Minden ország útlevele más és más, így az sem különösebben megdöbbentő, amikor olyan dokumentummal találkozunk valahol, amilyet még sosem láttunk, sőt a létezéséről sem hallottunk korábban.
Ilyen lehet a világ legritkább útlevele is, amely alig 500 embert illet meg, ráadásul egy olyan szuverén nemzet bocsájtja ki, ami még saját területtel sem rendelkezik.
Az utazásaink során a repülőtéren vagy valamelyik határátkelőnél a sorban előttünk állókat figyelve láthatjuk, mennyiféle különböző útlevél kerül elő a farzsebekből vagy a táskákból, a legtöbb ilyen okmány származási helyét azonban általában be tudjuk azonosítani. Pedig ez nem mindig olyan egyszerű.
Minden évben kiderül, hogy mely országok azok, amelyeknek állampolgárai az útleveleikkel a legnagyobb könnyedséggel tudnak más országokba, akár vízummentesen belépni – azaz hogy az adott évben melyek a világ legerősebb ilyen papírjai. Most azonban arra is fény derült, hogy melyik okmány számít a legritkábbnak.
De ki juthat hozzá ehhez?
Ritkaságából adódóan azt gondolhatnánk elsőre, hogy egy igazán kis állam polgárai vagy egy olyan ország lakosai birtokolhatják, amely meglehetősen zártan működik – a válasz azonban talán még ennél is meglepőbb.
A LEGRITKÁBB ÚTI OKMÁNY UGYANIS A MÁLTAI SZUVERÉN KATONAI REND, KÖZISMERTEBB NEVÉN A MÁLTAI LOVAGREND TAGJAIT ILLETI MEG
– írja a CNN.
A katolikus vallási rend közel 1000 éves múltra tekint vissza. Ráadásul egy több millió dolláros költségvetésű humanitárius segélyszervezet is, amely a világ mintegy 120 országában működik, beleértve a menekülttáborokat és a katasztrófaelhárítási programokat. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy egy szuverén nemzet, amely ENSZ- (Egyesült Nemzetek Szervezete) megfigyelői státusszal és saját alkotmánnyal rendelkezik, ám szuverén területtel nem. Ennek ellenére a rend kibocsájthatja saját rendszámait – anélkül, hogy bármilyen saját útja lenne –, saját bélyegzőit, sőt egyéni valutája és útlevele is van.
A középkorban adták ki az első okmányokat, mára alig ötszázan birtokolják
A Máltai Szuverén Katonai Rend lovagrendként jött létre Jeruzsálemben 1099 körül, majd 1530-ban a spanyol király ajándékozta nekik a máltai szigetcsoportot. Az 1798-as francia invázió során Bonaparte Napóleon kiszorította a lovagokat Máltáról, így mára a rend székhelye Rómában található.
NAPJAINKBAN A KÖRÜLBELÜL 13 EZER TAGBÓL MINDÖSSZE 100 ÉL MÁLTÁN.
Az első útlevélhez hasonló dokumentumot az 1300-as években adta ki a rend, amikor diplomatái más államokba utaztak a nagyköveti szerepüket igazoló dokumentumokkal. A második világháború után a diplomata-útlevél használata felvette a más országokban használt útlevelek jellemzőit, amelyekből mára
MINDÖSSZE 500 DARAB VAN FORGALOMBAN, ÍGY A VILÁG LEGRITKÁBB ÚTLEVELÉNEK SZÁMÍT.
A rend bíbor útlevelét a kormányzó Szuverén Tanács tagjainak, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőinek és családtagjaiknak tartják fenn. A különleges dokumentumokat arany betűkkel díszítik, melyek franciául a szervezet nevét, az „Ordre Souverain Militaire de Malte” feliratot és egy címert jelenítenek meg.
A papírt a rend a mandátumi idejére bocsájtja ki a tagjainak. A leghosszabb ideig, 10 évig a nagymesterek útlevelei érvényesek, mivel két cikluson keresztül tölthetik be a tisztségüket, 85 éves koruk után azonban nyugdíjba kell vonulniuk. A többi útlevél négy évig érvényes, és csak diplomáciai képviseletekre használják azokat. Az útlevelek 44 oldala vízjellel – ami a máltai keresztet ábrázolja – van ellátva, mindenféle egyéb díszítőelem nélkül.
Még a határőrök is telefont rántanak az útlevél láttán
A dokumentum különlegességét jól mutatja, hogy nem csak az átlagember, de még a határőrök sem igen hallottak vagy találkoztak munkájuk során ilyen papírokkal, így amikor véletlenül felmutat valaki egyet, nem is palástolják megdöbbenésüket.
A legtöbben valószínűleg még soha nem láttak ilyet. Egyszer, amikor megérkeztem a bangkoki repülőtérre, az útlevélkezelők annyira meglepődtek a papíromon, hogy nem csak körbeadták megnézni, de még egy szelfit is készítettek vele
– mesélte Eugenio Ajroldi di Robbiate, a rend korábbi kommunikációs igazgatója.
De hol fogadják el az útlevelet?
A schengeni tagországok kétharmada elismeri a diplomáciai útlevelet, és a rend szorosan együttműködik számos olyan országgal is, amellyel nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban, mint például Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal. Fogadtatásuk pedig általában nem is ütközik ellenállásba vagy szőrszálhasogatásba, ugyanis a legtöbb esetben a rend humanitárius segélynyújtás miatt áll kapcsolatban a nemzetekkel. A máltai rend tagjai gyors egészségügyi és humanitárius ellátást biztosítanak a fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák áldozatainak. Kórházakat, mentőalakulatokat, egészségügyi központokat, idősek és fogyatékkal élők otthonait, népkonyhákat és elsősegélynyújtó állomásokat is működtetnek, többek között Magyarországon is. (Index)
