Már akkor részletes eredményről beszélt a kormány, amikor még nagyon sok válasz be sem érkezett.
„Megvannak a nemzeti konzultáció eredményei: a magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett” – közölte január 25-én a kormány a „szuverenitásvédelmi” konzultáció részletes eredményeit. Tette mindezt úgy, hogy legalább egy, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint akár 20-30 ezer ember visszaküldött íve is még valahol a posta rendszerében keringhetett. Gulyás Gergely későbbi magyarázata szerint csak egy „nagyságrendileg pontosan meghatározott” számot tettek közzé, miközben a hivatalos kommunikációban végig részletes végeredményekről beszéltek.
A konzultációk eredményét eddig is sokan kérdőjelezték meg, de az biztosan nem növelte a bizalmat, hogy már akkor részletes eredményről beszélt a kormány, amikor valakinek a válaszai még be sem érkeztek.
A Kétfarkú Kutyapárt egyik aktivistája nem mindennapi kísérletbe kezdett januárban. Az épp aktuális nemzeti konzultáció válaszborítékában egy Apple AirTaget helyezett el, amivel nyomon tudta követni, hogy épp merre jár az ív. Az AirTag egy bárki által elérhető eszköz, sokan használják például csomagjuk nyomon követésére, míg mások a kulcscsomójukra akasztják rá.
A párt aktivistája a borítékot az egy héttel meghosszabbított konzultáció utolsó napján, január 17-én, Alsóörsön adta fel. A boríték szép lassan felért a fővárosba, január 26-án reggel már a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) Csata utcai telephelyén volt, itt zajlott a kiértékelés. Ez eddig szép és jó, de a kormány a nemzeti konzultáció eredményeit már előző nap, január 25-én közzétette.
A párt joggal tette fel a kérdést: mennyire volt teljes körű az ívek feldolgozása, ha egy választ biztosan feladtak, ami nem számított bele a végeredménybe. Ráadásul a példából kiindulva könnyen előfordulhat, hogy mások konzultációja sem futott be időben.
Gulyás Gergely a kormányinfón reagált erre a szerinte infantilis kategóriába tartozó témára. A miniszter azt mondta, hogy „ha megnézni, hogy mit mondtak aznap, meg hogy mi a végeredménye a nemzeti konzultációnak, akkor van 20-25-30 ezer eltérés, ami az akkor már feladott, de még be nem érkezett szavazatok között van”. Majd arra a kérdésre, hogy miért nem várták meg az összes beérkező levelet, mielőtt eredményt hirdettek, hozzátette: „Én is azzal szembesülök, hogy mindennap megkérdeztek róla, hogy mennyi levél érkezett, ezért nem tekinthető téves tájékoztatásnak, hogy egy nagyságrendileg pontosan meghatározott számot már a kormány közzétesz.”
Nagyságrendileg pontosan meghatározott szám?
A „nagyságrendileg pontosan meghatározott számmal” vélhetően arra utalt Gulyás, hogy ez nem a teljes feldolgozottság, a január 25-én közzétett számok nem véglegesek. Ezt a számot január 25-én Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy videóban már úgy tálalta: „A kormány összesítette a nemzeti konzultáció eredményeit.” Ezekből le is vonta a kormánynak kedvező következtetést: „A magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett.”
A videóban Szentkirályi nem fejtette ki a részleteket, csak annyit közölt, hogy az 1,5 millió kitöltő 98 százaléka kvázi egyetért a kormánnyal. Végül azt mondta: „A konzultáció részletes eredményeit az eddigieknek megfelelően közzétesszük a kormány hivatalos online felületein.”
Tehát a kormányszóvivő is részletes eredményekről beszélt a 25-i videóban, amikor a Kutyapárt aktivistájának – és ki tudja még hány embernek – a levele valahol a posta rendszerében keringett. Szentkirályi egy szóval sem említette, hogy az eredmények nagyságrendiek lennének, ahogy részeredményről sincs szó.
Ez van, az emberek „ezt üzenték Brüsszelnek”.
