Bár a héten az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezleten még nem mondott le, végül Balog Zoltán péntek este bejelentette, hogy távozik a Magyarországi Református Egyház éléről.
A korábbi miniszter viszont kijelentette, hogy a Dunamelléki Egyházkerület püspöki posztját viszont megtartja.
Balog Zoltán lemondott a Magyar Református Egyház zsinati elnöki tisztségéről. Az előző minisztert a zsinat alelnöke, Pásztor Dániel váltja majd az elkövetkező zsinatig, melynek során még jóvá kell hagynia Balog lemondását – derül ki a református.hu egyházi hivatalos portál tájékoztatásából.
Leteszem kezedbe egyházunk életét. Mindig is ott volt, most ott van, hiszen itt van a legjobb helyen. Leteszem a Zsinatunktól kapott tisztségemet. Egyházunkért teszem. Hogy ne bánthassák tovább az ártatlanokat.
Hogy ne fordíthassák szembe még inkább azokat, akik ebben a Magyar Református Egyházban, összetartoznak a te szeretetedben” – fogalmazott beszédében.
Beszédében azt is elmondta, hogy „azért nem kér bocsánatot, hogy kegyelmet kért egy általa ártatlannak hitt embernek.” Mint imájában fogalmazott: „annyiszor kértem lelkipásztorként kegyelmet világi hatóságoktól, emberektől, embereknek. S kértem kegyelmet elsősorban magamnak, tőled, kegyelmes Isten!”
Hosszú út a politikában és a református egyházban a csúcsig
Balog Zoltán, a magyar lelkész, politikus és közéleti személyiség, 1958. január 7-én született Ózdon. Debrecenben és Budapesten tanult teológiát, 1983-ban szerezte meg az első lelkészi diplomáját. Az egyházi hivatás felé vezető útja azonban nem volt egyenes: kezdetben esztergályosként helyezkedett el, betanított munkás volt Diósgyőrben. Beszámolói szerint azonban hamar felismerte, hogy valódi küldetése a lelkészi szolgálatban rejlik.
Először Maglódon és öt szórványgyülekezetben szolgált, majd posztgraduális ösztöndíjjal Tübingenben folytatta tanulmányait. 1989-től Balog Zoltán a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából a kelet-németországi menekülttáborban szolgált, később itteni tevékenységéért díjat is kapott. Kezdetektől fogva érdekelte a közélet, a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék kialakulásakor is ott volt. 1991-1994 között a FIDESZ parlamenti frakciójának egyházpolitikai tanácsadója lett, személyes jóbarátja lett Orbán Viktornak, így lett 1998-2002 között a miniszterelnök főtanácsadója.
Balog Zoltán életútjában kiemelkedő szerepet játszott az országgyűlési képviselővé válása 2010-ben. Eleinte szociális ügyekért felelős államtitkárként tevékenykedett, majd 2014-2018 között ő lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője. Saját kérésére visszavonult egyházi hivatásához, először a 2019-es tavaszi zsinaton módosították a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényét, eltávolítva belőle azt a kitételt, hogy 10 évnyi folyamatos lelkészi hivatást vártak el a püspököktől. Így Balogot 2020. november 5-én választották a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökévé. Az egyházi tisztségét 2021 januárjában vette át, és ugyanebben az évben a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökévé is megválasztották. Novák Katalin államfői kinevezése után az elnök tanácsadó testületének tagja lett.
A sajtóban már Novák lemondásakor több beszámoló is arról szólt, hogy Balog Zoltán is azt tanácsolta, hogy kapjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon szexuális zaklatási botrányában kényszerítéssel vádolt és harmadfokon is elítélt K. Endre. Azt a püspök is elismerte, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatátnem, de mondott le sem a püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról, miután többséget kapott az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazásán kedden. Pénteken végül ezt a döntését megváltoztatta miután sok bírálat érte a református egyházon kívülről és azon belülről is. (Portfolio)