NER
„A kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, illetve az általa kijelölt személyt, hogy gondoskodjon egyrészről a Magyarország Kormánya, másrészről a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. között kötendő stratégiai együttműködési megállapodás Kormány nevében történő aláírásáról.” Mindössze ennyi áll a Magyar Közlönyben. De nem is nagyon kell több.
Ezúttal annyi történt, hogy Balázs Attila a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvezményezettje és cége újabb védelmet kapott, amely ernyője alatt gyorsabban, könnyebben, a nyilvánosság számára kevésbé átlátható módon bonyolíthatja a kormányzattal közös ügyeit.
A cégvezető neve a többi között olyan építőipari projektekhez köthető, mint a Puskás Aréna felújítása, az MTK Stadion és a Ludovika Campus felépítése vagy a Bosnyák térnél épülő Zugló Városközpont kivitelezése. Ő az, aki legújabban a becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025-ös oszakai világkiállítás magyar pavilonját. És az is ő, aki korábban, egy másik érdekeltségén keresztül beszállt a Tiborcz-féle tőzsdén lévő Appeninn Nyrt.-be úgy, hogy a részvénycsomagját egyenesen Mészáros Lőrinctől vette. Van már balatonfüredi kikötő tulajdonrésze, és a móló átalakítására 999,96 millió forint közpénze is.
Balázs Attila érdekes színfoltja a NER-nek, ő nem az a semmiből lett kormányközeli milliárdos fajta, mint mondjuk Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Szíjj László. Neki a Fidesz előtt is volt élete, voltak sikerei és nemzetközi konzorciumokban végzett megbízásai. Hogy idővel beállt a sorba, mégsem meglepő. Előbb utóbb, egy-két kivételtől eltekintve, akik érinthetetlenek voltak és lesznek, a komolyabb gazdasági szereplők belátják, hogy a NER rendszerében nagyjából két lehetőségük van. Idomulnak, vagy szép lassan becsukhatják, illetve nyomásra eladhatják a vállalkozásaikat. Ha valaki talpon akar maradni, meg akarja tartani, amit megszerzett, netalán piszkosul gazdag akar lenni, jóárú megbízásokat remél és jó sok közbeszerzésen szeretne nyerni, annak muszáj barátkoznia.
A NER lépről-lépésre, szisztematikusan szőtte át a magyar gazdaságot. Mára nincs olyan stratégiai ágazat, amelyben kormányként vagy a vállalkozói révén ne lenne jelen. Olyan monopóliumokkal, törvénybe foglalt jogokkal, lekötelezett milliárdosokkal rendelkezik, amikkel és akikkel egy esetleges kormányváltáskor akár meg is béníthatja a gazdaság működését.
És még arra is vigyáztak, hogy az el-, és lekötelezett gazdasági erők viszonylag sokan legyenek. Tanultak Simicska Lajos esetéből. Olyan soha többé nem fordulhat elő, hogy egyetlen vállalkozó kezében túl sok pénz és információ összpontosuljon.
Bár a magyar gazdaság megszállása látványos, a kormányközeli vállalkozók vagyongyarapodása szemet szúró, az új felsőosztály ügyei mégsem okoznak közfelháborodást. A kutatások azt mutatják, mivel az emberek nagy része szerint a gazdasági elitben mindenki lop, mindenki korrupt, gyakorlatilag szó nélkül hagyják az újabb és újabb ügyek napvilágra kerülését.
A rendszernek ezzel is szerencséje van. (Népszava)
