A mennyiség növelése helyett a minőségi alapanyagok termelése lehet a kiút a hazai agrártermelők számára, az is akkor, ha a nyersanyagok helyett feldolgozott termékek kerülnek a külpiacokra – hangzott el a PREGA konferencián.
A nemzetgazdasági tárca számára is fontos a gazdaság digitalizációja és az élelmiszer-gazdaság fejlesztése – emelte ki a Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a PREGA precíziós gazdálkodási és agrárdigitalizációs konferencián tartott előadásában.
Az államtitkár szerint a drónok kulcsszerepet játszhatnak a több gazdasági ág fejlődésében is, a tárca ezért drónstratégiát dolgoz ki. Nagy eredményként említette meg, hogy a tavaly meghirdetett Élelmiszeripari beszállítófejlesztési program iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a keretét 6 milliárdról 33 milliárd forintra emelték, így több forrás jut az élelmiszeripari cégek versenyképességének növelésére, modernizációs és kapacitásbővítő beruházásaikra. A programban 78 vállalkozás nyert támogatást például gyártósorok beszerzésére, zöldenergia-beruházásokra, raktárbővítésre, hűtéstechnikai fejlesztésekre és a csomagolóanyagok korszerűsítésére.
A magyar élelmiszer-gazdaságnak meg kell találnia a kiutat a „közepes jövedelmi csapdából”, amihez a költségalapú versenyből át kell lépnie a minőségalapú versenybe – hangsúlyozta előadásában Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Mint nyomatékosította: a válságból nem lehet úgy kilábalni, ha mindent úgy csinálunk, mint régen – és ez már csak azért sem lehet járható út, mert alapvetően változik meg az élelmiszer termelése. Az ukrán és az orosz mezőgazdaság az elmúlt tíz évben a négy-ötszörösére nőtt, Ukrajnába rengeteg tőke érkezett. Észak-Amerika visszaszorul, Kína átvette a vezető szerepet, de hosszabb távon Indiával is számolni kell. Eközben az Európai Unió szerepe már hosszabb ideje fokozatosan csökken, még úgy is, hogy közben bővült a keleti tagállamokkal.
Méret és mennyiség helyett minőség
Közepes jövedelmi csapdában lévőnek azért nevezte a hazai élelmiszer-gazdaságot, mert
beszorult egy kényelmi állapotba, amelyben Magyarország szántóföldi potenciálja fel nem dolgozott termékekben mutatkozik meg. Nem alapanyagot kellene exportálnunk, hanem feldolgozott termékeket
– nyomatékosította.
Nem méret- és mennyiségnövekedésben kell gondolkodni, hanem a költségalapú versenyből át kell lépni a minőségalapú versenybe. Arra, hogy ez mennyire égető kérdés tud lenni, akár az alapanyagok esetén is, a tavalyi búzatermést hozta fel példának, amelynek a túlnyomó része gyenge minőségű volt, egyáltalán nem volt iránta kereslet, míg a kis részt kitevő minőségi termény iránt folyamatos a vevői igény. Az élelmiszeriparban hasonló a helyzet: Hollósi szerint
csupán két-három magyar élelmiszerbrand ismert, de fel kellene építeni legalább húsz-harmincat, hogy versenyben maradjunk.
Ehhez pedig innovációk, oktatás és klaszterek kellenek.
Az ágazat utolsó békeévének 2019-et nevezte, az elmúlt évek folyamatait elemezve pedig elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság részesedése az uniós termelésből a legutóbbi, 2022-es adatok szerint 2 százalék. Ugyanez „jobb időkben” 2,3-2,4 százalék szokott lenni, de 2022-t alapvetően meghatározta az aszály miatti terméskiesés.
Már teher a gabonatúlsúly
A hazai élelmiszeripar, illetve az agrifood-kereskedelem részaránya is hasonló az EU egészéhez képest, egyedül a gabonaexport-képességünk van jóval efölött, ez majdnem 10 százaléka az unión belüli piacnak. Ezt az állapotot változtatta meg alapvetően az ukrán termény megjelenése, ami – persze mintegy húsz jó év után – nagyon alacsony jövedelmeket hozott a szántóföldi növénytermesztőknek. Most az állattenyésztés vált jövedelmezőbbé – mondta, hozzátéve, hogy sokan viszont nem élték túl az elmúlt éveket: 2010 óta 60 százalékkal csökkent az állattartók száma. Miután a nyugat-európai állattenyésztés túlterhelt, a termelést Kelet-Európába helyezik át, ami mi állattartóinknak akkor is jó lehetőség, ha az állati fehérjével szembeni averzió növekszik is.
Most viszont már túl vagyunk egy brutális élelmiszer-infláción, és a finanszírozási környezet is megváltozott
– mondta. Ha egy 5-6 százalék körüli alapkamatszintet sikerülne stabilan elérni, az a fejlesztéseknek is teret adna. Hollósi Dávid szerint erre jó esély van, mivel az idén kiírandó pályázatokon nyertes projektek megvalósítása valószínűleg átcsúszik a következő évekre. Ezzel együtt idén már bővülő agrárhitelpiacra lehet számítani, ami megalapozza a jövő évet és 2026-ot, amikor már nagy számban lesznek beruházások. Azt viszont mindenkinek érdemes megjegyeznie, hogy vége az olcsó pénz korszakának – szögezte le. (vg.hu)