Balog Zoltán maradhat a református zsinat lelkészi elnöke

A Telex értesülései szerint nem távozik a Magyar Református Egyház Zsinat lelkészi elnöki pozíciójából Balog Zoltán, és azután is püspök marad, hogy felmerült: Novák Katalin tanácsadójaként fontos szerepet játszhatott a köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi botrányban.

A Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalában kedden szimpátiaszavazást tartottak arról, hogy Balog maradjon-e a zsinat lelkészi elnöke, azaz lényegében az egyház hazai vezetője. A Telex két egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy bár voltak, akik Balog ellen szavaztak, a többség a maradására szavazott. Ennek megfelelően Balog nem mond le, marad a zsinat lelkészi elnöke, egyben püspök is.

A szavazásra azután került sor, hogy Balog egy ötórás esperes-gondnoki értekezleten beszámolt arról, milyen szerepe volt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének kegyelmi ügyében. Balog várhatóan még kedden nyilatkozatot olvas be a tévében.

Balog Zoltán szerepe a kegyelmi botrányban

Február 10-én az RTL Híradó arról tudósított: a bronz érdemkeresztet a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatója 2016-ban Novák Katalin jelenlegi tanácsadója, Balog Zoltán akkori miniszter javaslatára kapta meg. Az igazgató jogerős büntetése ellenére még mindig viselheti állami kitüntetését. Az ügyben az LMP társelnöke a kormányhoz fordult.

A bicskei gyermekotthon pedofília miatt 2019-ben elítélt volt igazgatóját négy évvel korábban a főváros Bárczy István-díjjal is kitüntette. Ezt a kitüntetést 2019-ben, a frissen megválasztott Karácsony Gergely kezdeményezésére a fővárosi önkormányzat visszavonta.

Február 13-án az is kiderült: annak ellenére kapott állami kitüntetést a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója, hogy már 2011-ben gyanú merült fel vele szemben, és a rendőrségi nyomozás mellett az alapvető jogok akkori biztosa is vizsgálódott 2012-ben.

Így már kevésbé meglepő, sőt, egy picit gyanús is volt, amikor Balog megosztotta Facebook-oldalán az akkor még lemondás előtt álló Novák Katalint támogató oldal, a „Kiállok Novák Katalin mellett” bejegyzését (ezt az oldalt először törölte, aztán visszaállította a Facebook).

Másnap már arról írt a Direkt36 oknyomozó portál: több kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közeli forrás szerint Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház vezetője érhette el Novák Katalinnál, hogy kegyelmet kapjon K. Endre. Az oknyomozó lapnak sem Balogh Zoltán, sem Novák Katalin hivatala nem nyilatkozott. A portáloknak ezt egy Novákhoz régóta közel álló forrás is megerősítette, aki hozzátette: a kegyelmi botrány kirobbanásakor Novák munkatársai, sőt Orbán Viktor miniszterelnök csapata is magyarázatot kért Balogtól. 

A püspök akkor azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem az egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családjában is jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon.

Magyar Péter, korábbi igazságügyi miniszter volt férje a Partizánban arról beszélt, Varga Judit nem akarta ellenjegyezni a Novák Katalin által aláírt kegyelmi döntést, de Balog kérése az ő akaratát is felülírta. 

Ahhoz is szabályzatot kellett módosítania a Református Egyháznak, hogy püspök lehessen a volt kormánytag

Az egyház és az állam összefonódására már Balog püspöki kinevezése is példát adott. Annak idején a Magyar Narancs írta meg: a református egyház korábbi szabályai szerint csak az lehet püspök, aki „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik”. Hogy ez a kitétel ne zavarja meg Balog Zoltán felemelkedését, az egyházi döntéshozók módosítottak a rendelkezésen, és eltörölték a „folyamatos” szócskát. Apróság ugyan, de ezzel lehetőséget biztosítanak Balog – aki kormánytagént nem gyakrolta „folyamatosan” a szolgálatot – püspökké válásának. (rtl.hu)