Egyenlő arányban kell fizetnie a DK-nak, a Momentumnak, a Jobbiknak, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Párbeszédnek.
Az ÁSZ megállapította, hogy az ellenzéki összefogás pártjai 261,26 millió forint, külföldről származó tiltott támogatást fogadtak el a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól. Ugyanezen mozgalom által elköltött további 1 412,26 millió forint kampányfinanszírozásban betöltött szerepének tisztázásához a NAV megkeresésére volt szükség, így a NAV vizsgálatainak lezárultáig részjelentést adott ki az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék közlése szerint a törvényi kötelezettségéből eredő ellenőrzése során azt vizsgálta, hogy szabályszerű volt-e a költségvetési támogatás felhasználása, betartották-e a jelölő szervezetek a választási kampány költségeire vonatkozó korlátozást, illetve betartották-e a tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmakat. Az ÁSZ külön részjelentést készített annak a hat pártnak a kampányköltéseiről, amelyek közös listán indultak a választásokon.
Mint ismert, a választásokon hat párt – a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt – közös listát állított a választáson a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnöke, Márki-Zay Péter részvételével. A hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter volt.
Az ÁSZ ellenőrzése során megállapította, hogy a hat párt, közös miniszterelnök-jelöltjük és a Mindenki Magyarországa Mozgalom az erre a célra létrehozott kampánytanács közreműködésével közös kampányt folytatott, közös kampányrendezvényeket tartott, a kampányban közös plakátokat, kiadványokat, szórólapokat és egyéb kampányeszközöket, valamint közös logót és egységes választási szlogeneket használt. Ezáltal a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem pénzbeli támogatást nyújtott a hatpárti összefogás számára.
A részjelentés rögzíti, hogy bár az Alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához és ez alapján bárki, magánszemélyek, egyesületek, gazdasági társaságok, és a sajtó is végezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására – s emiatt ez jogilag kampánytevékenységnek minősülhet – , de a külső szereplő által végzett kampánytevékenység nem jelenhet meg a pártokkal összehangolt formában, tartalommal, intézményesített együttműködésben, koordinációban, deklaráltan a pártok eszközeinek vagy rendezvényeinek finanszírozásával. Az MMM és a hatpárti lista esetében ez bizonyítottan megtörtént.
Az ellenőrzés során az ÁSZ más, nem pártnak minősülő szervezetek kapcsán is vizsgálta, hogy volt-e szervezett együttműködés, közös kampánytevékenység választáson jelöltet állító pártokkal, de az MMM és a hat párt esetében tapasztalt intézményes együttműködést nem tárt fel, ezen szervezetek tevékenysége a szabad véleménynyilvánítás kereteit nem lépték túl.
Az MMM által a kampányidőszakban kampányeszközök finanszírozására fordított 1 673,52 millió forint összegből 1 412,26 millió forint összeg tekintetében az ÁSZ megkereséssel fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), mivel kérdések merültek fel a szerződéseken és számlákon szereplő gazdasági események valódiságát illetően, s a megkeresett, osztrák illetőségű gazdasági társaság az ÁSZ részére nem szolgáltatott adatot. A NAV megkereséssel nem érintett, a közös kampány során a pártok által bizonyítottan elfogadott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás ÁSZ által megállapított összege 261,26 millió forint.
Az ÁSZ megállapította, hogy ennek az összegnek jogi személytől való elfogadásával a pártok tiltott támogatásban részesültek.
A pártok az eljárás során két alkalommal is tehettek észrevételt a jelentéstervezetre, egyszer pedig zárómegbeszélésen mondhatták el véleményüket, az észrevételeiket és az ÁSZ arra adott válaszait a részjelentés teljes egészében tartalmazza.
A törvényi rendelkezések értelmében a tiltott támogatás összegét az ÁSZ felhívására 15 napon belül kell a központi költségvetés részére befizetni, ezzel egyidejűleg a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a tiltott támogatás összegével csökkenteni kell. A pártok a megállapított összeget egyenlő mértékben kötelesek a központi költségvetésnek befizetni, mivel a pártok közös kampánytevékenységet folytattak, a számukra nyújtott vagyoni hozzájárulás a pártok érdekeit egyenlő mértékben szolgálta, a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségre törekvő pártok pedig nem csupán a saját, de a velük közös listán induló többi párt sikeres választási szereplésében is érdekeltek voltak.
Azaz pártonként 43,5 millió forintot kell visszafizetniük az érintett pártoknak, és az ÁSZ a büntetéssel megegyező összeget tart vissza az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés összesen 520 millió forint, pártonként 87 millió forint.
Az ellenzéki összefogásban részt nem vevő további jelölő szervezetek – a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Megoldás Mozgalom, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – kampányköltéseinek ellenőrzéséről külön jelentés készült. Ezen szervezetek esetében az ÁSZ nem állapított meg tiltott párttámogatást. (Infostart)
Frissítés: Bíróságon támadja meg az MSZP a tiltott kampányfinanszírozás miatt kiszabott ÁSZ-büntetést
Az MSZP közölte: nem ismeri el az Állami Számvivőszék (ÁSZ) megállapításait, bíróságra mennek.
Nem ismeri el az MSZP az Állami Számvivőszék (ÁSZ) ma reggel kiadott részjelentését, amelyben tiltott kampányfinanszírozást állapítottak meg a 2022-es választások előtt összefogó hat ellenzéki pártnál, és egyenként 90 millió forintra büntették őket közvetlenül az önkormányzati kampányok kezdete előtt. Az ÁSZ ráadásul még 450 milliós bírságot helyezett kilátásba minden pártnál: az MSZP emiatt bíróságra megy.
A párt az rtl.hu megkeresésére azt válaszolta az üggyel kapcsolatban: „Az ÁSZ megállapításait nem ismerjük el, bírósági úton igyekszünk elégtételt szerezni az igazságnak. Egyértelműen politikai irányultságot mutat az ÁSZ döntése, ilyen rövid idővel a választások előtt ez az ellenzéki pártok ellehetlenítéséről szól. Ha az ellenzéki pártok együtt indulnának a választásokon, ahogy azt az MSZP javasolja, akkor az ilyen ellehetetlenítési kísérletek sikertelenek lehetnének”.
