Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe.
És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják. - írja a hvg.hu
A közelmúltban a Pénzügyminisztérium kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) módosítási tervezethez kiadott véleményéből. A módosítás kiterjedne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóságnak feladataira, illetve az MNB felügyelőbizottságának jogköreire.
A bevezetni tervezett egyik új szabály szerint a felügyelőbizottság, illetve a felügyelőbizottság felhívására az MNB belső ellenőrzési szervezete jogosult ellenőrizni az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, az MNB által létrehozott alapítvány, valamint az MNB által létrehozott alapítvány többségi tulajdonában álló gazdasági társaság gazdálkodását.
Feltárulna a Pallas Athéné-birodalom
A jegybank felügyelőbizottsága hat tagból áll, ebből kettő a pénzügyminiszter (jelenleg Varga Mihály) embere, az egyik a képviselője (jelenleg Banai Péter Benő államtitkár), a másik a miniszter szakértője (Asztalos Viktor József). A testület négy tagját az Országgyűlés választja, az elnök a fideszes Papcsák Ferenc, a maradék három tag: Madarász László (Fidesz), Szényei Gábor (KDNP), Nyikos László (Jobbik).
Mint látható,
a felügyelőbizottságban szinte kizárólag Varga Mihály és a Fidesz emberei ülnek, tehát a testület hatáskörének bővülése a kormány/párt MNB fölötti hatáskörének szélesedését jelentené.
A hatályos szabályok szerint a felügyelőbizottság nem ellenőrizheti a jegybank alapvető és egyéb feladataival kapcsolatos működését, se az ezekhez kapcsolódó cégeit. Idetartozik a monetáris politika, a pénzügyi közvetítőrendszer működtetése, a szanálási hatósági feladatok stb. Ez elvileg az új szabályok szerint sem változna – ennek egyértelműsítésére az EKB a tervezet szövegének pontosítását kérte.
A felügyelőbizottság ellenőrizhetné viszont a jegybank közvetlen tulajdonában álló mindenféle egyéb céget, illetve a jegybank Pallas Athéné alapítványát és annak cégeit.
A jegybank alapítványairól mára könyvet lehetne írni, kezdve a feltőkésítésükkel („elvesztette közpénz jellegét”), különféle ingatlanbizniszeiken át az általuk osztogatott támogatásokig, könyvkiadásig stb. Itt most legyen elég annyi, hogy a Pallas Athéné-birodalom Matolcsy György botrányoktól nem mentes, jegybanki, s így állami forrásból megvalósított szerelemprojektje, kedvenc játékszere. Efölött nyerne ellenőrzést a felügyelőbizottság – vagyis a kormány/párt.
A felügyelőbizottság döntéseket vétózhatna meg
A módosítással az igazgatóság (Matolcsy György elnök és alelnökei) feladatkörébe kerülnének az egyéb feladatokkal kapcsolatos döntések. Idetartozik a szanálási hatósági működés, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete, a békéltetői tevékenység.
Azzal a feltétellel, hogy a határozatokról negyedévente tájékoztatni kell a felügyelőbizottságot, a tevékenységről évente kell tájékoztatást adni. Egy meghatározott összeget meghaladó kiadással járó döntéseket pedig csak a felügyelőbizottság előzetes engedélyével lehet végrehajtani. Ez valójában megint csak a felügyelőbizottság jogköreit növeli jelentősen.
A Christine Lagarde elnök által jegyzett vélemény hangsúlyozza, hogy az MNB függetlenségét biztosítani kell, egyfelől alapvető és jogszabályilag meghatározott egyéb feladatai tekintetében, a felügyelőbizottság jogköreinek bővülése ezt nem fenyegetheti. Másfelől a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében is biztosítani kell az MNB függetlenségét.
„Ami a felügyelőbizottság azon javasolt hatáskörét illeti, hogy az igazgatóságnak az MNB alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladó kiadással járó, az MNB egyéb feladataival kapcsolatos döntéseihez a felügyelőbizottság előzetes engedélye szükséges, az EKB hangsúlyozza, hogy ez a jog nem hozhatja az MNB-t olyan helyzetbe, amely bármilyen módon veszélyezteti a KBER feladatkörébe tartozó valamely feladat független ellátására való képességét.
A nemzeti jogszabályoknak – az önkényes értelmezést lehetővé nem tevő módon – biztosítaniuk kell a központi bank függetlenségét
a KBER-hez kapcsolódó célkitűzéseinek elérése és a KBER-hez kapcsolódó feladatainak ellátása érdekében” – írja az EKB.
A megfogalmazás alapján az EKB a hozzá kontrollra megküldött szöveget minimum aggályosnak tartja, amennyiben „önkényes értelmezést” tesz lehetővé azzal kapcsolatban, mely döntésekhez kell a felügyelőbizottság jóváhagyása, és melyekhez nem.
Előbb kellett volna konzultálni, aztán törvénykezni
Az EKB a fentieken túl még egy változást véleményezett, amely bevezeti a deviza egységes államkincstári számlát, amelyet a jegybank vezet. (Az államkincstárnak forint számlája van a jegybanknál, deviza eddig nem volt.) A számlán tartott pénz után a jegybank „piaci” kamatot fizet a központi költségvetésbe, „e kamat megállapítása során tiszteletben tartja a monetáris finanszírozás tilalmát”. Vagyis azt, hogy a jegybank nem finanszírozhatja a költségvetést, tehát
szélsőséges példával élve nem adhat a piacit meghaladó, mondjuk 20 százalékos kamatot a kincstári betétre,
ezzel a saját vesztesége terhére forráshoz juttatva a költségvetést.
A jegybanknál vezetett kincstári devizaszámla a jegybanktörvény és az államháztartásról szóló törvény már elfogadott módosításának része. Ezt az EKB némileg nehezményezi, az uniós szabályok szerint ugyanis ebben a kérdésben konzultálni kellett volna az EKB-val, méghozzá úgy, hogy a véleményét figyelembe lehessen venni a jogalkotás során. Egy már elfogadott törvénymódosítás esetében ez nyilván nem nagyon megy.
Az MNB-ről szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény elfogadott módosításairól azok elfogadása előtt kellett volna konzultálni az EKB-val
– dorgál az EKB.
A központi jegybank szerint a devizaszámla vezetése nem aggályos, adva, hogy a jegybank nem adhat rá a piacinál magasabb kamatot – itt azért felhívják a figyelmet a monetáris finanszírozás tilalmával kapcsolatos EKB-részletszabályokra. (hvg.hu)