A részletes eredmények pedig január 25. délelőtt óta valóban egészen pontosan megismerhetőek a kormány hivatalos online felületein. Átlagolva 98 százalék értett egyet a kormánnyal, azaz „mondott nemet” a kamatstop eltörlésére, Ukrajna pénzügyi támogatására és ehhez hasonló kérdésekre. „Migránsgettókat” a visszaküldők 99,33 százaléka nem akar Magyarországra: látszik is, hogy ez 1 519 899 embert jelent, 0,67 százalék (10 244 ember) pedig „elfogadná a brüsszeli terveket”. Ennél pontosabb számokat aligha lehetne közzétenni, ezekre nehezen ráfogható, hogy „nagyságrendiek” lennének – ráadásul ha mégis elfogadjuk Gulyás magyarázatát, és ezek nem a pontos számok, felmerül a kérdés, hogy mi a valóban végleges eredmény, mert a fenti, véglegesnek tűnő számok közzététele óta nem kommunikáltak erről semmit.
Ráadásul ha figyelembe vesszük azt a 20-30 ezer embert, akiknek válasza Gulyás Gergely szerint lemaradhatott, az akár 1-2 százalékot változtathatna a konkrét végeredményeken. Természetesen annak semmi jelentősége nincs a kormány szempontjából, hogy az irányított kérdésekre beérkezett válaszokra 99,33 vagy 98,2 százalék voksolt. A kormány viszont szereti azzal reklámozni ezeket a konzultációkat, hogy „mindenkinek számít a véleménye”.
Januárban is azzal az indokkal hosszabbítottak a visszaküldési határidőn, hogy „mindenkinek biztosítsák, hogy elmondja a véleményét”. A lehetőség erre meg is volt, de úgy néz ki, hogy a Gulyás szerint 20-30 ezer ember véleményét már nem tudták megvárni.
A kormány egyébként az elmúlt nyolc évben nem tudott úgy kérdést feltenni a nemzeti konzultációkon, hogy arra tízből kilenc ember ne úgy válaszoljon, ahogy azt ők akarták.
Azt, hogy a válaszoknak mennyi a jelentőségük, jól mutatja, hogy a konzultáció címéhez erősen kötődő szuverenitásvédelmi törvényt már a konzultáció lezárulta előtt benyújtották, tavaly decemberben pedig meg is szavazták. Orbán Viktor pedig az erről szóló konzultációs kérdés eredménye ellenére szavazta meg az EU többi tagállamával együtt Ukrajna újabb támogatását – épp akkor, amikor Gulyás Gergely a kormányinfót tartotta, magyarázkodásra kényszerítve a minisztert.
A mostani nemzeti konzultáció és elődei kérdéseinek valóságtartalma már önmagában is megkérdőjelezhető. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság alelnöke korábban azt mondta, hogy a konzultáció hazugságokat tartalmaz, a plakátok pedig botrányosak. Az egész rendszer egyoldalúságát jól mutatja, hogy a mostani és az elsőt kérdőívet nem számítva (az első konzultáció eltér a többitől, ráadásul annak költségeit még maga a Fidesz állta) a 114 kérdésből a kormány álláspontjával általában egybevágó, győztes válaszok szavazataránya 70 kérdésnél meghaladta a 90 százalékot. Ezt az arányt tovább növelte a „szuverenitásvédelmi” kérdőív: itt tízből tíz esetben volt 90, sőt 97 százalék felett a kormánnyal egyetértők aránya.
Arra, hogy ezek a nagy egyetértések kiderüljenek, csak az elmúlt három évben 26 milliárdot szórt el a kormány, és akkor azt még nem tudjuk, hogy a mostani, elvileg 1,5 millió ember (mínusz 20-30 ezer) véleményét bemutató kérdőív mennyibe került. Arról, hogy milyen számok bizonyítják: a konzultáció nem az emberek véleményéről, hanem a szájukba rágott válaszokról és rengeteg közpénz elköltéséről szól, itt olvashat. (Telex)
