Körülbelül 50 hektár az a birtokméret, amely már értelmezhetően tisztességes megélhetést biztosít Magyarország egy családi gazdaság számára – erről beszélt a Magyar Hang Reptér című podcastjában Raskó György.
Az agrárközgazdásszal, mezőgazdasági nagyvállalkozóval az uniós agrárpolitika problémáiról, a mezőgazdaság globális versenyképességéről beszélgettünk, illetve arról, hogy vajon a globális versenyben hol áll Európa, milyen lehetőségei vannak, és hogy a jelenlegi uniós agrártámogatási rendszer mennyiben segít, vagy például mennyiben kényelmesíti el az uniós gazdákat?
Ebben a koordinátarendszerben azt is górcső alá vettük, milyen nehézségekkel küzd a magyar agrárszektor. Raskó György arról beszélt, az elmúlt évtizedekben egy pár terményre szűkült a magyarországi termelés, a gazdák a lehető legkisebb munkabefektetést igénylő növényeket termesztik, így szinte csak gabonát vetnek a földekbe. Ezzel párhuzamosan eltűnt a kertészkedés, leépült a gyümölcs- és zöldség ágazat, az állatállomány a többszöröségre zsugorodott, ma alig akar valaki állatot tenyészteni, mert az gyakorlatilag a hét minden napján állandó felügyeletet és munkát jelent. Ez, már hogy az állattenyésztéssel nem nagyon akarnak foglalatoskodni, a nagyobb agrárgazdaságokra, cégekre is jellemző. Ott – Raskó szerint – szinten tartják az állományt, de semmi több. Az állattartással egyébként nemcsak Magyarországon, de az EU több tagállamában is hasonló cipőben jár.
Az agrárközgazdász arról is beszélt, hogy ma egy átlagos gazdacsalád nem olyan, mint amilyennek elképzeljük. A legtöbben egykori téeszes vezetők, korábbi vezető beosztású agrárszektorban dolgozók, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és akiknek a feleségeik ugyancsak diplomások, de sok esetben ők nem a mezőgazdasággal foglalkoznak. Többségük pedig ráállt a gabonára, és ha tehetik „azonnal lecsapnak a megvásárolható földekre, ahol ugyancsak jórészt gabonatermelésbe fognak” – mondta az agrárközgazdász. Raskó szerint a szomorú valóság pedig az, hogy „sok magyar gazda inkább a Maldív- meg a Seychelle-szigetekre megy, ahelyett, hogy fejlesztene”.
Műsorunkan mindezek mellett arról is beszéltek, miért drágább a magyar zöldség, mint a lengyel, a spanyol vagy az olasz?
Tényleg a nagy agrármultik söprik be az agrártámogatások jó részét?
Mekkora uniós támogatásban részesülnek a magyar gazdák, vagy épp Csányi Sándor OTP-vezér és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárvállalatok?
Mennyire átgondolt a „zöld átállás” az agrárszektorban?
Miért tüntetnek a gazdák Nyugat-Európában és miért Kelet-Európában?
Mezőgazdasági szempontból mi lenne a legöngyilkosabb politika az EU részéről?
Tényleg rossz minőségű és génmódosított az ukrán gabona?
A teljes beszélgetést alább tudja meghallgatni: