Tesla szegényen és magányosan halt meg, de máig rejtély, ami halála után a kutatási anyagaival történt. És hogy jön a képbe Donald Trump?
Nikola Tesla egyike volt a történelem valóban látnoki feltalálóinak – olyan felfedezések köthetőek hozzá, mint például a váltóáramú elektromosság és a vezeték nélküli kommunikáció korai koncepciója – amelyek komolyan meghatározzák a mai világunkat is. Tesla mégis egyedül és nyomorban halt meg 1943. január 7-én New Yorkban. A zseni utolsó éveit pénzügyi nehézségek és különc viselkedés jellemezte, a vég pedig tehát 86 éves korában, a Hotel New Yorkerben koszorúér-trombózis következtében érte őt utol.
Tesla életének kései szakaszában szinte teljesen visszahúzodott a nyilvánosságtól, miközben a megszűnt a munkáját övező, korábbi érdeklődés is. Miután elveszítette a rádió fejlesztéséért folytatott versenyt Guglielmo Marconival szemben, és látta, hogy a J. P. Morganhez hasonló pénzügyi támogatók lassanként kihátráltak mögüle, a feltaláló egyre inkább elszigetelődött. Viselkedése egyre kényszeredettebbé vált, sajátos szokásai voltak a tisztaság és a számmisztika terén. Ekkoriban szó szerint jobban érdeklődött a galambok, mint az emberek iránt, több időt is töltött a madarak társaságában, akiket gyakran etetett New Yorkban.
Tesla halála tehát szomorú és magányos volt, ám nem volt rejtélyes. A misztikum ugyanis a feltaláló halála utáni időszakot övezi, amely máig melegágya a különböző összeesküvés-elméleteknek. Ennek oka, hogy a feltaláló halálát követően az Egyesült Államok kormánya gyorsan lefoglalta Tesla összes jegyzetét és aktáit, amit a szállodai szobájában találtak. A pletykák szerint a kormány Tesla “halálsugára” és más lehetséges találmányai miatt aggódott ennyire.
Tesla ugyanis több forradalmi találmányról is beszélt, köztük egy részecskesugár-fegyverről, amely repülőgépek ezreit képes lelőni, és egy kompakt eszközről is, amely épületek lerombolására képes. A feltaláló állítása szerint a találmányait inkább a békére, mint a háborúra szánta, és ezek az eszközök az élete során csak a Szovjetunió részéről váltottak ki komolyabb érdeklődést.
Tesla örökségét John G. Trump, az MIT tudósa és Donald Trump volt elnök nagybátyja tanulmányozta: a lefoglalt anyagot ő értékelte ki. Trump Tesla feljegyzéseit spekulatívnak és filozófikusnak minősítette, amelyek nem tartalmaztak gyakorlati terveket az említett, ambiciózus találmányokhoz. Ezt követően az Egyesült Államok kormánya 1952-ben elküldte Tesla anyagait a feltaláló unokaöccsének, de akadt egy kis bökkenő: a kormány 80 dobozt foglalt le, az unokaöcs, Kosanović viszont ebből csak 60-at kapott meg.
Az tehát máig kérdés, hogy miért nem jött ki végül a matek: Marc Seifer, Tesla életrajzírója szerint elképzelhető, hogy a 80 doboz tartalma végül elfért 60 dobozban, de természetesen az sem zárható ki, hogy a kormány megtartott magának ezt-azt.
Tesla találmányainak a kérdése később a hidegháború idején tért vissza: az 1950-es és 1970-es évek között a kormány tisztviselői attól tartottak, hogy a szovjetek megszerezték Tesla komolyabb kutatásait, és ez a félelem része volt a Reagan-kormányzat Stratégiai Védelmi Kezdeményezésének – vagy a „Star Wars programnak” – 1984-ben.
Tesla hiányzó anyagaival kapcsolatos kutatómunka, beleértve az információszabadságról szóló törvényre hivatkozó 2016-os kérést, csak részben oldotta fel a rejtély fátylát – ekkor bár ugyanis az FBI több száz, Nikola Teslával kapcsolatos oldalt tett közzé, de azt nem tudni, hogy ezen kívül nem maradt-e valami, ami máig titkosítás alatt áll. (Allthatsinteresting)/Rakéta
