egésze az Európai Unió területén belül maradna, miközben Varsó és Berlin azt szerette volna, hogy a gyorsabb szállítás miatt unión kívüli szereplőket is bevegyenek.
Petr Fiala cseh miniszterelnök a konferencián prezentálta, hogy a világon jelenleg 800 ezer tüzérségi lőszert tudnának vásárolni, ami rendkívül nagy segítséget jelenthetne Ukrajnának. Azonban az összesen 1,4 milliárd euróra rúgó számlát Prága egyedül nem tudná fedezni, ezért ahhoz más országok csatlakozását is várják – Macron a sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Párizs is részt vesz ebben a kezdeményezésben, mivel az egyetlen cél, hogy hatékonyan segítsék az ukránokat.
Az országok küldöttei most vizsgálják ennek a lehetőségét, és sajtóhírek szerint tíz napon belül döntenek a kérdésben. (Index)
