Igazából szűk kétmilliónyian tudják csak finanszírozni az egészséges táplálkozást és életmódot.
Napi egy alma az orvost távol tartja – ám ahhoz, hogy egészségesen étkezzünk, sajnos, sokkal több kell, mint egy alma. Sok zöldségre és gyümölcsre, könnyű húsokra, tejtermékekre, rostban gazdag pékárura van szükség. Az egész családnak. Mondani könnyű, kifizetni kevésbé az.
Az egészséges táplálkozásra elszánt ember számára a szupermarketben elég gyorsan változik a helyzet, ha megnézi, mi mennyibe kerül. A cukkini, brokkoli, padlizsán hármas helyett inkább a piros és a sárga krumpli kerül a kosárba, a teljes kiőrlésű zsömle, a rozskenyér és a korpás kifli helyett pedig jó lesz a vizes zsömle és a sajtos pogácsa is. Gyümölcsnek meg két alma, két narancs.
Az egészséges étkezés összességében sokkal többe kerül, mint az az étrend, amelyik pusztán a kalóriapótlást biztosítja (kiegészítve egy kis vigasztaló csokival vagy csipsszel). De mennyivel többe, mondjuk egy kétgyerekes család esetében?
Ennyibe
A kérdés megválaszolására összeállítottam egy kétgyerekes család heti menüjét, ami csupa rostdús, egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszerből áll. Ennek az alapja egy dietetikusok által összeállított mintaétrend, amelyet azonban valamelyest a realitásokhoz kellett igazítani; olyan ételekben gondolkodtam, amelyekről el is hihető, hogy rendszeresen elkészítik és megeszik azokat. A menüben benne van hét-hét reggeli, tízórai, uzsonna, vacsora és két ebéd – a gyerekek menzán esznek, a szülők pedig a munkahelyükön, így csak hétvégén van komolyabb főzés.
A reggeli teljes értékű étkezés. Barna kenyér, teljes kiőrlésű zsömle, tej, zöldség, felvágott, esetleg méz, halpástétom, a hétvégén rántotta. A tízórai és az uzsonna jellemzően valami gyümölcs, esetleg egy teljes kiőrlésű croissant vagy Túró Rudi, müzliszelet. A vacsora főként maradék, esetenként töltött zsömle, tojás, lecsó. A hétvégi menü lehet csirke, marha, esetleg sertés. A család nem veti meg a tradicionális ételeket, így kerül az asztalra gulyás is, nem diétáznak, csak odafigyelnek arra, hogy mit esznek. Heti egyszer halat is fogyasztanak. A köret krumpli helyett inkább egyéb zöldség, de persze a rizs is fogy.
Nem vettem bele a menübe olyan termékeket, amelyek drágák és könnyen nélkülözhetők, így sem avokádó, sem mangó nem kerül az asztalra. Nem számoltam különleges sajtokkal, a hal pisztráng és durbincs, nem pedig lazac vagy vörös tonhal. Nem tettem a kosárba édesburgonyát, édesköményt, endíviát, angol zellert, mángoldot, vagyis olyan zöldségeket, amelyek más, olcsóbb termékekkel helyettesíthetők. Nincs a menüben csoki, nasi, desszert, alkohol, luxuscikk. A menzás és a munkahelyi étkezést nem számoltam a menübe, az ettől teljesen független tétel.
Az árakat a KSH kimutatásából vettem; azoknál a termékeknél, amelyek nem szerepelnek a hivatal inflációs kosarában, az Aldi árait alkalmaztam – azért azt, mert Aldi mindenhol van, az árversenyben pedig az élen jár. Az akciókat nem vettem figyelembe, de mindig a legolcsóbb termék árát írtam fel. Mindez azt jelenti, hogy a család költését igyekeztem a lehető legalacsonyabb szintre belőni. A heti menü árát az egyszerűség kedvéért simán megszoroztam néggyel, így jött ki az egyhavi egészséges étkezés költsége (pontosabban négyheti, így a valós kiadás a számításhoz képest valamivel magasabb). Hozzátettem a napi ételek árához egy havi listát is, benne olyan termékekkel, mint liszt, vaj, olaj, cukor, fűszerek, egy-két kiló gyümölcs és zöldség.
