Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A mesterséges intelligencia is beszáll a Földön kívüli élet keresésébe

Tudomány
2024.02.05.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
14

A technológia megválaszolhatja, van-e élet a Marson vagy az Enceladuson. 

Analitikus, hőlebontó analíziseivel nagy segítség lehet az idegen civilizációk kutatásában és akár abban is, hogy a Föld 2371 előtt elérje az egyes típusú civilizációs állapotot.

Asztrofizikusok állítják, hogy univerzumunk nem a legalkalmasabb az életre, sőt alig kompatibilis vele, csoda, hogy a paraméterek véletlen összejátszása és kombinációja miatt kialakulhatott Földünkön. Talán ezért nem találkoztunk még idegen létformákkal, vagy azért, amit Stephen Hawking mondott:

Egy tréfásnak szánt, de valójában morbid megjegyzés szerint azért nem tudtunk mindeddig kapcsolatba lépni a földönkívüliekkel, mert amikor valamely civilizáció eléri a mi mostani fejlettségi szintünket, akkor instabillá válik, és elpusztítja önmagát.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban alig fél éve közzétett kutatásban tudósok egy csoportja bejelentett egy új technikát, amely képes mintát venni egy anyagból, betáplálni egy gépi tanulási algoritmusba és 90 százalékos pontossággal kideríteni, hogy az anyag élő szervezetből származik-e. Ez persze óriási segítség lenne, ha életet keresünk például a Marson vagy egyéb helyeken a világűrben.

A technika csírái már megvoltak 46 évvel ezelőtt a Marson landolt Viking leszállóegységein. Tömegspektrometriát használtak, és hővel lebontották az anyag kémiai komponenseit, hogy meghatározzák, milyen vegyszerek vannak benne. De 1978-ban még korlátozottak voltak az adatok részletesebb felbontásai, és nem állt rendelkezésre még az AI az algoritmusokkal.

Az új technológia végre választ adhat arra, hogy van-e élet a Marson, az Európán vagy a Szaturnusz egyik holdján, az Enceladuson, amelynek felszínét vastag jégpáncél borítja. A hipotézisek szerint ez alatt mély óceán lehet, ez rejti a hold kőzetmagját. 

HA MÁS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, DE KELETKEZETT ITT ÉLET, VAGY MÁSHOL, AKKOR IS A FÖLDIHEZ HASONLÓ SZABÁLYOK SZERINT FOG MŰKÖDNI.

A Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon a víz keményre fagyott, ez az egyetlen égitest a Naprendszerben, ahol szénhidrogénfolyók és etán-metán tavak találhatók. Az AI technológiájával könnyű lenne elemezni, van-e itt élet: a Titán egy mintáját elégetnék, a spektrométer analizálná, és az algoritmus két kategóriába sorolná. Vagy olyan anyag, amiről tudjuk, hogy előfordul a természetben, vagy olyan, ami a mi világunkban anomáliának tekinthető. Ez utóbbiaknál is lehet találni biológiai markereket.

A Naprendszerünkön túl

A közelmúltban a James Webb űrteleszkóp egy dimetil-szulfid nevű vegyület nyomait észlelhette a Földtől 124 fényévre található K2–18b exobolygón. Ez a bolygó nem nagyon hasonlít semmihez, ami a Naprendszerünkben van, de felszíne óceáni lehet, erre utal a metán és a szén-dioxid. A Földön a dimetil-szulfidot elsősorban a fitoplankton állítja elő.

Lehet, hogy az élet gyakori az univerzumban, de lehet, hogy nem. Jelenleg semmi bizonyítékunk nincs a Földön kívül létező életre, így csak találgathatunk. Ráadásul az élet még kevés is, kell az intelligencia is a kapcsolódáshoz, de ez még az életnél is ritkább lehet. A kifinomult intelligencia pedig még inkább.

A Nyikolaj Kardasev által 1964-ben felállított Kardasev-skála érzékelteti a fajok különböző fejlettségi szintjeit, úgy osztályozza a civilizációkat, hogy milyen hatékonysággal képesek a kozmosz energiáit hasznosítani. Egy egyes típusú civilizáció a bolygó teljes napenergiáját felhasználja. Egy kettes az adott rendszer csillagának a teljes energiáját felhasználhatja, de a hármas! Az már galaktikus szinten képes az energia hasznosítására. Mi még az egyes szinten sem vagyunk, de egy 2022-es tanulmányban a kutatók arra jutottak, hogy 2371-re sikerülhet a jelenlegi fejlődési ütemmel számolva. De ha egy idegen és a miénknél fejlettebb technológia hatna ránk, az meggyorsíthatná a folyamatot. Persze valami egyéb vissza is vethetné. A mesterséges intelligencia mindenesetre nagy segítség lehet az elérésében. (Index)

Címlapkép forrása: The Conversation
tudomány
AI
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
FÖLDÖNKÍVÜLIEK
ASZTROFIZIKA
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2024.02.05. - 06:29
14
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element