A család ezzel a számítással 235 ezer forintot költött élelmiszerre egy hónapban. Ez az összeg szinte biztosan magasabb lenne a valóságban, de maradjunk ennél. Mekkora az a jövedelem, amely mellett ez az összeg reálisan kigazdálkodható? Ehhez először meg kell nézni a háztartások költési szokásait, meg kell határozni, hogy mennyit költ egy kétgyerekes család élelmiszerre. A statisztikai hivatal adatai szerint 2019-ben egy kétgyerekes háztartás a jövedelme 21–22 százalékát költötte élelmiszerre – a 2020-as, covidos adatok nem mérvadók, akkor ez az arány 23 százalék felett volt. Frissebb adatok nincsenek, pedig a tavalyi és az idei költést biztosan súlyosan befolyásolta az infláció, ezen belül is az élelmiszer-, az energia- és az üzemanyagárak emelkedése. De maradjunk a biztos, 22 százalékos aránynál.
A havi 235 ezer forint összegű élelmiszer-kiadáshoz ennek alapján több mint egymillió forint nettó jövedelem kell, majdnem 1,1 millió. Két gyerek után jár 40 ezer forint szja-kedvezmény, ám ezzel együtt is a bruttó jövedelem meg kell, hogy haladja az 1,5 millió forintot.
Ha mindkét szülő dolgozik, akkor fejenként 767 ezer forint bruttó bért kell kapniuk ahhoz, hogy biztosítani tudják a család számára az egészséges étkezést.
Érdemes ezt összevetni a KSH mediánbér adatával. A mediánbér az az összeg, amihez képest ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. A medián tehát nem az átlagbér, hanem az átlagember bére. Ha meg akarjuk nézni, hogy Magyarországon mire elég az átlagember bére, akkor ezt a számot kell alapul venni.
A bruttó mediánbér az idén az első háromnegyed évben 443 ezer forint volt – ez nettó 296 ezer forint a kedvezmények nélkül. Két mediánbérből élő szülő havi nettó összjövedelme családi adókedvezménnyel együtt valamivel több, mint 630 ezer forint. Ennek a 22 százaléka kevesebb, mint 140 ezer forint – miközben az egészséges étkezéshez szükséges kiadás számításaink szerint minimum 235 ezer forint.
Vagyis ma egy átlagos család nem tud egészségesen étkezni, nem tud megfelelő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, rostban gazdag pékárut és halat, tejtermékeket az asztalra tenni – hanem azt eszi, amit ki tud fizetni.
Más háztartásokban mások az arányok, így az egyszemélyes, gyermektelen és nyugdíjas háztartások szokásai, költései eltérőek, de az élelmiszerre költött pénz aránya mindenhol nagyjából 20–25 százalék körül alakul. Annyi tehát látszik, hogy a számítás rendkívül nagy hiátust mutat az „ideális” és a között, hogy mik a lehetőségek.
Nehéz megmondani, hány ember rendelkezik akkora jövedelemmel, hogy képes legyen – legalábbis elméletben – egészségesen étkezni. A statisztikai hivatal jövedelmi ötödöket tartalmazó adatsora nem tartalmazza az idei jövedelmeket, így a 2022-es adatokból kiindulva 18 százalékos jövedelembővülést vettünk alapul. A felső jövedelmi ötöd háztartásai így becslésem szerint átlagosan havonta nettó 803 ezer forintból gazdálkodtak tavaly. Ez a számítás szerint nem elegendő ahhoz, hogy kijöjjön a havi 235 ezer forint élelmiszerköltés, ám fontos megjegyezni, hogy ebben az ötödben nagyon sok az egyszemélyes háztartás (a háztartások átlagos létszáma 1,9), márpedig a 235 ezer forint költést négy személyre, két felnőttre és két gyerekre számoltam ki.
A második jövedelmi ötödben a háztartások havi nettó jövedelme átlagosan 540 ezer forint volt becslésem szerint. Elvileg az idetartozó 1,9 millió fő nem tudja kigazdálkodni a szükséges havi 235 ezer forint élelmiszerköltést, ám itt is érvényes, hogy négy főre számoltuk a kiadást, miközben a háztartások átlagos létszáma itt 2,2. Egy kétfős háztartás elvileg épp elbírja az egészséges étkezés költségeit, a gyerekesek azonban már nehezen vagy inkább sehogyan.
Az alsó háromötöd viszont biztosan nem képes erre – ebbe a sávba 5,7 millió ember tartozik.
Ők egyszerűen nem rendelkeznek annyi jövedelemmel, amiből finanszírozni lehetne az egészséges életmódot – és csak a táplálkozásra végeztünk számításokat, a rendszeres testmozgás, sportolás költsége szóba sem került.
Mindezek alapján Magyarországon biztosan több mint hatmillió ember nem képes finanszírozni az egészséges élet kialakításához szükséges étkezést. Igazából csak a felső jövedelmi ötöd, azaz 1,9 millió ember számára nem okozhat gondot egészségesen étkezni.
Hogy megteszik-e vagy sem, az más kérdés. De ők legalább megtehetik. (Magyar Narancs)
